Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-07 / 19. szám

hogy a közelebb megejtendő választások által egyház­megyénk jeles és buzgó segédgondnokot, érdemes és kötelesség teljesitő világi s lelkészi tanácsbirákat nyer­hessen ! Lévay Lajos. A békésbánáti ref egyházmegye közgyűlése Szabó János esperes és idősb gr. Raday Gedeon segéd­gondnok urak elnöklete alatt, apr. 12—15-ik. ment végbe Gyomán. A rendkívül népes közgyűlés ápr. 12-én d. ű. a szokásos lelkészi értekezlettel kezdődött. Ez al­kalommal beterjesztetett Csécsi Miklós makói lelkésznek az értekezlet fölkérésére készített népies rövid imakönyve, melyre égető szükség van, s mivel a hódmező-vá­sárhelyi lelkészek véleménye szerint minden tekintet­ben kitűnő munka : minél előbb ki fog adatni. A Téli Újság cimü vallásos néplapra nézve, melyet az értekez­let két évvel ezelőtt is csak azért szüntetett meg egy­időre, hogy a Czelder altal megindított Vasárnap annál szélesebb körben hódítsa meg a protestáns olvasóközön­ségét : hasonló hatarozat hozatott Ugyanekkor Szalay József nagy-becskereki lelkész terjedelmesen értekezett ,a lelkészi működés sikeressége föltételeiről.* A skótok ismeretes modoraban tartott ezen értekezés, mig egy részről némi idegenséget keltett, más részről akadt ked­velője is : Dr. Hajnal István világi tanácsbiró ur a ki­adási költség felét megajanlván, a sok jóakaratról és vallásos érzésről tanúskodó munka napvilágot is látand. Masnap reggel 8 órakor Garzó Gyula gyomai lel­kész buzgó imája utan, a megjelentek a templomból az egyházi tanácsterembe menvén, Szabó János esperes ur rövid fohásza és megnyitó beszéde utan az egyhazme­gyei gyűlés kezdetét vette. Mindenek előtt bejelentetett, hogy a Csanki Benjámin egyházi tanacsbiró lemondasa folytán megürült helyre az egyházak szavazat többsége altal Szegedi Karoly békési lelkész választatott meg, ki az esküt azonnal le is tette. Az egyházi látogatás alapján készült kimerítő es­peresi jelentésből az tűnik ki, hogy a vallas-erkölcsi élet az egyházmegyében változatlanul olyan, mint a mult években. Szeged igen tetemes gyamolitasban részesült országszerte, a város pedig egyik legszebb helyen in­gyen adott számára építkezési helyet. Mindamellett még nem építkezik, mert nem rendelkezik oly nagy összeg­gel, mennyibe alapjaból újonnan építendő egyházi épü­letei kerülnének. Nagy-Becskerek, s különösen annak buzgó lelkésze, minden követ megmozdít, hogy díszes egyházi épületeket emeljen. Úgyszintén Páncsova lelkésze számára 32 hold földet kapott a várostól ajándékba; ez az uj egyház, melyet pár évvel ezelőtt a német ev. egyháztól elszakadt tagok alapítottak, híveinek buz­galma s az egyházmegye biztosítása mellett kibocsáta­tott kölcsön sorsjegyei alapjan, imaháza és paplaka építtetését ma holnap megkezdi. Sajnos tudomásul vé­tetett azonban, hogy a Körös melléki egyházak, főkép Tarcsa, az árvíz okozta károkat és veszteségeket igen lassan es nehezen heverik ki, mert nem segélyeztettek oly mértékben, mint megérdemlették volna; a bánáti egyhazak hivei pedig a nagymérvű elszegényedés miatt mindinkább kezdenek elzülleni. Sz'ntén igen fajdalmasan érintette a gyűlést, az egyházmegyének 26 év óta pénztarnoka, Thúry Dániel mezőberényi lelkész betegsége, s e miatt hivataláról tör­tént lemondása. Érdemei némi elismeréseként szerény jutalomdíj szavaztatott meg részére. Egyszersmind a jö­vendő pénztárnok fizetése 120 o. é. forintban állapítta­tott meg. Ezzel kapcsolatban határozatba ment, hogy mivel a mult év végéig több mint 10,000 frtra ment a hátralék, a tartozásban levő egyházak kötelezettségeik mielőbbi teljesítésére a leghatározottabban fölhivassanak. Hogy pedig az egyházmegye pénzügyei a kor kívánal­mai szerint rendeztethessenek, Garzó Imre volt számvevő javaslatára uj számadási mintazatok állapíttattak meg ; Ambruzs Lajos világi tanácsbiró indítványára pedig határozatba ment, miszerint jövőre az egyházmegye rendszeres költségvetést készit, az egyházi adót az egyes egyházakra ennek arányában veti ki, a kiadási többletek fedezésére pedig ezer frtból álló tartalékalapot teremt, mely takarékpénztáriig fog kezeltetni, s növekedését kamatos kamatai és az évenként remélhető pénztári maradványból fogja nyerni, Rendkiviilí fontosságú a világi elnök grót Ráday azon inditvanya, miszerint az egyes egyházak vagyoni allásátiak kellő nyilvántartása s világosabb feltüntetése végett, az eddigieknél részletesebb statisztikai kimutatás készíttessék, melyben a kivetett egyházi adó mennyi­sége, a bevétel és kiadás, az évi jövedelmek vagy ter­hek, a fekvőségek és tőkepénzek s azok miként hasz­nosítása vagy gytimölcsöztetése pontosan kitüntetve le­gyen. Mely indítvány közhelyesléssel fogadtatvati, az erről való véleményadásra egy bizottság küldetett ki. Végre ugyancsak segédgondnok úr indítványára hatá­rozatba ment, hogy a bánáti rész bajainak megvizsgá­lása és orvoslására állandó bizottság küldessék ki, az egyházkerület pedig felkéressék, hogy azt az államse­gélyből jövőre nagyobb mérvben részesítse. Két törvényszéki eset is volt. Az egyik B. E. kunágotai pap ügye, ki ellen hivei annyira terhelő vá­dakat adtak be, hogy az esperes fölhatalmaztatott, a körülményekhez képest még a vádlott hivatalatói le­endő felfüggesztésére is. A másik, mely még nagyobb port vert föl, a szeghalmi kantor ügye volt; az egyház ugyanis, a kántor jövedelmét megcsonkítván, s magat tanításra kényszeríteni akarván: ebből oly nagy per ta­madt, mely a világi bíróság előtt is megfordulván, nagy kérdés, hogy az egyházmegyei ítélet által meg leszen-e orvosolva ? A nagyszammal megjelent egyházmegyei képvise­lők ápr. 15-én oszlottak szét, a vendéglátó gyomai egy­ház és br. Wodianer Albert földes úr irányában a leg­jobb emlékeket vivén haza magukkal. d PÁPA

Next

/
Oldalképek
Tartalom