Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-07 / 19. szám

gálására, valamint a dijlevelek és cserék előleges átné­zésére egy-egy bizottság küldetvén ki. Ezután a lelkészképességi és tanitói vizsgákról tétetett jelentés. A lelkészképességi vizsgák a gyűlést közvetlenül '• megelőzőleg, f. hó i. és 2. napján tartattak, Első vizs­gára 32, másodikra 26 végzett theologus és segédlel­kész jelentkezett, kik egy kivételével mind vizsgára bo­• csattattak. Az eredmény örvendetesnek mondható mar­lesak annyiban is, hogy a vizsga ismétlésére egyet sem kellett utasítani. Tanitói vizsga a mult gyűlés óta kettő tartatott, amelyeken 19-en nyertek oklevelet. Ezután Szél Kálmán és társainak 500 frtos ala­pítványa jelentetett be, melyet ők 1881. nov. I. 30 éves összejövetelök emlékére, egy Vil. gymn. szorgalmas ta­nuló évenkénti jutalmazására ajánlottak fel. Tóth Sámuel ezután a zsinat főbb eseményeit és fontosabb határoza­tait tömör kivonatban magában foglaló és méltató ta­nulságos dolgozatai olvasta fel, melynek kapcsaban Rácz Károly emlékirata, amelyben egy Lippa környéki • ref. lelkészi állomás felallitása inditványoztatik s mely a zsinat altal ez egyh. kerülethez utasíttatott, tájékozás végett felolvastatván; az illetékes nagyszalontai e. me­gyéhez tétetett, at. Ugyancsak a zsinati jkönyv 274. szama alapján elhatároztatott, hogy az orsz. közalap (Do­mestica) javára az egyes egyházmegyékben aláírási ívek fognak köröztetni. A püspöki és főgondnoki kar f. é. febr. 3—4 nap­jain tartott értekezletéről szóló terjedelmes jelentés min­den megjegyzés nélkül tudomásul vétetett. Ezután Tóth Sámuel hely. egyh. ker. levéltárnok jelentése követke­zett a testvér egyházkerület jegyzőkönyveiről. Ezen igen •sok fontos éá érdekes adatot nyújtó jelentés kapcsolatában több fontos gyakorlati értékű határozat hozatott, pl. hogy az egyh.- megyék jegyzőkönyvei az egyh, ker. levéltáraba foly­tonosan bek-üldessetiék', s az eddigi hiányok pótoltassanak ; a lelkészi igtató és rendeletes könyvek a legnagyobb pontossággal vezettessenek; anyakönyvi kivonati ívek csakis a központból szereztessenek, stb. stb. Ez alkalommal került szőnyegre azon irodalmilag és több oldalról vita­tett kérdés, hogy. a férjétől külön élő,. de attól törvé­nyesen el nem -vált nőnek gyermeke törvényes vagy törvénytelen gyermekként vezettessék-e be az anya­könyvbe ? Többek hozzá szólása után a gyűlés a »Páter est quem-nuptiáe demostrant-« elvére helyezkedve, ldmondá, hogy az ily gyermekek törvényesekül irándók be, azon utasí­tással toldván meg e -határozatát; hogy a lelkészek igyekez-iénék az ily különélő házasfeleket törvényes el­válásra bírni, felvilágosítván őket a különben támadható fíökféfe-báj;--Závár és károsodásról. - * 1 Ezután a B. Baldáúsy alapítványi bizottság több­rendbeli jelentései és számadásai olvastattak fel. Az ezek­ben előadottak tüzetes és. beható tanulmányozasára, vala­mint' a megválasztandó e.' ker. képviselők számára adandó ufásit'ások • megállápitásará égy bizottság küldetett ki. A* éíf-ő napi tíIrgVala.st egy igen fontos ügy feletti hosszát észineesere zárta be. Felolvastatott ugyanis a m. szigeti ref. lyceum emlékirata, mely előadván, hogy egy I. Ferenc által a ref. lyceum és a kegyes­rendiek szamára közösen adományozott jövedelmi alap (a suliguli ásványvíz-források) a reformátusoktól elvonat­ván s állami kezelés alá vétetvén, a kormány abból most a m.-szigeti csonka róm. kath. gymnásiumot akarja kiegészíteni, amire pedig szükség egyáltalaban nincs, mert azon a vidéken két főgymnásium csak szükségtelenül versengő s kölcsönösen gyengítő versenytársa lenne egy­másnak, de meg mert a ref. lyceum mindig betöltötte és ezután is befogja tölteni azon missiót, melyre azon a vidéken a magyarság és a magyar allam eszme érdeké­ben hivatva és köteleztetve van ; kéri az egyh. kerületet hogy az államnál lépjen fel oly értelemben, hogy a kér­déses alap jövedelme, — ha már abban a ref. lyceum nem részesittetik — ne a kath. gymnasium kiegészíté­sére, hanem sokkal szükségesebb célokra: polgári és népiskolák felállítására fordittassék. Az egyházkerületi közgyűlés többeknek, mint Varadi Gábor, Uj falusi Mik­lós, Révész Bálint, György Endre és Gróf Raday, tüze­tes hozzá szólása után azt határozta, hogy egy sziikebb­körü küldöttség neveztessék ki, mely a kellő módoza­tot megállapítsa arra nézve, hogy az egyházkerület e felette fontos és kényes ügyben az állammal szemben miképen nyilatkozzék. Délután az egyes bizottságok tar­tottak ülést. Második nap : május 4. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a Baldácsi alapítványi bizottság jelentéseinek átvizsgálá­sára tegnap megválasztott köldöttség munkálata olvas­tatott fel, mely legelőször is nagy köszönetét nyilvánít­ván nevezett bizottság eddigi sikeres és hű működése­ért, annak előterjesztéseit és indítványait csaknem min­den valtoztatás nélkül elfogadni javasolja s az egyh. kerületet illető két rendes és egy póttag megválasztásai az alapitvanyi kezelést ellenőrző közgyűlésbe most mind­járt megejtendőnek indítványozza. Az egyh. ker. gyűlés küldötteinek jelentését helyeslő tudomásul vévén, azt egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattatni rendeli, az alapítványi ügyeket intéző testületbe pedig a maga • részéről rendes tagokul Révész Bálintot és Horthy Ist­vánt, póttagul pedig Kiss Áront választja meg. Ezután a m. szigeti lyceum ügyében a kormányhoz intézendő felirat szövegezésére kiküldött bizottság jelen­tése olvastatott fel, s az általa megállapított felirati szö­veg, melynek pártolása az egyetemes convent figyel­mébe is ajánltatott, minden változtatás nélkül elfogad­tatott. Ezután, a kinyomatott targyalasi sorrer.d megvál­toztatásával a mezőtúri nagyfontosságú s már évek óta folyó lelkészválasztási ügy vétetett fel tárgyalásra. Tóth Sámuel főjegyző előadvan röviden az odiosus ügy tör­ténetét egész addig, amikor a tavalyi tavaszi egyh. ker. közgyűlés az egész pert az egyházmegyéhez vizs­gálattétel'és ítélethozatal végett vissza tette: a/. azóta letréjött egyházi és egyházmegyei idevonatkozó ügyíra-

Next

/
Oldalképek
Tartalom