Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-11 / 24. szám

váló jelét adta, midőn az ellene épen a pátens ügyében követett magatartásáért elrendelt vizs gálatnak Besztercebányán léte alatt tartotta meg az ottani egyházban amaz emlékezetes gyűlést, mely határozottan a pátens ellen nyilatkozott. Ily határozott jelleme szerezte meg számára egész egyházának ragaszkodását. S amint a politikai pályán fokról-fokra emelkedett a közszeretet és tiszteletben, úgy egyháza is kiváló szolgálataiéit legodaadóbb bizodalma letéteményesévé tette. 1874-ben a bányai kerület felügyelőjévé, három év múlva az egyház egyeteme főfelügyelőjévé választotta. A király báróságot, majd valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot ajándékozott Radvánszkynak. Mi nem jutalmazhattuk fényes címek és méltóságokkal, de a helyett szeretetünk benső melegével, bizodalmunk teljes odaadásával óhajtottuk kifejezni iránta érzett mély becsülésünket. Meggyászolja őt minden igaz protestáns. Drágahamvai felett egész egyházunk kesereg, s meg is fogja gyászolni hozzá méltóan, meg akkép, hogy dicső szellemét követve a szerint intézzük vallásügyi életünket. Áldás és béke a drága porokra ! Caveant consules. A panszlávismus elleni mozgalom hullámai magasra csapnak fel. Es e háborgó áradat nem akar leapadni, nem akar szűnni. Vészt kiált, a ki csak kiáltani tud. Grünwald Béla, a maga 1878-ban megjelent „A felvidék" című munkájával teljes objectiv hűséggel és alapossággal, a derék Felvidéky „Protestantismus és Panslavizmus" című (1882) művében már kissé erős vonásokban, bár még elég objectivitással és alapossággal, Pelsőczi H. Gyula, „Magyarország s a tótok" című (1882) munkájában magasabb történelmi szempontból és Dr. Mudron Mihály „Feleletébeír' (1882. a Felvidéky röpiratára), — mindannyian ugy tárgyalták a kérdést, a mint egy ilyen végtelenül fontos kérdést tárgyalni kell. És ha ezen jeles hazafiak felszólalásainak örültünk, ennek oka igen természetes volt. Bennök arra hívatott férfiakat ismertünk fel, a kik ezen égető ügyben nyugodt felvilágosítást, kipróbált, tapasztalaton nyugvó, jó tanácsot adhatnak; a kik tehát valóban jó szolgálatot tehetnek hazánknak. De ez ő felszólalásuk után nemcsak az ellenfél — a pánszlávok tábora — vesztette el fejét a keletkezett zajban, hanem a legjobb érzelmű hazafiak közül is sokan elvesztették nyugalmukat s az igazságos Ítélethez szükséges elfogulatlanságukat. A támadásra következett felszólalásokban, „mosakodásokban^, már nem a nyugodt, a szenvedély által le nem kötött politikai eszélyesség, hanem a hazafias hév, tűz a főfőmozgató erő. Pedig bizony igaza van Hugó Viktornak, a ki a „Nyomorultak" című kitűnő, bölcsészeti mély gondolkodást tanúsító művében azt mondja: ,,Az igazság nem a szenvedélyeseknek van fentartva." Avagy nem kell-e azt mondanunk, hogy a lázas hév diktálja az olyan vádakat, a melyek néhány száz embernek hibáját, egy egész felekezet hibájául akarják feltüntetni? ívnek jutott, vagy jutna eszébe az egykori besztercebányai püspök Moyzses miatt az egész róni. kath. püspöki karra követ dobni r Vagy ki merné ama néhány száz r. kath. és görög kath. lelkész miatt, a kikről urbi et orbi kürtölik, hogy pánszlávok, az egész r. kath. vagy görög kath. klérust hazafiatlansággal vádolni ? Pedig hát analóg esetek azok. Az ev, egyház néhány száz tanítója — papja s néhány hazafiatlannak látszó vidéke, egyháza miatt az egész ev. egyházat akarják némelyek megbélyegezni. Ez ellen tiltakozunk. Reánk ne akarjon senki sem olyan bűnt kenni, melynek még gondolatától is irtózunk. Nekünk, az ev. egyház legnagyobb részének, a magyar nemzet és magyar haza iránti forró, igaz, őszinte, éltünk árán is bebizonyítható szeretet éltető levegőnk, ha tetszik, politikai hitvallásunk Nem azt bizonyítja-e a történelem s egész életünk is ? De erről felesleges szólani; minek bizonyítani hogy a nap süt, midőn sugarait mindenki látja, sugarainak melegét mindenki érezheti ? O o A vád, mert szertelen, önmagától esik el. Sajnos azonban, hogy, ez az alaptalan, mert éütaléinosságbán hangoztatott vád, tévútra vezeti az embereket a tényleg létező baj orvoslási módjának megválasztásában is. Ismerem a protestántismus és pánszlávizmus ügyében elmondottakat. Figyelemmel kisérem folytonosan nemcsak a röpiratok útján, de az egyes napilapok stb. útján közzétett értesítéseket,