Protestáns egyházi és iskolai lapok – 24. évfolyam – 1881.

1881-10-09 / 41. szám

tása. Igazgató Ádám Gerzson. Tanulók sz. 265. Ádám Gerzson tanári működése negyedszázados év­fordulójának emlékére tanítványai egy 240 frtos ösz­töndíj-alapítványt tettek. Az egyház minden alapít­vány után, még azon esetben is, ha ezek keveseb­bet kamatoznának, 7 százalékot biztosit s oszt ki saját pénztárából évenkint. Az iskolai épület egy szárnynyal ki fog bővíttetni. 160) A nagykőrösi ref. tanítóképző intézet és nép­iskolák értesítője. Igazgató Magyar Antal. Tanulók sz. a képezdében 69, kik közül 2 ág. h., a többi ref. val­lású ; az elemi iskolákban 1804; az iparos tanulók va­sárnapi iskolájában 111. A tanárok közül többen iro­dalmi téren is működtek; önálló munkákat irtak Lo­soncy László és Hajdú László. Az önképző társulat, mely néhány évig szünetelt, újra megalakult. Azon elemi iskola épülete, amelyre Szalay Pálné szül. Faragó Zsuzsánna asszony 17 ezer frtot adományozott, elkészült és megnyittatott. Az eddigi 18 elemi iskolán kivűl a közelebbi tanévben még két iskola fog megnyittatni. Az összes ref. elemi népiskolákra a város költségvetésé­ben 7094, az egyházéban 6290, összesen 13.384 frt van előirányozva. 161) A nagyszalontai polgári iskolával összekötött felekezeti jelleg nélküli algymnasium értesítője. Igazgató Kovács István. Tanulók sz. 81, kik közül 31 helv. h., 20 zsidó, 18 r. kath., 12 gör. kel. A polgári iskolában mindössze 7 növendék volt; a 3-dik osztalyban egy sem. A városi képviselő testület és a ref. egyháztanács közt szerződés köttetett, melyben kötelezik magukat, hogy az intézetet közös erővel hat osztályúvá fogják emelni, olyan formán, hogy az 5-dik osztályt a jövő tanévben, a 6-dikat pedig 1882-ben állítják fel. 162) A nagyszombati érseki főgymnasium értesit­vénye. Igazgató Graeffel János. Értekezés helyett az intézeti könyvtár címjegyzékének folytatása. Tanulók sz. 443. A hercegprímás 2000 darabból álló növény­gyűjteménynyel ajándékozta meg az intézetet. Az érseki konviktusba fölveendő növendékek kötelesek magukkal hozni a többi közt egy, attillából és fekete nadrágból álló ünnepi öltönyt is. Igen helyes, hogy a nemzeti viseletet legalább a tanuló ifjúság közt igyekeznek fen­tartani. 163) A nagyváradi kir. jog- és államtudományi kar almanachja. 7-dik évfolyam. H. igazgató Dr. Bo­zóky Alajos. Értekezések: Történelmi visszatekintés. A természeti tényezők befolyása az emberi társada­lomra, Dr. Személy Kálmántól. Két emlékirat. Rendes hallgatók sz. 82, a vizsgálatra engedélyt nyertek száma 15. Az első félévben 21 óraban 11 speciál-kollégium tartatott, a 2-dik félévben ugyanannyi óraban 10. Egy miniszteri biztos meglátogatván az intézetet, figyelmez­tette a tanári kart, hogy a tényleges katonai szolgála­tot teljesítő joghallgatókat is szorítsa leckelátogatásra s hogy az összes hallgatókat minden egyes tantárgyból kolloquáltassa. A tanárok közül irodalmi téren is mű­ködtek : az igazgató, Dr. Személy Kálmán. Dr. Nagy Ferenc, Dr. br. Roszner Ervin, Dr. Nagy Ernő. A fen­nebb emiitett két emlékiratban a tanári kar a vidéki jogi karok szervezetében bizonyos reformok életbelép­tetését sürgeti, hogy amaz intézetek teljes elnéptelene­désének eleje vétessék. Sürgeti nevezetesen a többi közt azt, hogy egyes jogtanodák szigorlattartási joggal ruháztassanak fel, föltéve, hogy az összes tanszékek oly habilitált szaktanárokkal volnának betöltve, kik ügyvédi gyakorlattal és más, például középtanodai- vagy theo­logiai tanári teendőkkel nem foglalkozva, hivatásuknak élhetnének és kiknek számuk legalább nyolcra menne. A tudori fölavatás és a tudori oklevélnek kiállítása azonban továbbra is az egyetem előjoga maradna. Sür­geti továbbá az emlékirat, hogy az akadémiákon is az egyetemihez hasonló félévi rendszer hozassék be stb. stb. TÁRCA. Az énekügyi bizottság jegyzőkönyvéről. Az énekügyi bizottság jegyzőkönyve tanújele annak, hogy az énekügy terén beállt mozgalom folytonos fejlődésben van, minek csak örülhetünk. Sokak nézete és véleménye szerint már nincs egyéb hátra, mint az, hogy minden egyházkerületi énekbizottság a kijelölt uta­sítás szerint kezdjen a munkahoz, hogy igy a cél minél előbb elérve legyen. Érdemlegesen az ügy komoly vol­tához, komoly figyelemmel átnézvén e jegyzőkönyvet, némi aggodalom szállta meg lelkemet, mennyiben az ott kijelzett munkakör vonalai néhol bizonytalanok, nem 1 eléggé határozottak, s elmosódok, kétessé teszik az öntajékozást kivált azoknak, kik az értekezleten nem voltak. Valamely munkatéren szerintem nem elég csak a feldolgozandó anyag kimutatása, csoportosítása, hanem szükséges a mikéntet és a különbféle módozatot is a ki­vitelnél meghatározni, mivel csak is így számithatni sikerre, eredményre. A tervezetben ott áll, hogy hány és miféle ének­szövegek s dallamok hagyattak a magyarországi és erd. énekes könyvekből, s melyek élték tul magukat, vagy hagyattak ki; továbbá, az alkalmakra nézve az 1. 2. 6. 11. 12. 16. és 18. sz. a. csak ráutalás történt, de nincs kimutatva azoknak minősége, különfélesége ; a születendő uj énekmüvekre ki van mondva, hogy testestől lelkestől csak magyarok lehetnek, semmiféle idegen elem nem vétetik igénybe, s nem is fogadtatik el ; végezetre ér­tesittetünk, hogy a felvett szövegek részint teljes átdol­gozást, részint kisebb javítást igényelnek, mind nyelvi, mind verselési tekintetben, éspedig az eredeti héber szö­vegre és a Sz. Molnár Albert-féle fordításra, való tekin­tettel ! Miután a tervezet egyik pontja szerint nemcsak az énekbizottságok tagjai, hanem magán szakértők is jogosítva vannak a munkálkodásban részt venni, ez utóbbiak ked-

Next

/
Oldalképek
Tartalom