Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-15 / 20. szám

hiv lelkipásztora. Megható jelenet volt, midőn e férfiú szívből jött s azért szívhez szóló könyörgésben adott hálát az egek urának, hogy őt annyi jóságában részeltette, s áldását kérte ezutánra is. Aki ezután lépett a szószékre, három oknál fogva kéretett föl az egyház által e megtisztelő functióra. Először azért, mert az, a ki ; másodszor azért, mert épen a kecskeméti ref. főgymnáziumnak volt egykor kitűnő növendéke; és harmadszor azért, mert megemlékezett az egyház arról,, hogy szeretett lelkipásztorának hivatali utóda Kun-Szentmiklóson, azon egyházban, melyben Fördős érdemei jegyzőkönyvileg vannak megörökítve. Baksay Sándor volt a szónok, ki jól eltalálta a hangot, melyen a gyülekezet érzelmeit kifejezze az ünnepelt előtt. Szép beszédében, melyet még szebbé tett szabatos előadasa, kiemelte Fördős érdemeit, visszatekintett múltjára, melynek méltó, teljesen indokolt következménye e mai szép nap. A főiskolai kántus alkalmi éneke elzengése után a legválogatottabb közönség, melynek jórésze küldöttségileg jelent meg : a főiskolai nagyterembe ment, s ott kezdetét vették az üdvözletek és szerencsekivánatok. Legelsőbben nt. Filó Lajos nagykőrösi lelkész ur tolmácsolta valódi ékesszólással a kecskeméti ref. egyházmegyének azt az örömét, hogy az ur kegyelme megengedte érni, Fördős Lajos 40 éves lelkészi, és specialiter Kecskeméten 25 évi fáradozásának eme jubileumi napját. Amily kenetteljes és emelkedett volt e beszéd, épenugy válaszolt, látható megindultsággal a/, ünnepelt. S hasonló volt valasza, őszinte köszönetmondása a kecskeméti ref. presbyterium részére, midőn Ági László főkurator vezetése alatt a presbyterium s képviselete megjelent előtte-Amint egy jelenvolt megjegyezte, ez volt az a vezérkar, melynek segédkezése mellett vivta ki egyháza érdekében az ünnepelt, annyi szép győzödelmét ! A presbyterium küldöttsége legőszintébb, mély tisztelete jeléül az ünnepeltnek nehéz selyem-atlasz palástot s egy kék bársony kötésű bibliát adott át, melynek ezüst oldallapjaira a kecskeméti egyház címere, s a mai nap dátuma van vésve. A mélyen megindult jubiláns-főesperes ez alkalommal, midőn átvette e symbolicus jelvényeket, kijelenté egyházközsége legkiválóbb tagjai előtt, hogy valamint eddig, ugy ezután is tőle telhetőleg ekklézsiája fölvirágoztatasára fogja viselni és használni ama jelvényeket. Majd a sz. kir. város tanácsa, élén Lestár Péter polgármesterrel jelent meg jókivánataival. Aztán a ref. főgymnázium nevében üdvözölte őt Csabay Imre igazgató, egyszersmind szintén symbolicus jelvények gyanánt, a jeles írónak, ezüst tollat s tintatartót adott át a főiskola szeretetének zaloga gyanánt.*) A jogakadémia jókivánatait Csilléry Benő tolmácsolta. *) A városi hölgykoszorú, felekezeti különbség nélkül, az/.al lepte meg a jubilánst, liogy számára küldöttségileg díszes virágtartót s albumot adott. 'y-Az ág. h. ev. egyház Laukó Károly lelkész, a r. kath. Bogyó Pal apatur, az izraelita egyházközség dr. Kecskeméti Lajos gondnok, a vallásoktatók Böszörményi Mihály Nestoruk által fejeztették ki szerencsekivánataikat. Számos más küldöttség tisztelgett még a jubiláns előtt, ki mindegyiknek alkalomszerű rövid, de mindig kerek egészet képező beszédben valaszolt a megtiszteltetésért, melyben őt részesiték. A szerencsekivánatok s üdvözlések végeztével, kétszáz főnyi vendégsereg gyűlt egybe a kaszinó nagytermében, hol toast-toastot ért, melyek közt legelső volt Mádi Jánosé, ki a presbyterium nevében ürité poharát a jubilánsra. Dobos János, valamint Czelder Márton, Parrag Gedeon, Laukó Károly, dr. Szeles József, Bogyó Pal, Dékány István, Hollósi Zsigmond, Fi!ó Lajos, Jancsó Ádám s mások talpraesett felköszöntői fűszerezték még a kedélyes áldomást. Áldja is meg az Isten azt a derék lelkipásztort, kinek egész élete annyi áldást árasztott egyházára! —ly. A budapesti Bethezdáról, mint kórházról és diakonissza-intézetről. (Az intézet 10 éve. — Multévi állás. — A diakonisszákról. — Horváth Ludmilla felavatása.) A budapesti német református egyházat s annak vezéreit illeti az elismerés koszorúja azért, hogy ők alapították Magyarországon az első diakonissza intézetet „ Bethezda4

nevű kórházukkal egyesülten. Az első lökést adta ez eszmének Dr. Bakody Tivadar tanár 1862-ben, ki az egyház szegényeinek gyógykezelésére díj nélkül ajánlkozott. A tettleges kezdemény azonban áldott női kézből indult ki 1864-ben. Miss Mackichan skót úrhölgy, keleti utazásból visszatérve, fővárosunkban állapodott meg s itt a skót misszió vezérei körében értesült a diakonisszák által ellátandó kórház létesítésének eszméjéről. Száz fontot, 1 100 frtot( tett le e szent ügy oltárára azon óhaj mellett, vajha a híres kaiserswerthi diakonisszák gondjai alá adnák a kórházat. Az áldott női kéz után megnyílt sok más kéz, mely adományát az uj oltárra tette le ; köztök volt Dr. Bakody orvos ur 1000 frtos magyar fóldtehermentesitési kötvénye. 1866 újév napján a „ Bethezda" hórház első helyisége egy kis kerttel ellátott saját házban nyilt meg. A betegápolást egy szakértő női egyháztag végezte mindaddig, míg diakonissza volt kapható. Dr. Kiss gyógyszerész 5 éven át 100 frt erejéig. ingyen igért gyógyszert szállítani. Török Bál püspök szintén melegen karolta fel ez ügyet, rendezve e célra gyűjtést a fővárosban és a vidéken. Azon év junius hava l-jén megérkezett két diakonissza, kiknek egyike, Wehn Zsófia, az intézet főnöknője. A német-osztrák háború csakhamar bebizonyította a Bethezda és a diakonisszák életrevalóságát Felvétettek a sebesültek, gyarapittattak a betegagyak és, a mi fő, félretétetett az eddigi korlát, melyen belnl csak az ala-40