Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-08 / 2. szám

a kik ama gyermekeket törvényeseknek, és vagyunk, kik azokat törvényteleneknek tartjuk; és pedig mindad­dig, míg az ellenkezőre világos §. nem alkottatik ; és mindaddig, míg e tekintetben világos §. nem intézke­dik. Azok állításának ellénében, a kik szerint a jogi­lag fenálló, de tényleg nem létező s így törvénytelen házasságból csak törvényes gyermek születhetik, hason­joggal mindég megáll ama mi állitásunk, hogy tör­vénytelen házasságból csak törvénytelen gyermek szü­lethetik. Az 1880. aug. 16. 22065. sz. ministeri rendelet sem érinti egyetlen szóval sem azt a kérdést, hogy ki a törvényes, ki a törvénytelen gyermek? hanem felteszi, hogy azt már tudják az anyakönyvvezetők, sőt még bábák is. Mert imé i-ör az anyakönyvvezetőket kötelezi a gyermek törvényes vagy törvénytelen születésére nézve biztos tudomást szerezni, s ha a szülők ismeretlenek vol­nának, azoknak házassági bizonyítványát is bekövetelni ; 2-or a bábaknak pedig már múlhatlan kötelességük a tör­vényes ágyból származott gyermekek szülőinek házassági levelétaz anyakönyvvezetőnek bemutatni. Tehát mind az anyakönyvvezetők, mind a bábák saját felfogásuk szerint fognak megfelelni arra, hogy az új szülött törvényes-e, vagy törvénytelen. Es ha az anyakönyvvezetők között talán többen találkoznának is, kik azt felelnék, hogy a kérdésben levő gyermek törvényes: a tudománytalan ugyan, de józan észszel bíró bábák között alig fognak találkozni, kik azt ne felelnék, hogy törvénytelen. S ez mindaddig úgy lesz, míg feltett kérdésünkre a feleletet egy világos §. megnem adja. Nekem, szerencsétlenségemre, van egy oly férfi hallgatóm, a ki több évvel már ezelőtt elhagyatva tör­vényes feleségétől, azon idő óta együtt él törvénytelen házasságban egy oly nővel, a kinek törvényes férje szintén volna; ama férfi hallgatómnak törvényes fele­sége pedig egy más férfival él törvénytelen házasság­ban. Már most mily különös volna ezen össze-vissza kevert törvénytelen házasságokból származó gyermeke­ket törvényeseknek jegyezni be. De végre is akármi­lyen különösnek tetszenék is, én is törvényeseknek tar­tanám őket, mihelyt azt egy világos §. rendelné. Még csak az igazság érdekében azt kívánom meg­jegyezni, hogy az anyakönyvet büntető törvény megjele­nési ideje előtt is híven és pontosan kellett vezetni. Zsar­nay Lajos 1847-ki kiadású »Paptanában4 az 53 — 54. la­pokon a többi közt ez áll: »Az olyan lelkészt, ki vagy hiven nem vinné az anyakönyvi beírást, vagy azt meg­hamisítaná, vagy abból levelet szakasztana ki, az egy­házi felsőség méltán bünteti szigorún, hivatalátóli ideig­lenes felfüggesztéssel, vagy a vétkességhez képest, örö­kös letevéssel is. A természetes és törvénytelen gyer­mekek atyjukat sem tudakozni, sem felírni az anya­könyvbe nem kell; hanem ha az atya maga kívánja, a gyermek ugyan törvényessé nem ez által, hanem csak a későbbi egybekelés vagy királyi engedmény által lesz.* Nézetem szerint tehát nekem mint anyakönyv­vezetőnek tisztem az, hogy az adott törvényekhez ké­pest, tiszta tudomásom szerint anyakönyvezzem a gyer­meket törvényesnek, vagy törvénytelennek, s eképen cselekedvén soha sem kell a büntetéstől rettegnem. Kimit i László, ref. lelkész. BELFÖLD. A brassóvidéki ág. ev. egyházmegye gyűlése. A múlt év utolsó negyedének végén ment végbe egyházmegyénk gyűlése, melynek főbb mozzanatai a következők. Tanácskozás tárgyát képezte a dézmakárpótlási és kepeváltsági papi fizetés intervallumának hova fordítása. Ennek fele része a brassói egyházmegye ág. ev. papiözvegy- s árva-pénztara javára; a másik fele része pedig a lelkészi substitut díjazására rendeltetett. Vita tárgya volt a brassói ág. ev. középtanodai felügyelet mily mérvbeni gyakorlása az egyháztanács s a vidéki consistorium által. Miután a magas miniszteri szabályzat e tárgyban még nincs közzé téve : az ügy érdemleges tárgyalása egy későbbi egyházmegyei gyűlésre marad. A gyűlés elé terjesztetett az egyházmegye 1880-ik évi megvizsgált pénztári számadása 1243 frt kész­pénzben. A nevezett számadás az egyházmegyei gyűlés ál­tal tudomásul vétetett. A fő consistorium átiratilag értesiti az egyház­megye gyűlését, hogy hány 600 — 400—300 forin­tos ösztöndíj osztatott ki a külföldön tanuló ifjak ré­szére. A gyűlés a nevezett átirat közleményét tudomá­súl vette. Ezt követte az egyházmegyei elnök = főesperes ; alelnök = alesperes, és egyházmegyei gondnok meg­választatása. Ezen hivatali állások betöltésére megválasztattak titkos szavazat útján — főesperesnelc — Haupt ; ales­peresnek — Messendörfer; gondnoknak — Greising urak. Az egyházmegyei gyűlés utolsó tárgyát képezte a vidéki consistorium egyházi és világi — rendes- és póttagjainak titkos szavazat útjáni megválasztatása, E tekintetben a gyűlés rendes, és pótegyházi ta­gok gyanánt megválasztotta: Molnár, Rimmer, Sin­del, Flechtenmacher, Gusbet lelkész urakat. Rendes és pót-világi-tagokúl pedig: Roll, Brennenberg, Schnell, Bóles, Rőmer, Gött urakat. Jegyző lett Philippi,- pénz­tárnok pedig Rőmer ur. Azonban ezen lefolyt egyházmegyei gyűlést illetve — némi commentarra is van szükség. Ugyanis az alelnök = alesperes megválaszta

Next

/
Oldalképek
Tartalom