Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-05-14 / 20. szám
önállóságát visszanyerte, magáról annyira megfelejtkezni képes lenne, hogy azon édes hazája ellen, melyért életét kockáztatta, békés időben vétkezzék. Igen, de hát püspökünk, a bányakerületnek püspöke? A tavalyi kerületi gyűlés alkalmával a tárgyalások folyama alatt egy esperességi, érdemekben dús felügyelő ur azt kérdezte tőlem : Váljon főpásztorunk hódol-e pánszláv hajlamoknak, mint egynémelyek mondják. Válaszom tétovázás nélkül igy hangzott: „Nem, sokkal bölcsebbnek tartom, sem hogy állását, melyet szentnek tart, compromittálná." Különben ki kell emelnem, hogy én főpásztorunk eddigi intézkedéseiben egyet sem tudok találni, mely a legkisebb hazaellenes színezetet mutatna. Régen meghagyta nekünk, hogy az anyakönyvek magyarul vezetendők s a legutóbbi főpásztori felszólítása, hogy szlávjaink úgy, mint a németek ezt tették a „berlini Schulverein-"nel szemben, testületileg nyilvánítsák, hogy hű magyar honpolgárok, mit a bpesti tótok már tettek is, kétségbevonhatlanul arra inti szlávjainkat, hogy: „Carpe diem\" Püspökünk boldogult atyjáról, Dr. Szeberényi Jánosról is azt tartották némelyek, hogy pánszláv érzelmű volt; pedig volt főnököm, boldogult Lang Mihály, bpesti esperes szájából érdekes eseményt tudok annak életéből. Szeberényi János Haynau álta! befogatott; Lang könyörögni járt érte Haynaunál s ez azt válaszolta Langnak első fellobbanásában : „Was hat dieser Slovak mit den ungarischen Rebellen zu thun ?" ; Látszik, hogy a boldogult Haynautól minden másnak, csak panszlávnak nem tartatott. De elég! azt gondolom, az eddigi keseritések bő okot szolgáltathattak nekünk, hogy mindkét oldalon kijózanodjunk, s lássunk teendőink után, kiki a maga körében, úgy leginkább mozdíthatjuk elő hazánk és egyházunk javát. Ne szalasszuk el az üdvös működésre kinálkozó alkalmat: mit az adott pillanatban elmulasztunk, az örökkévalóság sem hozza azt vissza. Int a haza, int az egyház: „Carpe diem."! Biejbrunncr Gusztáv. .c . ? Révész Imre emlékezete. , A. M. T. Akadémia 1882. április 24-iki összes üléséö l^rtott .. emlékbeszéd. • .. j .t (Folytatás.) Bekövetkezett aztán az októberi diploma, s) : { nemsokára reá az országgyűlés egybehivása. Deb-> recen városának egyik kerülete képviselőjének Révészt választotta, s ő nehéz lélekkel bár, mert tanulmányaitól és szivéhez nőtt lelkészi és családi körétől szakasztá el, elfogadta a képviselői állást r csupán azért, mert nem tartotta erkölcsileg "meg- .; engedhetőnek, hogy magát ama nehéz időkben valamely polgári kötelesség teljesítése alól kivonja. Politikai pályafutása, amily rövid, oly dicső- ; séges volt. Deák Ferenc május 13-án tartott korszakai- • kotó beszédében visszautasitá az októberi diploma.: által oktroyált alkotmányt s a jogfolytonossági ; elv alapján azon ősi alkotmányt követelte vissza, -j mely a sanctio pragmatícában, mint az uralkodó4 . ház és Magyarország közt létrejött kétoldalú '• szerződésben a nemzetnek önálló léteit biztosit, . úgy hogy Magyarország közt és (J Felsége-többi • ' országai között létező törvényes kapcsolat csak. f az uralkodóház egyazonosságában áll. - r; < - -Ezekből folyólag — mondá Deák az ősi alkotmány rendén létrejött 1848-iki törvények , helyreállítását kell követelnünk, s e követélésütv^ ket egy ahhoz intézendő föliratban kell kifejte-/; nünk, ki egyedül bir tettleg azon hatalommal,-. hogy az alkotmányosság minden postulatumait".. teljesítse. >J EJ Tisza Kálmán, ki az elleninditványt tet-tri, > szintén onnan indult ki, hogy tántorithatjanul k^Urg ragaszkodnunk törvényeinkhez, és hogy azoknak ehs- ^ mérését s életbeléptetését kell mindenek előtt köver , telnünk. Minthogy azonban a tényleges hatalommal } a nemzet törvényhozó testülete törvényesen addig nem érintkezhetik, mig az törvényes alapba.[ nem áll, és a sanctio pragmatica által elibe bott föltételeket nem teljesítette: ő_sem törvényeit lehetőségét, sem szükségét nem látja annak, a meg nem koronázott fejedelemhez fölirás-;B>r. í téztessék, hanem határozat alakjában kívánja tör- j vényes követeléseinket ország-világ előtt kiinq^f. datni. ..'.. b ,niviid 39*