Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-19 / 8. szám

vére pedig, hogy t. i. „a tanulmányi alapot képező javak 1548 óta a mai napig, tehát 333. esztendőn át soha másra, mint katholikus célokra nem forcl itattak", Nagy Fridrik szavaival felelünk, melyet XV. Lajoshoz irt, midőn ez őt Szilézia elfoglalásáért s az európai nemzetközi jog megsértéseért interpellálta: „A bitorlást, úgymond, sem az elévülés, sem a nemzetközi jog nem szentesitheti s joga van a fegyvernek, mihelyt hatalmában van, azt érvényteleníteni."- A mi fegyverünk az igazság, melyek elveit szintén nem mérik évek száma szerint és az 1848: XX. tcikk, melyben a valláse^yenlőséor és viszonosság elve elégtételt o J f> o o követel a jelen törvényhozástól. Az elmondottakból azt hiszszük, minden elfogulatlan itélő meggyőződött a felől, hogy a vallás és tanulmányi alapok azon törzsvagyonai, melyeket királyaink országgyűlés beleegyezésével alapítottak, bármi célra fordíttattak is azok eddigelé, jogi természetökre nézve nem kath. felekezeti, hanem országos közalapok, melyek tehát a parlamenti kormányzás elvei szerint O Felsége főfelügyelete mellett a törvényhozás hatáskörébe tartoznak. Mert egy alkotmányos állam felelős kormányzata elveinek csakugyan nyílt arcúicsapása azon anomalia, hogy legyen az államban oly felelős miniszter, ki az állam egy tekintélyes országos vagyonának kezeléséről nem felelős; a minthogy ezen anomaliát a Lajtán túli törvényhozás, úgy tudjuk már ki is egyenlítette, úgyszinte törvényhozásunk is az egyetemi alapokat a költségvetés keretébe bevonta. És ha az országgyűlés épen most, midőn ezen alapítványok jogi természete alapításuk óta legelőször jő érdemleges tárgyalás alá, ezen anomaliát meg nem szüntetné, annyival inkább, ha azt jövőre is törvényesitné: bátran kimondjuk, nem értené magas hivatását s nem volna méltó a törvényhozói magasztos névre, melylyel a nemzet bizalma megtisztelte Orbán József. KÖN Y VISM ERTET ÉS. ,,A hit- temploma. Egyházi beszédek C. II. Spiiryeon nyomán írta Kövyvcs Tóth Kálmán. II. kötet. Budapest, 1882. Légrády testvérek nyomdájából. Szerző' tulajdona. Bolti ára 2 frt 20 kr. Londonnak Southwark nevű részének közepén emelkedik azon nagy templom, a tabernakulum, melyben Spurgeon rendesen 6—7000 hallgató előtt mondja el beszédeit, s melyekből eddig már vagy 2000-et nyomatott ki. Ha beszédei kinyomatva is hatásosak, mennyivel hatásosabbak, ha azok személyes előadása által mintegy megelevenednek a hallgatók előtt. Az ige e rendkívüli hatalma, melylyel Spurgeon Isten országát épiti, hazankban is felköltötte a hozzá értők figyelmét és egy évtized óta a nálunk általánosan megkedvelt Gerok mellett, Spurgeont is kezdték hasznalni forrásul és példányul. A ki azonban a részletekbe menő s a helyi viszonyokra is reflectaló eredeti hosszú beszédekből megkisérlette szemen szedni a nekünk való eledelt, csak az fogja méltányolni a Könyves Tóth Kálmán altal virtuozitással végbevitt átdolgozást. E méltánylás nyilatkozott is abban, hogy az átdolgozott beszédek első kötete rövid idő alatt második kiadást ért. Méltánylandó különösen az a finom ízlés, a melylyel Tóth Kálmán a Spurgeon-féle nagy éléstárból a magyarnak való eledelt ki tudta valogatni. Jelen kötetben van 37 Spurgeon-féle beszéd cs mintegy izlelőíil az átdolgozótól egy eredeti pünkösdi és Decopp ettől egy gyermekeknek szóló beszéd. Mivelhogy Sp. ifjabb koraban hetenként 10—12-szer, most 4—6-szor prédikál, sokan arra gondoltak, hogy ez nala könnyű dolog, mely tanulmány és előkészület nélkül megyen. Ezzel ellenkezőleg őmaga igy szól : „Hogy helyes thémákat válaszszak és ezeket évről-évre érdekesekké tegyem, sokkal több faradságomba került, mint sokan gondoljak. Az én kedves hivatalom mind testi, mind lelki erőmet a legnagyobb mértékben veszi igénybe* ! Ezen idézetet tartottam szükségesnek arra, hogy az egyes beszédek targyait felsorolva bemutassam az olvasó közönségnek azt a reális munkát, mely nem elégszik meg a hangzatos themával, hanem a gondos kivi. telre fekteti a fősúlyt. Krisztus arcképe, Zakariás és Mária, a leggyönyö" rűségesebb, nincs hely a vendégfogadó háznál, Jónás 110 aludjal!, szunnyadó lelkek ostora, a ki nyer s mégis veszít, a dragakő, dicsőséges gyalazat, győzelem az utolsó ellenség fölött, Jézus sírjánál, nap és eső, kőszivek ekéje, a rossz mentség nem is mentség, a drága törvény, hitvány sárral mázolt fal, a látások, öt kenyér, a kalaszszedegetők, ebéd a mezőn, a nagy király szolgálatában, a széltől hányatott polyva, ragadozó madarak, a felhők, a holnap, mindennap meghalok, Jákob életmozzanataira vonatkozó 5 életrajzi beszéd, kevélység és alazatosság, a kettős halászat, a vak koldus, a rab és a biró, a szegény özvegy. Ezek Spurgeon jelen beszédeinek tárgyai, melyek a keresztyén életet kedvesen és sokoldalulag világítják meg. Főjellemvonásuk e beszédeknek a példazati modor s e részben bebizonyitá Sp., hogy ,a tanítvány nem nagyobb az ő Mesterénél/ Az egészséges exegezissel párosul e beszédekben a gyakorlati életre tartozó didactikai elem. ,Az én szavaim beszéd és élet.* Nem lehet feladatom kivonatot adni az egyes beszédekből ; a ki az altalanos jellemzésnél többet óhajt