Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-14 / 20. szám

Ezután a felette bonyodalmas s e lapok mult szá­mában ismertetett szeghalmi peres ügy került tárgyalás alá. Hosszas vita után, mely közben a vélemények an­nyira elágaztak egymástól, hogy nem könynyü volt a szavazásra felteendő kérdéseket megállapítani, szava­zattöbbséggel egy kis hozzáadással az egyházmegye Ítélete erősíttetett meg. A gyűlés további folyamán a többi kisebb fontos­ságú peres ügyek nyertek elintézést. Negyedik nap : május 6. A mai ülés legelső tárgya az egyházkerületi 'pénz­tárnok és levéltárnok megválasztása volt. A pénztárnok megválasztása titkos szavazattal, két­szeri szavazással történt meg. Az első szavazás alkal­mával ugyanis Némethy Lajos és Jóé István egyenlő számú (14—14) szavazatot nyervén, uj szavazás rendel­tetett el, amikor is Némethy L. 19, Joó István pedig 9 szavazatot nyervén, egyh. ker. pénztárnokká Némethy Lajos debreceni ref. lelkész választatott meg. A levéltárnokság pedig, az ez ügyben javaslattétel végett kiküldött bizottság egyhangúlag elfogadott elő­terjesztése értelmében Tóth Sámuel egyh. kerületi fő­jegyzőre ruháztatott ; emellett kimondatott, hogy a le­véltár mellé mindaddig alkalmas napdijasok vétessenek fel, mig annak rendezése tökéletesen befejezve nem lesz. Ezután az üresedésben lévő két gymnasiumi tan­szék betöltése következett volna, de a választás a gymn. tanárikar indokolt véleménye alapján akkorra halasztatott, mikor majd nevezett testület részéről ujabb tanterv- és szakcsoportositási javaslat fog az egyházkerület elé ter­jesztetni. Majd Körösi Sándor jogtanar és elválasztott ország­gyűlési képviselő kérvénye targyaltatott, amelynek ér­telmében, a tanárikar módosításának figyelembevételével határoztatott, hogy még a jövő 1882/3 tanévben a Kö­rösi tanszéke helyettesek által fog elláttatni, kik tiszte­letdíjukat a k. fizetéséből nyerendik. Ezután a gazdasági tanács jegyzőkönyvének meg­vizsgalasára kiküldött bizottság tett jelelentést, s ennek folyamán felmerült amaz igen nagyfontosságú ügy, a fő­iskola tőkepénzei kamatának leszállítása is. A gazd. ta­nács az eddigi 8c /0 -1 leszállíttatni javasolja, mivel a pénz­intézetek már nagy részben 6®/0 -re kölcsönöznek, s épen emiatt oly tömegesen mondják fel a főiskola tőkéit, hogy az eddig felmondott összeg körülbelül 50,000 frtra megy. Ámde különböző költségvetések készítése után az a szomorú tény is kitűnt, hogy ha a kamatlab 6%-re szál­líttatik le, a főiskolai közszükségeknél, fizetéseknél stb. 5550 frt, a tápintézetnél pedig 4690 forint deficit álland elő. Az egyházkerület mindezek komoly figyelembevéte­lével kimondta, hogy a kamatlabat 8%-ről 6%-re szál­lítja le, mely minden adósra nézve akkor lépend érvénybe, midőn lejárt kamatja ismét fizetendő lesz, az igy szük­ségessé vált, a főiskola anyagi és szellemi ügyeit egya­ránt mélyen érdeklő megtakarítások módozatainak kije­lölésére pedig egy tekintélyes számú bizottságot küldött ki, melynek indokolt jelentése a jövő gyűlésen fog tár gyalás alá vétetni. Majd egy szintén igen nagyfontosságú ügy került targyalas alá, t. i. a máramaros-ugocsai egyházmegye fele­kezeti iskoláinak kérdése„ Az egyházmegye előadja, hogy az egyházak nagyrésze igen szegény, az iskolák nem­csak a törvény kívánalmainak eleget nem tehetnek, de még más felekezeti iskolákkal sem versenyezhetnek, miért is szükségesnek látja, hogy azon iskolák, melyeket az illető egyház kellőképen fentartani egyaltalaban nem képes, szigorú megfontolás után az államnak átadassa­nak. Az egyházkerület többek felszólalasa után kimondá, hogy a felekezeti iskolák átadása első sorban az illető egyes egyházakra tartozik, s hogy sem egy egyházme­gye, sem az egyházkerület elvileg le nem mondhat isko­láiról; magától értetvén, hogy az egyes egyházak áta­dási ténye esetrőS-esetre csakis az illető egyházmegye és az egyházkerület helybenhagyasa után nyerhet vég­érvényességet. A délután is folytatott gyűléssel, melyben még affiliatiók, cserék, díjlevelek stb. nyertek elintézést és helybenhagyást, bezáratott az egyházkerület jelen ülés­szaka, igen sok fontos közigazgatási és főiskolai ügyek elintézése és letárgyalása a juliusban tartandó gyűlésre maradván. A külső-somogyi ref. egyházmegye közgyűlése. Egyházmegyénk a mult april hó 13. s 14. napjain, Őszödön tartotta évi rendes küzgyűlését, nt. Mocsy Antal esperes, és tek. Décsey Lajos s.-gondnok urak elnök­lete alatt. A gyönyörű szép idő s jó utak miatt szépen lá­togatott, népes gyűlés, reggel 8 órakor, esperes úr buzgó imája után, segédgondnok ur által egy valóban megható s szívhez szóló elnöki beszéddel nyittatott meg, melyben érzékeny szavakban adván kifejezést a feletti fajdalmának, hogy a mult évben a gondviselés altal reá­; mért súlyos betegsége miatt, nem velietett oly tevékeny részt egyházi közügyeink intézésében, mint óhajtotta volna : most annál nagyobb örömét nyilvánítja, hogy e közgyűlésen, bár megtört testtel, de meg nem tört lé­lekkel ismét munkálhatja anyaszentegyházunk jóllétét s virágzását. A közgyűlés elsőben mély megindulással, utóbb rokonszenves éljenzéssel fogadta szeretett világi elnökének megható szavait, és méltán, mert a régi szép dalias férfi helyett egy valóban megtört, szenvedő alakot látva maga előtt, s annak ajkairól hallva a nemes ihlettel buzdító s tettekre lelkesítő igéket: meg kellett győ­ződnie arról, hogy s. gondnokaban egy oly ritka buz­galmú s fennkölt lelkű egyént bir vezéreül, kit a szó teljes értelmében az Ur háza iránti szerelme emészt, s kinek még az ő élete sem drága, hogy elvégezze, egy­házunk körül is, a reá bízottakat. Adjon az ég ily lel­kes világi férfiakat továbbra is egyházunknak 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom