Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-19 / 8. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K1 A D Ó - H I VATA L: IX. ker. Kinizsy-utua 29. si. 1. BITI. Előfizetési dij: Helyben házhozbordással s "vidékre postai küldéssel félévre \ frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért ö kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számú példányokkal mindég szolg-átlh SLtu-ixki-2l^~"Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetések lejárt, annak megújítására felkéretnek. Az alapok és alapítványok jogi természetéről. (Folytatás.) Mária Terézia királynőnek a jezsuiták el­törlésére vonatkozó legelső leirata a m. kir. hely­tartótanácshoz, kelt 1773. szept. 20-án, melylyel a megszüntetett jezsuita-rend vagyonának a kir. kamara által leendő átvétele iránt intézkedik A leirat ide vonatkozó szavai szórói-szóra igy hang­zanak : „Miután az apostoli szent szék a jezsuiták rendjének eltörlését apostoli brevéje által elren­delte és mi azt, a királyi jogok és az állam jogai fenntartása mellett (salvis juribus regiis et status publici) elfogadtuk : fődolog most már az, mi mó­don hajtassék végre Magyarországon és kapcsolt részeiben a rend elbocsátása, mi módon láttassék el eddig a jezsuiták által kezelt isteni tisztelet és iskolai nevelés, s végre mikép hozassék tisz­tába vagyoni állásuk, s miként vétessék át a va­gyon, mely most terheivel s hasznaival együtt az államra szállott vissza (qui cum onere et com­modo ad statum publicum recidit)". A tanulmányi alap előadója ezen utóbbi pontot elhallgatta. Igen, mert az ő felekezeti ál­láspontjára ez nem volt kedvező. De a részre­hajlatlan itélőnek nem szabad azt elhallgatni, sőt kiváló súlyt kell fektetni reá, mert ezen pont félremagyarázhatlan bizonyítéka annak, hogy a jezsuiták által birt minden vagyon, azok eltörö­lése után jogi természetére nézve állami és nem kath. felekezeti vagyonná lett, melyekről jogo­sítva volt a korona a maga szükségletei szerint o o bármi célra szabadon intézkedni; a mint hogy rendelkezett is, egy részét vallási, másikat neve­lési célra fordította, ismét más részét állami és egyh. birtokokkal elcserélte, sőt egy részét ma­gánosoknak is adományozta. Folytatja tovább a leirat: Hogy egyelőre mi intézkedés tétessék — erre nézve kegyelmesen rendeljük : 1. Alakittassék minden megyében, hol az eltörölt rend javai fekíisznek, három tagból álló bizottság, melynek tagjai közül egy az egyházi, egy a polgári rend, egy a kamara részéről ne­veztessék ki; a polgári kiküldött mindig az illető megye alispánja legyen. Miután pedig, úgy mond, tudomást vettünk arról, hogy az apostoli szent szék Magyaror­szág és kapcsolt részének egyházmegyéi- és püspökeihez egy körlevelet intézett, melyben a püspököknek meghagyta, hogy az eltörölt jezsu­ita-rend birtokait az apostoli szék nevében és ren­delkezése alá (in nomine et ad ratíonem sedis apostolicae) foglalják le, mely miatt a szent ko­rona jogait veszély fenyegeti, rendeljük, hogy ezen pápai körirat hatályon kivlil helyeztessék s erről az illető püspökök haladék nélkül értesíttessenek.1 A tanulmányi alap előadója itt is kihagyta a leirat leglényegesebb kifejezését: „ad ratíonem sedis apostolicae" s e helyett ezen kifejezést szúrta be : „az általa kitűzendő kegyes célokra fordítsák1 a miről a leirat egy szóval sem emlékszik; sőt inkább az egész leirat tartalma oda irányul, hogy a király és állam jogait a római szék követelése ellenében biztosítsa, így nyilatkozván: 2. A küldöttség mindazon helyeken, hol a jezsuitáknak birtokai vagy társházai vannak, meg­jelenvén, az egyházi kiküldött a társház tagjait hívja össze, s a pápai brevét kezébe vévén, a világi küldöttek jelenlétében nyilvánítsa ki, hogy mi azon brevét egész tartalmában és minden cikkében elfogadjuk, de királyi jogunkat s az állam jogait annak minden cikkére nézve fentart­juk. Ennek kijelentése után a királyi placetummal ellátott brevét és köriratot az egyházi küldött a

Next

/
Oldalképek
Tartalom