Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-21 / 21. szám

a belső emberekre Egyházi épületek: templom toronynyal, lelkészlak és két iskola. Minden épület jó karban van. Van egy lelkész, egy fiuk és egy leányok tanítója. A lelkész fizetése: 75 frt, 25 köböl buza, 25 k. aljgabona 12 ölfa s 60 mázsa széna A földtermés értékét 300 frtra téve, s a búzának köblét 6, és az aljgabonáét 4, a szénának mázsáját 1. s a fának ölét 5 frtjával számítva : az egész fizetés 745 frtra tehető. Egy-egy tanitó fizetése : (mert minden tekintetben egyenlő fizetésük van) 225 frt, 15 k. buza, 15 k. aljgabona és 6 öl fa. Tandíj nincs. Egy-egy tanitó fizetése tehát, nem tehető többre 480 frtnal. Egyházi adó évenként: 600 frt pénz, 70 k. buza, ugyan annyi aljgabona. Ebből fizet egy lakó I frt 20 krt., egy csak házzal biró egyháztag 2 frtot; egy házzal és faizás (5 vékás föld) földdel biró 80 krt., I v. búzát s 1 v. aljgabonát. A földdel és házzal biró egyháztagokra nézve az alapadó 80 kr., 1 v. buza és 1 v. aljgabona. Amennyiben pedig igy sem pénz sem buza és aljgabona nem jön be a szükséges összegben, a hiányzó összeg adóforint és földbirtok utan vettetik ki, ugy, hogy 4 frtnál és 3 véka búzánál többet a leggazdagabb egyháztag sem, sőt ennyit is csak 3—4 fizet. A csak házzal és faizás földdel biró egyháztag azon fia vagy vője, aki apjaval, illetve apósával egy kenyéren van, fizet 1 frt 50 krt, a házzal és egy faizás földnél több tőiddel biró egyháztag ilyen fia vagy vője pedig : 2 irtot. A földbirtok ugy van megoszolva, hogy 3

/4

telkes gazda csak 1, "/4

telkes 9, '/4

telkes 31 van A házak száma 309. Ebből csak 9 a nem helv. hitv. lakosoké. Az egyházi adóból esik egy lélekre 87 kr. Az egyházi adón kivül a templomtér, mely 6400Q] öl, jövedelmez évenként: 145--200 frtot, a temető 15 irtot, s az egyház altal haszonélvezett föld 75 frtot. Az egyház összes bevétele tehát évenként 1535 frtra tehető. A község országos és többféle adó címen fizet évenként: 4769 frtot, községi adó cimen külön : 2397 frtot. E két összegből esik egy-egy lélekre 4 frt 64 kr. A községi adóból esik egy-egy lélekre I frt 55 kr. Egyházi és községi adó cimen tehát esik egy-egy lélekre : 2 frt 42 kr, mindenféle adóból együtt : 5 frt 5 I kr. A községi adóból ezek szerint 68 krral esik több egy-egy lélekre mint az egyházi adóból. A legvagyonosabb egyháztag községi adója 26 frt, egyházi adója 13 frt. A legszegényebb lakó községi adója I frt 42 kr, egyházi adója 1 frt 20 kr. Állapodjunk meg itt egy kissé, és kitérésképen hasonlítsuk össze, egy és más tekintetben, az egyházat a községgel. A község tart egy jegyzőt, kinek fizetése 800 frtra tehető, előljarókat, kiknek fizetése 240 frt, cselédeket, kiknek fizetése 462 frt. A község tehát hivatalnokainak nem fizet többet 1500 frtnal, és mégis, noha egy egész telekalja föld hasznát is élvezi, kivet évenként 2397 frtot. Kiveti pedig ez összeget azért, mert a községi bizottmány, az előirányzás alkalmával, ennyit tart szükségesnek kivetni a célból, hogy a község ügyei minden irányban és minden tekintetben fennakadás nélkül ékesen és szép renddel elintézhetők legyenek. Sőt kivet a községi bizottmány ez összegnél többet is, ha többre van szükség. Nem zúgolódik a bizottmány kivetés, illetőleg a községi költség előirányzása alkalmával, s zúgolódás nélkül fizetik be a lakosok a reájok eső összeget. Sohasem ismerem el, hogy fontosabb s eredményeiben áldásosabb volna a községre nézve az a szolgálat, amit a jegyző és a községi elöljárók teljesítenek, annál a szolgálatnál, amit a lelkész és tanitók végeznek. Es mégis az egyházi adót nem lehet csak 1 frttal se emelni, vagy ha épen emeltetik is az néha : iszonyú erőfeszítésbe kerül ez az emelés. Ugyanazok, akik az igen magas községi adót zúgolódás nélkül fizetik, békételenkednek, sőt részben átkozódnak is a sokkal kevesebb egyházi adó fizetése alkalmaval. A jegyző buza illetőségét kétszer is megrostáltatja a gazda ; nekünk nagy részben rosta-aljjal fizetnek. A jegyzőnek nem merne, de nem is akar a községi gazda mast mint hasitott gyertyánfát hozatni, nekünk nem mer a gondnok, de nem is akar mást mint a legolcsóbb botfát szállítani. A jegyző parancsol a község elöljáróival ; mi kérve, rimánkodva is nehezen boldogulunk velök, sőt akkor is sokképpen igyekeznek hatalmukat velünk éreztetni. Pedig nincs olyan községi jegyző, a kivel akár műveltség dolgában, akár más tekintetben az egyház hivatalnokai a versenyt ki ne állanák; amaz több hasznot nem tesz, nem tehet sem a községnek, sem az emberiségnek, mint a mennyit ezek tesznek: miért tehát mégis e szörnyen visszás helyzet ? A rendszerben van itt a hiba s hogy a rendszerben hiba van, mi magunk vagyunk egyedül okai. Ha a jegyző ellen panaszt emelnek a község tagjai : a vármegye elrendeli a fegyelmi vizsgálatot. De, ha a vizsgálat eredménye bűntelennek tünteti ki a bevádolt jegyzőt: meghagyja őt, sőt hatályosan támogatja hivatalaban a vármegye, még akkor is, ha az egész község emelt vadat a jegyző ellen s ha nincs csak egy lélek is a községben, a ki a jegyző ottmaradását kérelmezné. Nem igy van ez az egyház hivatalnokaival szemben. Minket legtöbb esetben azonnal megcseréltet az egyházmegye, mihelyt tömegesen folyamodnak ellenünk az egyház tagjai. Amott az igazság mértéke ez: fiat justitia, aut pereat mundus! itt, igen sokszor félnek a belső embereknek igazságot szolgáltatni. Jegyzőre, községi elöljárókra csak olyan szüksége van a gazdagnak mint a szegénynek. E tapasztalati igazságból, nem azt a következtetést vonja ki a polgári hatóság, hogy épen azért a községi adóból csak annyit fizessen a gazdag mint a mennyit a szegény fizet, ha nem azt: fizessen mindenki tehetsége szerint vagyis birtokaránylag. Lelkészre, tanítókra is csak annyi szüksége van a gazdagnak mint a szegénynek ; — miért tehát e tapasztalati igazságból, azt a szégyenletesen nyomorúságos következtetést vonni ki, hogy tehát parbért fizessenek az egyház tagjai ? Miért türi el azt az egyházi hatóság, hogy egy ezerekre menő tiszta jövedelemmel biró öz-