Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-01-16 / 3. szám

zad zsinataira vonatkozó, s általam még eddig meg nem szerezhetett, avagy nem is ismerhetett könyvekkel, kéziratokkal, vagy jegyzetekkel birnak, hogy azokat velem, rövid használatra a prot. tudományosság érdekében közölni méltóztassanak. Azok a zsinati végzések, munkálatok, melyeket már eddig összeszedhettem, és a mennyiben latin szövegűek voltak, le is fordítottam, a következők : i., Erdődi I. zsinat. 1545 szept. 20. A ker. vallás cikkei. 2., Óvári zs. 1554 ápr. 4. Zsinati munkálatok. 3., Erdődi II. zs. 1555 febr. 26. Rész-zsinati cikkek. 4., Tordai zs. 1558 máj. 1. A Krisztus személyérői. 5. Vásárhelyi zs. 1559. nov. 1. Az urnák vacsorájáról. 6., Az egervölgyi 1562. febr. 6. Katholikus hitvallás. 7., Tarcal-Tordai 1562. 1563. A ker. tudománynak rövid summája. 8., Gönci 1566. jan.^23. Végzett és megerősített cikkek. 9., Tordai 1566. márc. 13. Az igaz háromság tudománya felől való egyetértés. 10., Vásárhelyi 1566. máj. 19. A sz. háromság felől^való ker. egyetértés cikkei. 11., Debreceni 1567 febr. 24—27. a. A Debrecenbe összegyűlt ker. Praedicatoroknok igaz és sz. irás szerint való vallásuk, b. Az Isten igéjéből és"; természet törvényéből alkotott cikkek. 12. Szikszói 1568. január 9. 24 tétel a háromságtagadók ellen. 13., Kassai zs. 1568. jan. 27. 27 tétel és hitvallás Egri Lukács ellen. 14., Sárospataki 1568. aug. 24. ugyanaz ellen. 15., N.-váradi zs. 1569. okt. 10. Közönséges ítélet (Catholica Sententia) Dávid Ferenc ellen. 16., Csengeri zs. 1670. A Jézus Krisztus egyháza pásztorainak hitvallása. 17., Hercegszőllősi zs. 1576. aug. 16. Az Alsó és Felső Baranyában való ecclesiáknak articulusai. 18., Váradi zs. 1577. febr. 6. Az egyházi fegyelemről. Gönci György (Articuli minores.) i9-> ! 557- körül. A Borsod, Gömör és Kis Hont megyékben létező egyházak cikkei. 20., Csepreghi zs. 1587. márc." 12. Bejthe István Egyházi Kanonai. 21., N.-Károlyi zs. 1591. febr. 10. A Magyarországon Isten igéje szerint ref. egyházak eredete, melyben szilárd okait adják, miért nem lehet az egyháznak elfogadni a Gergely-féle naptárt. 22., 1595 évből cikkelyek, a melyek szerint izgattatik az egyház Magyarország felsőbb részeiben. Óhajtanám még használni a csak névről ismert: Toronán v. Temesváron 1549-ben tartott zsinat XIII. artikulusait, az 1550. tartott zsinat 19 observatióit. Beregszászban 1552-ben tartott zsinat 21 articulusait; Medgyesen 1559—60 ban tartott hitvitákat. Kolozsvárott 1561. Kopácsi István elnöklete alatt tartott zsinat végzéseit, az isteni előrendelésről. N. Enyeden 1564. reformátusok és lutheránusok által közösen tartott végzéseit a zs-nak. N. Károlyban 158I. N. Bányán 1590 jul. és Tasnádon 1585—1595 és 1597 tartott zsinatok végzéseit, Csengerben 1595 jan. 25. tartott zsinat végzéseit stb. Porcsalma, dec. 19. 1880. Id. Kiss Aron. RÉGISÉGEK. A nagydobszai énekes könyv. Mielőtt e nagybecsű s valóban páratlan érdekességű gyűjtemény ismertetéséhez kezdenénk, lássunk róla némi történelmi előzményeket. Tudtommal hárman írtak eddig róla. A szorgalmas gyűjtő és kitűnő egyházi író, b. e. Tóth Ferenc püspök, a jelenlegi nagydobszai lelkész Barla Szabó István úr e lapok 1859. évi folyamában, s egy előttem ismeretlen kath. pap, valamely hazai utazási töredékben. Tóth Ferenc ezt írja róla, »Magyar és Erdélyországi prot. ecclesiák históriája* cimű nagybecsű könyve I. darab 386. lapján: ,A dobsai Reformata ekklezsíának Somogy vármegyében van most is egy régi és még a reformatio elején íratott mesterséges betűkkel festett, és régi kéziratokkal felékesített énekes könyve, melyei azon ekklezsia is élt és 1643 esztendőben harmadszor köttetett be.4

Tovább ismét : »Ez az énekes könyv azon gyüjteménye-e a Reformátusok Énekeinek, melyeket Gönczi Fabricius (Kovács) György öszve szedett vagy ennél is régibb, nem tudni ; mivel ennek eleje nincsen. Annyi igaz, hogy ama kézírás, e pedig nyomtatás. Azonban az is igaz, hogy a mely énekek és dicséretek a Reformatiótól fogva íródtak, és a Templomokban énekeltettek, a nevezett Gönczi Fabricius Györgytől tudjuk, felljebb nem lévén ettől documentumaink, hogy azokat legelsőben ő szedte össze és ily titulussal kinyomtattatta : Keresztyén Énekek, melyek a Gradual mellett s a nélkül is, a hol azzal nem élhetnek, a magyar Nemzetben reformáltatott Ekklezsiákban szoktak mondatni. Rendben szedettek Gönczi György debreceni pap által 1592-ben.' A nagy tudományu Révész Imre (Történelmi közlemények az Énekes könyvről. 1866.) még négy régibb gyűjteményt is említ ennél, melyekről alkalmasint egyedül csak Bod Péter emlékezik, de ezek már sehol se találhatók. Sőt Gönczi is oly ritka, hogy az első négy kiadásból csak négy példány volt eddig ismeretes, míg az ötödik példányt — egy régi jó tanulótársam szívességéből sikerült nekem birtokomba kerítenem. A tudós Szabó Károly -,Régi magyar kön yvtara* 6