Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-19 / 12. szám

van az egyház szorítva, a kik közül pedig, ha különben a szolgalati évekkel bírnak — tartozik választani, a mint- l hogy jelenleg is szász papok szolgainak több magyar egyházközségben. Ily sérelmek és hátrányok mellett, egy felől nem j lehet csudálni, ha a panaszló egyházközségek magokat jelenlegi egyházi kapcsolatukban nem jól érzik, s abból kiválni óhajtanak, midőn abban sem nemzeti nyelvüket nem érvényesíthetik, sőt azzal egy idegen nyelv uralma alá vannak kényszerítve, sem protestáns önkormányzati jogukat nem gyakorolhatják, sem anyagi és szellemi érdekeiket megóva nem látják ; de más felől az egyházak ügyeinek legfelsőbb felügyeleti jogát és kötelességét gyakorló államkormány sem nézheti tétlenül a visszaéléseket, melyek egy egyházkerület kebelében, annak hatóságai által, a hivek egyetemének — egy tetemes része ellenében elkövettetnek. Ezek folytán, midőn a panaszló egyházközségek megbízottjai altal hozzám benyújtott kérvényt — illetékes tárgyalás és jelentéstétel végett — a méltóságos egyházi főtanácsnak megküldöm ; kimerítő jelentést várok egyszersmind a jelen intézvényemben felhozott — s a kiküldöttem által teljesített vizsgalatból kiderült sérelmes tények felől is. Ugy szintén nyilatkozatra hívom fel a méltóságos egyházi főtanácsot az iránt is, hogy az esetben, ha a brassóvidéki magyar ajkú egyházaknak a brassói egyházmegyéből kiválását és külön magyar espérességgé alakulását, a Yerfassung 71. §-ban előadottakkal megegyezőleg megengedni hajlandó leend : az igy alakulandó esperességnek az egész egyházkerülettől való elszakadása ellen van-e észrevétele ? vagy ellenkező esetben, ha a méltóságos egyházi főtanács sem az elszakadást, sem a külön esperesség alkotását megengedni nem hajlandó : szándékozik e erélyesen intézkedni a brassói egyházmegyei közgyűlés és consistorium altal a folyamodó egyhazakon eddig elkövetett sérelmek orvoslása, s jövőre hasonlók elkerülése, sőt azok elő nem fordúlhatásának biztosítékai iránt ? Elvárom végre, hogy a folyó évi szeptember 26-án 26490 sz. a. kelt intézvényem iránt tanúsított késedelmességét a méltóságos egyházi főtanács ez úttal a jelen intézvények mielőbbi készséges tárgyalása, s arra kimerítő és megnyugtató jelentéstétel által — igyekezend helyre hozni. Budapest, 1874. november 12-én. Trefort Ágoston. IV. 34085. sz. 1874. Főtiszteletű Dr. Teutsch György erd. ag. hitv. ev. superintendens urnák. Miután múlt évi november hó 12-ről 29635. sz. a brassóvidéki ág. ev. magyar egyházközségek panasz ügyében az erdélyi ag. hitv. egyházkerület főconsistoriurnához intézett rendeletemre főtiszteletű uraságodnak m, é. november hó 23-án 1771. sz a. kelt előleges jelentése utan az abban kilatasba helyezett érdemleges jelentés — mind ekkoráig be nem érkezett: felhívom főtisztelendő uraságodat annak mielőbbi fölterjesztésére. Budapesten, 1875. évi február 14-én. Miniszter úr meghagyásából Tanárky Gedeon, államtitkár V. 4514 számhoz. Főtiszteletű Dr. Teutsch György erdélyországi ág. h. ev. superintendens úrnak. A brassóvidéki ág. hitv. magyar egyházak ügyé ben múlt évi november hó 12-ről 29635. sz. a. bekivánt s f. évi február 12-én ad 34685. sz. a. kelt rendeletemmel megsürgetett jelentés Főtiszteletű uraságodnak f. é. február hó 19 én 370. sz. a kelt, s a. jelentés késedelmét igazolni kivánó, és annak felterjesztését kilátásba helyező előleges jelentése dacára mindeddig be nem érkezvén, felhívom Főtiszteletű uraságodat, s általa a főconsistoriumot, hogy az érdemleges jelentést legfölebb 30 nap alatt mutassa be. Budapest, 1875. évi május hó 14-én. Miniszter úr meghagyásából: Tanárky Gedeon. államtitkár. VI. 22185. sz. Az erdélyi méltóságos ág. hitv. ev. egyházi főtanácsnak. A brassóvidéki ág. ev. egyházmegyébe kebelezett magyar ajkú egyházközségek ügyében múlt évi november 12-én 29635. sz. a. kelt inté^vényemre a méltóságos egyh. főtanács f. é. julius hó 30-án tartott üléséből 578. sz. a. kelt, hivatalomhoz azonban csak folyó évi szeptember hó 10 én beérkezett terjedelmes felterjesztésére, az ügynek részemről is beható vizsgalata s megfontolása után, a következőket tartom szükségesnek kijelenteni: Mindenek előtt teljes határozottsaggal vissza kell utasítanom azon elméletet, melyet a mélt. egyh. főtanács említett telterjesztésében, a felekezeti hatóságok iranyaban, és az egyházi ügyek körül — az állam altal gyakorlatidé főfelügyeletre nézve fölállít. A mélt. egyh. főtanács elmélete szerint az 1868. XL1II. t. c. 14. §-a által is megerősített erdélyi törvényekhez képest, Erdélyben a felekezetek és egyházak feletti főfelügyelet kizárólag csakis egy dologra: az egyházi alapítványoknak az alapítók céljai szerinti felhasználása körüli felügyeletre volna szorítva, nem levén positiv törvény, mely az államnak ezentúl bárminemű felügyeleti jogot biztositana. Ily tant azonban egyetlen egy állam sem fogadhat el. Az államban nem lehet testület vagy egyesület sem egyházi, sem más jellegű, mely az állam főfelügyelete alól magát kivonhatná. Ez nemcsak az állam időszerű érdekeiből, hanem az állam fogalmaból is elutasithatlanul következik. Legkevésbbé lehet pedig a mélt. egyh. főtanacs