Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-21 / 21. szám

i86o-ban tartott akadémiai székfoglalójában Révész a történelmi bírálatról értekezvén, a tör­ténetírás egész elméletét a bírálatra alapítja, ért­vén a történelmi bírálat alatt, > nemcsak azon tu­dományos eljárást, mely a történeti tények való­diságát, értékét, jellemét, s általában hitelének mértékét nyomozza, vizsgálja, s állapítja, vagy dönti meg, hanem azt is, mely a történeteket előadó, vagy azokra vonatkozó irott és nem irott em­iekek, tehát általában a források hitelét s épsé­gét vizsgálja, és azok gyakori romlásait biztosan vagy hozzávetőleg helyrehozza. Ehhez képest a történetíró teendőire nézve a dolog természetéből folyó következő egymás­utánt tartott megállapítandónak : „Először jő a for rások és adatok gyűjtője és közrebocsátója, aki, ha tisztének híven megfelelt, valóban eleget élt, és méltó érdemeket szerezhetett magának ; ezután jő a bíráló, ki a felfedezett, egészen nyers és még kétes értékű anyagokat a bírálat tisztító tüzébe veti, s a salaktól és szeméttől elválasztott, meg­tisztított és megpróbált anyagot átadja magának a történetirónak, akiben már a tudománynak mű vészi képességgel is kell párosulva lenni, a meny­nyiben ő az események szülőokait, lefolyását, és eredményeit mutatja ki, éles elmével, és rajzolja le híven az általa is mindenesetre felülvizsgált adatokból, de az egészet művészi szerkezetben és művészi előadással, élethűen állitja előnkbe." Révész, midőn a történetírás feladatát és az e körül végzendő munkák sorozatát ekkép megálla­pította, a hazai protestáns egyháztörténelemre vo­natkozó maga saját teendőit is körvonalozta, amint­hogy csakugyan történetírói működését egész éle­ten át azon elvek szerint intézte. (Vége következik.) Ballagi Mór. BELFÖLD. A barsi ref. e. m tavaszi közgyűlése. F. é. május n-ikén tartotta a barsi ref. e. m. közgyűlését Léván. A jokora tanácsterem egészen meg­telt, a sz. atyak, világi uraink, a képviselők teljes szám­ban voltak jelen. Szép ez a május, ha nem fagy, vagy jégzápor nem fenyeget. Már c-ak kimozdul az ember s végig nézi a gyűlés folyamat, mely olykor-olykor érde­kes is szokott lenni, mikor p. o. a sz. atyak hevesebb harcra kelnek s majdnem hajba kapnak. Most ilyen érdekes jelenet nem fordult elé. Lehetőleg higgadtan tanácskoztunk, pedig fordult elé 2 olyan thema, mely felett igen könnyen történhetett volna kemény tusa. Átsiklottunk felette, egyik fél azon reményben maradva, hogy s hal' isten, sikerült* 1, — a másik, kisebbségben maradt fél pedig azon tudatban, hogy s majd amott, a kerületen, ott döntik el csak Tudniillik megürült Oroszi és Bori, testvére Öcs­nek és Tihanynak ; Görömbei positiói, 300 forint maxi­mummal. Amott még három négy évvel ezelőtt kiszabaditá á könyörülő Isten a szegény Bátkit 30 évi gyötrelmei­ből ; de lévén akkor épen elhelyezendő ifjú, be kellett ezt ideiglenesen dugni Orosziba tanitó káplánul. Most nem egy, hanem 3 elhelyezendő itjú van, ki mindegyik „sza­bad halálra kész4 , ideiglenesen megélni sóskán a bő lege­lőjű Orosziban, vagy ideiglenesen hűtőzni a „borii buz­gók *-ban, egyik sem gondolja meg a szegény csizike szomorú sorsát, ki szintén csak ideiglenesen röppent egy szem tökmagért a csapdaba — és örökre ott maradt. Nem riasztja őket vissza Bátki szelleme, kinek köte­lezvényt adott a tractus, hogy csak menjen Orosziba, ne féljen semmit, ki fogják szabaditani minden bizonynyal, rövid időn. Harminc évig apellált Batky e kötelezvényére. . Lassankint kidőltek, kik e kötelezőt írták, csak ő maga ma­radt, 8 gyermekével s nem szidhatott senkit, csak Göröm­beit, Litkei Tót Péterrel együtt, miért harcolnak igy a positiók minden áron való fentartása mellett. Arról van hát szó, hogy legyen-e és ki legyen ezután a Bátki Orosziban és Barsban? Mert hárman vágy­nák, a kik bizonyságot tesznek, hogy jobb ma egy ve­réb, mint holnap egy túzok. Oh boldogtalan verebek s még boldogtalanabb verébfogók 1 Valószínű azonban, hogy ott fenn, a kerületen, a nem személyt, de elvet tekintő atyák, — túzokot juttatnak nékik, azaz nem en­gedik meg, hogy Oroszi és Bori tanitókaplánság legyen az ő kedvükért, hanem praeoránciává alakulásra kényszeri­tik. Az ifjak várjanak a 800 forintos túzokra. Két okból nem helyeselhető főkép a tanitókáplán­ság: i-ör, mert — miként ezt az affiliálásról közelebb irt cikkemben hangsúlyoztam is — a népiskolát megöli: 2-or, mert félni lehet, hogy rövid időn nagyon sok egy­ház megkívánja a tanitókáplánság azon kecsegtető álla­potát, hogy egy személyben papja s tanítója is van a gyülekezetnek s az elébbi 2 hivatalnok egyesített fizeté­séből még el is csíphet a közterhek könnyítésére. Épen ezzel érvelt a kisebbségben maradt fél. Érdekkel várjuk miként dönt ez ügyben a kerület. Ez volt egyik fontosabb tárgya gyűlésünknek. Másik a Jcdpldni sorrend. Ezt még márciusban egy consist. gyűlés állapitá meg, de ez ellen egyik ifjú atyafi felülfolyamodott most az e. megyére, s ez által a kerü letre, — kérve, hogy mivel ő 4 hóval később lépett be mint az elsőül tett ifjú, azonban Papán végzett : mint ilyen, tétessék elsőül Furcsa érv. Az e. megye ama több­sége, mely Oroszi és Bori ideiglenes fentartásat keresztül

Next

/
Oldalképek
Tartalom