Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-28 / 22. szám

választatá magát az országos tanitógyűlésre képviselőül, a nélkül, hogy erre akár neki, akár a tanítótestületnek joga lett volna, mert oda, csak azok a tanítótestületek küldhetnek képviselőket, kiknek alapszabályaik — a törvény rendelete szerint — a ministeriumnál bemutattattak, s bemutatási záradékkal elláttattak ; miután pedig a f. baranyai tanítótestület e követelménynek mindé mai napig meg nem felelt, a tanfelügyelőség két izben is tudósítá a jegyzőt s elnököt, hogy képviselőt küldeniök joguk nincs, mégis egy improvizált gyűlésükben az elnököt képviselőül küldték. (A tanfelügyelőség tiltó iratait — ha kívántatik — közölhetem.) Hier liegt der Hund heg rabén, — mint a német mondja. Ezért — s más visszaélésekért — intéztek támadást néhányan. Epigon ezeket jól tudja, de az egész sort úgy kell neki elbeszélnie, hogy igaza okvetlen ő neki legyen. M. F. lelkész úr tagadhatlanul egyenes lelkű ember, de a fentebbi körülményt ő sem tudta, s csak gyűlés után ismerkedett meg vele, s most bizonyosan ő is abban a helyes véleményben van, hogy a kik egy egyházmegye kebelében élünk, felettünk nem más, csak az egyházmegyei közgyűlés gyakorolhat fegyelmi hatóságot. Ugyanazért a gyűlés „nem utasította el egyszerűen, mint a hogy (Epigon szerint) a dolog természete szerint kellett volna« a jogaitól méltatlanéi megfosztott tanítót, sőt ellenkezőleg, jogaiba visszahelyezé, a tanítótestületet pedig jkönyvileg utasitá, hogy jövőre gyűlésein hivatásának megfelelő tárgyakkal foglalkozzék. Az a ,furcsa eset", mit Epigon említ, így van: az egyh. m. közgyűlés 1869. évi jkönyve 8. pontja alatt alkalmazott rendes tanítóul egy egyént, ki felmutatott bizonyítványai szerint a barsi és mezőföldi e. megyékben már 1858. óta a tanitói pályán működött; ez a tanitó annak idejében ott volt a póttanfolyamon, s midőn iskolája községivé változtattatott, okmányait acceptalta a tanfelügyelőség és a ministerium is. Ezt a tanítót zárta ki kebeléből, illetőleg e felett akart személyes gyűlölködés alapján fegyelmi hatóságot gyakorolni a f. baranyai tanitóértekezlet. 1877-ben csakugyan kötelezve lett egy tanitó oklevél szerzésre, de miért ? először azért, mert a törvény ugy diktálta; másodszor: mert éveken át — a körvizsgálat jelentése szerint — a leghanyagabb tanítóul tapasztaltatott. Az egyh. megye tehát nem volt következetlen magához. A leebbezett tanitó ügye azért került a törvényszék elé, mert a tanügyi bizottságnak nincs jogában valakit állomásától megfosztani, azt csak törvényszék teheti. A gyűlésen rendetlenkedőket, illetlenkedőket, a világon mindenütt joga van az elnöknek meginteni, rendreutasítani, a szót tőlük megvonni, de vájjon ki húzza meg ott a rendetlenkedés és illetlenkedés h .tárvonalát, a hol a Bábel tornyánál kiütött zavar ingyen se hasonlítható ama gyűlések menetéhez. Ha valamit közlünk — mondjuk úgy, a mint van 1 Dr. Széli. 1 BELFÖLD. A ^Bethezda* kórház és diakonissza-intézet 1881-ik évi működéséről. Budapest német ref. fiókegyházának ezen, minden felekezet részére megnyitott intézetének mult évről szól (14-ik évi) értesitvénye alapján óhajtok ismét némi tudósítást adni a fentebb címzett intézetről. A városligetben igen egészséges levegővel biró kertben fekvő ez intézet kettős működését szem előtt tartva, előszőr előterjesztem a kórházi munkát. Ur. Bakody Tivadar tanár orvosi kimutatása szerint az 1880-ik évről maradt beteg 27; 1881-ben felvétetett 315 férfi, 103 nő, összesen 418 beteg; felüdült és meggyógyult 275 férfi, 89 nő, összesen 364; gyógyítatlanul bocsáttatott el 2 férfi, 2 110; meghalt 24 férfi, 12 nő; maradt beteg 1882-re 32 férfi és 9 nő. Összesen felvétetett és elbocsáttatott s felmaradt 445 egyén. Legszámosabbak voltak a bronchusok gyuladásában (74), a tüdővészben (36) és a tagok rheumájában (41) szenvedők. Örömmel constatáljuk ezek szerint, hogy 418 beteg közül csupán 54 maradt tovabbra is ápolás alatt. E számok a dicséretnél hathatósban szólnak, és mi a mellett, hogy az orvosi és ápolási gondozás irányában elismerésünket és hálánkat fejezzük ki, kivált a protestáns közönségnek ajánljuk, hogy ismerkedjék meg és vegye használatába ez intézetet, hol a legelhagyatottabb szenvedő is a leginkább jóleső, édes anyai és apai ápoiásra talál. Hazájukra nézve volt beteg: magyarországi 309, osztrák 52, németországi 74, schweici 7, franciaországi 2, oroszországi 1, összesen: 445, kik 11,272 napi ápolásban részesültek. Ezek közt volt: katholikus 311, protestáns 118, zsidó 16. Díj mellett ápoltatott 366; mint heti 10 krt előfizetők 49; ingyenes alapítványi agyakon 30. Az ingyenes falapítványi)a£ya& állása e következő : Gyermekosztály, vasúti hivatalnokok és a tanodai tanulók ágyaira van alap 4085 frt 72 kr. Azután 2 németországi, skót, svájci, angol, hollandi, francia, osztrák, amerikai és dán ágyakra eddig összegyűlt, mint alap: n, 423 frt 40 kr. A magyarországi ágyakra 26 megyéből és Erdélyből begyűlt, mint alap 2547 frt 65 kr ; ezek köztlegtöbb alapja van a győrmegyei ágynak, mely kitesz 1183 frt 75 kr. és igy a többi 26 helyről mindössze csak 1363 frt 90 kr. folyt be. Pestmegye csak 130 frttal van képviselve, holott ennek fiai leginkább vehetik igénybe az intézetet. Számos megye mitsem alapított, pedig nincs oly megye, melyből a fővárosban egyének ne tartózkodnának. Az elmúlt esztendőben 9 alapítványi ágyra befolyt 433 frt alapítvány. Az 188i-ik évben ajándékképen befolyt 711 frt 60 kr, melyhez járult az első hazai takarékpénztár 300, a fővárosi t. p. 50, Budapest törvényhatósága 100, a Karácsonyiféle alap 50, Schulthesz-Rechberg 50 frttal. Karácsonkor befolyt 165 frt 50 kr. készpénz és szá-