Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-26 / 9. szám

például a magasabb néposztály gyermekei, soha sem járnak vasárnapi iskolába. A tanitás ideje legtöbb helyt d. e. 9—11 -ig és d. u. 2—4 óráig terjed. A kiszabott időre tanítók és ta­nulók tartoznak pontosan megjelenni. A hol több tan­terem van, ott egy nagyobb teremben gyül össze azegész, a superintendens névsort olvas, a hiányzókat és későn jövőket feljegyzi. Azután következik az isteni tisztelet, mely célból a superintendens csendet kér, felolvas a gyermekek számára készített énekes könyvből egy éne­ket, melyet aztán harmónium kíséretében felállva és együttesen énekel el a gyülekezet. Az éneket ima kö­veti, a melyet letérdelve hallgatnak végig. Ima után a tanítók osztályaikat a kiszabott helyekre vezetik és kezdetét veszi a tanitás, mely egy óránál nem igen ter­jed többre. A tanitás végét bizonyos jeladás szabja meg, a melyre mindenik osztály, tanítója altal vezetve az ima-terembe gyül és ismét kezdetét veszi az isteni tisztelet, a mely énekből, szt. leckéből, egy fejezet a bi­bliából, imából, intő beszédből, énekből, a miatyánk el­mondásából és megaldásból áll. Ezután az énekes könyve­ket összegyűjtik és az osztályok egyenként, a mint a superintendens szólítja őket, eltávoznak. A tanítók udvarias és alkotmányos úton igyekez­nek a csendet és rendet fentartani; szeretettel kormá­nyoznak és gyöngéden bánnak tanítványaikkal, mert gyöngéd embereket akarnak bel ölök nevelni. Kénysze­rítésnek, gorombáskodásnak soha sincs helye. Általában a bánás-mód szokatlanul sokat megenged a gyermekeknek és végtelen türelmet tételez fel a tanító részéről, s hi­hetőleg ez az oka, hogy a gyermekek annyira szeretik a vasarnapi iskolákat és oly örömest járnak oda. A mely gyermek tanitás közben szóval fékezhetlen, azt a töb­biektől elkülöníti a tanitó ; ha még ez sem hasznai, ak­kor a superintendenshez viszi, a ki szép szóval igyekezik megjavítani a bűnöst, négy szem között dorgálván meg. Ha a gyermek teljesen javithatlan, vagy elhanyagolja az előadásokat, az esetben kizáratik az intézetből. Mindenik tanítónak van osztály-könyve, melyben a gyermekek figyelméről és magaviseletéről jegyzéket vezet, tanítása tárgyát bejegyzi. E könyvet lecke után a superintendensnek adja át, a ki abból a szüksé­geseket bejegyzi a maga könyvébe. Évnegyedenként vagy évenként vizsgák tartatnak, midőn a szorgalmas és jó magaviseletű gyermekek a superintendens ajánlá­sára ajandékokat kapnak. Tanulás. Kezdetben a vasárnapi iskolák a hétköznapi iskolák teendőit végezték : tanitottak olvasást, irást, ének­lést imat, kátét és még egy kis számtant is. Ma az iras, ol­vasás és számtan a hétköznapi iskola teendői; a vasárnapi iskola főtárgya pedig a biblia. Némely felekezeti szellemű iskolában kátét és hitcikkeket is tanítanak és nagy súlyt fektetnek a bibliai helynevekre, a zsidók történetének, életmódjának és szokásainak ismeretére. Más helyt, a hol szabadabb szellem ura'' odik, a káték és hitcikkek tanitásat teljesen mellőzik; azok tanítása helyett igye­kezenek felébreszteni a vallásos szellemet, beoltani a szivbe az erény szeretetét, a gonoszság és bün utálatát. A bibliai ismeretekkel öszszeköttetésben némely a gya­korlati életben szükséges ismeretet is tanítanak. Nagy gondot fordítanak az éneklésre, s a szép érzék fejlesz­tésére. (Vége következik.) Varga1 Dénes. IRODALOM. A székesfehérvári ág. hitv. ev. keresztény (sic !) gyülekezet tudósitványa az 1881 -dik évvől. E 14 lapra terjedő füzet vezércikke : értekezés a „nőről4 ki szüle­tett piros pünkpst napján, nevekedett szerető szülőnek ölében. Az értekező Gáncs Jenő, ev. lelkész, nagyon ide illő buzdító cikkét azzal végzi, hogy tisztelet adassék a nőknek, kiknek hite erős, szive meleg, lelke tiszta, jelleme fenséges s minden tettök áldás. Valóban, úgy látjuk az egyház jelentéséből, hogy itt is, mint hazai főkép ev. egyházunk legtöbbjében, a nők a legbuzgóbb támaszai az ekklézsiának. Székesfejérvárt az ev. egyház kebelében Procopius Pálné tiszteletbeli elnök, Hornyánszky Lujza elnök és Nemessányi Adél pénztárnok fáradhatlan tevé­kenysége folytán, mondhatni, hogy virágzik a nő-egylet. Anyakönyvi kimutatás szerint az egyházban született 15, meghalt 18, kon finn ál tátott 4 egyén. Házasságra 4 pár lépett. A gyülekezet lélekszáma nincs kimutatva. Német isteni tisztelet évenkint 15-ször tartatik; a mit már tisz­tán csak a traditio igazolhat, mert különben Székesfehér­var összes polgársága annyira megmagyarosodott, hogy immár egyátalában nincs szüksége német prédikációra. Gyakorlati német nyelvtan mondattani alapon az uj helyesírás szerint. Tanodai és magánhasználatra irta Dr. Balázs Ferenc, r. tanár a szebeni kir. főgymnasium­nal. Schmiedicke A. kiadása N-Szeben. Balázs munkája a legújabb ministeri tanterv szerint készült, s célja a tanu­lót a német nyelv minél alaposabb megtanulására vezé­relni. E végből a nyelvtani rész a szokottnál nagyobb terjedelemben van tárgyalva, ami csakugyan a tanulast alaposabbá teszi, de hogy gyorsítaná is, mint szerző gon­dolja, abban kételkedünk. Nagyobb súly van fektetve to­vábbá a hangsúlyra, a névragozás-, szó- és mondatképzésre : a mi mind a munka előnyére válik. A kiállítást illetőleg nem ártott volna a gyakorlatokat kissé nagyobb betűkkel nyomatni, mert magyar fiúnak úgy is keserves kenyér a német betű. Az első rész ára 60 kr. Templomi szószék. Közönséges, alkalmi és ünnepi egyházi beszédek. Irta Madarász Imre, nagykunkarcagi ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbiró, aljegyző és levél­tárnok. II. füzet. Karcag, Szögi S. ny. Ára I frt 20 kr. — Madarász azon egyházi iróink közé tartozik, kik nem valami theatralis keresettséggel, hanem ellenkezőleg tiszta magyarsággal, a puritán egyszerűség hangjan értekeznek főkép vallás-erkölcsi jelentőségű tárgyakról. Okoskodása

Next

/
Oldalképek
Tartalom