Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-23 / 17. szám

hoz (a levél Kriesch János műegyetemi tanárnak címzendő) fordulnak. Egyes példányok megrendelése esetén legcélszerűbb, ha a megrendelő a könyv árat póstautalványnyal előre beküldi, minthogy ily csekély árú könyv postai utánvéttel való meghozatala a magas vitelbér miatt nem ajánlható. A magyar földmives című gazdászati havi folyóirat indult meg ez évben, mely a vaalvidéki gazdasági kör közlönye. Felelős szerkesztője Vasadi Balogh Lajos, főmunkatársa Szobonya Bertalan kiadói és szerkesztői hivatala Gyúrón van, u. p Martonvásár. Hogy e folyóiratra nagy szükség van, legjobban mutatja a ,faiskoláinkról4 szóló cikkének e passusa : »Egész járásunkban az egy Bicske kivételével nincs szambavehető faiskola, mely csak középszerűen is, elbirná látni a közönséget nemes, egészséges gyümölcsfákkal.® Előfizetési ára igen csekély : egész évre i frt, félévre 50 kr. KÜ LÖN FÉLÉK. * Személyi hirek. Ungváry Gyula uj-létai ref. lelkész az érmelléki egyházmegye poklostelki kicsiny, de virágzó gyülekezetébe választatott meg rendes lelkipásztorul. — A bihari ref. egyházmegyében megválasztattak : Kiss Elek világi jegyző és Pappszdsz Károly földbirtokos, világi tanácsbirákká, Kocsis József lelkészgyámintézeti pénztárnokká, Szemes László szentjánosi lelkész közpénztárnokká, Dr. J ári Szabó Béla bihari körorvos világi jegyzővé. — Hosszas vajúdások után végre betöltetett a lieblingi ev. lelkészt állomás is. A megválasztott lelkész Zvarinyi Emil úrban, ki theologiai tanulmányait Göttingenben és IIeidelbergben végezte, oly férfiút nyertünk, ki jeles képzettsége, vallása és egyháza iránti őszinte szeretete, buzgalma, valamint hazafiúi gondolkodása altal nemcsak az egyháztagok szeretetét, hanem az egész járás becsülését vivta ki magának. Mult hó 26-kán volt az installatio. Nt. Kramar főesperes úr ez alkalommal oly meghatóan végezte a functiót, hogy a tú'tömött templomban senkisem nézhette megindulás nélkül az egyházi jelvények átadását. Áldás koronázza a jeles szónok és képzett lelkész itteni működését! Bús Lajos községi jegyző. — lfj. Nagy Péter, a hasonnevű kunhegyesi rektortanitónak tanárjelölt fia, mint a Debr. Prot. Lap irja, segédtanarul választatott meg a sepsiszentgyörgyi székely Mikó kollégiumba. — Vállyi János szatmari ref. egyházmegyei ügy buzgó segédgondnoknak 25 éves jubileuma, az egyházmegye e héten Szatmárt tartott közgyűlésén nagy ünnepélyességgel ment végbe. A jubilálok örömnyilvánitásaihoz mi is tiszta szivünkből hozzá járulunk. Egyházunk ama kitűnőségét tartsa meg az Egek Ura még sokáig, boldogúl, hogy tovabbra is boldogíthassa egyházunkat 1 — Perbenyiki (Zemplénin.) ref. lelkészszé, mint levelezőnk irja, f. hó 16-án Futó János megyaszói segédlelkész választatott meg. Ellenfele Pál Albert szomotori helyettes pap volt, ki csak 4 szavazattal maradt kisebbségben. A szavazásban 70 egyháztag vett részt. A választást Dr. Lengyel Endre világi tanácsbiró vezette. * Borzasztó szerencsétlenség érte f. hó 14-én reggeli 8 órakor Ungmegye Salamon községét, s benne ref. egyházunkat. Ugyan is a jelzett időben ismeretlen okból a tanitó szalmája kigyúlt s egy pillanat alatt elborította a pusztító elem a tanitó csűrét, istállóját, az iskola házat és tanitó lakot. S minthogy nagy szél fujt, csakhamar lángtenger borította el az egyház minden épületeit — a templom kivételével — paplakot s minden gazdasági épületeit, így az egymás hátán épült házakat s mellék épületeket. Az épületek többnyire náddal lévén fedve, mihelyt tüzet kaptak, a tetők azonnal leomlottak s igy a dühöngő szélben az oltásra gondolni sem lehetett. Egy rövid óra alatt 32 ház és sok mellék épület pusztult el s 44 családnak nem maradt egyebe a rajta valónál, és megmentett marhájok takarmány nélkül. Hajlék, ruha, kenyér nélkül boszantó ínségre jutottak. A kár 30—40000 frtra tehető. Legtöbb kárt szenvedett a szerencsétlen tanitó az ő fundusán ütvén ki a vész: annyi ideje sem volt, hogy marháját megmenthette volna, 5 db. marhája égett oda, több mint 50 köböl életje; családjával csak annyija maradt a mi rajtok volt. A lelkész is egy pár darab bútorán kiviil mindenét elvesztette, nincs egy betevő falata, más felekezetüeknél talált hajlékot és táplálékot, s általában az inség sújtotta szerencsétlenek a szomszédos községek könyör adományaiból tartatnak fenn. Biztosítva c-;ak az egyházi épületek és egy lakház voltak. Nagy szükség, hogy minden oldalról adakozás nyittassék felsegéllésökre, s hisszük, hogy a részvét és könyörület adójat megfogják hozni mind azok, kiknek keblökben felebarátaik iránti szeretet lángol. Pazar József, ref. lelkész. * A liptómegyei baptistak, kikről lapunk 15-ik számában emlékeztünk, ismét életjelt adtak magukról. F. hó 13-án baptista keresztelés volt Liptószent-Miklóson a Vag friss vizében. A keresztelés hírére nagy számú közönség özönlött ki a Vághoz s a szeles időjárás dacára mindenki megállotta helyét. A szent arcú baptisták megérkezvén, felütöttek két sátort, melyek egyikébe a férfiak, a másikba a nők bújtak öltözködni. Legelőször Mayer Henrik budapesti baptista pap jött ki a sátorból fekete öltözetben, vízmentes hosszú kaftánban és gummí lábbeliben. Begyesen kiállott a gyepre s várta a hivek csoportját. Egymásután körbe állott a munkásosztályból való 7 férfi és 5 nőszemély. A férfiak öltözete hosszú, fehér vászonkaftán és harisnyából állott, a nők földig érő fehér ruhában és fehér főkötőben voltak. Rövid karének utan a pap német beszédet tartott. Fejtegette a most előveendő keresztelés jogosultságát és alaposságát. A katholikusok — úgymond — akkor kereszteltetnek, midőn még nem képesek a szertartás jelentőségét fölfogni és megítélni. A szentírás több idézett helyeiből pedig az tűnik ki, hogy a megváltó a felnőtteknek parancsolá meg a keresztelést. Midőn a mindenható szemrehányásokat tett Izrael népének, hogy miért bántak a megváltóval oly kegyetlenül, miért feszitették keresztre, Izrael népéből 3000-en bűnbocsánat végett fordultak Pálhoz, ki mindnyájukat oly módon keresztelte meg, mint a hogy én foglak tite-