Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-02-06 / 6. szám

lésnek bejelenti. Minthogy azonban Gózon László a mult évi e. megyei gyűlés után hunyt el, én őt a gyűlésnek be nem jelenthettem, hanem az erre vonatkozó jelentés ez évi e. megyei gyűlésen fog történni. Mult évben tisztem volt a keői lelkész elhunytát a püspöki hivatalnak bejelenteni, helyettes lelkész oda rendelése végett, mit tisztem szerint teljesítettem is. A volt esperesről Írja: »A kopácsi egyház hívei — kettő kivételével — a keői lelkészt ohajtották lelkészül. Az akkori főesperes elsikkasztotta a kopácsiak folyamodványát, melyben a keői lelkészt kérték, s a két szál ellenzék felmenvén a ker. gyűlésre, ott azon határozat hozatott": hogy Gózont az Isten meglátogatta, arról nem tehetünk, de4

stb. — Ez állítás két valótlan adatot tartalmaz. Valótlan, hogy a kopácsiak Gózon Lászlót kérték lelkészül, s ennélfogva valótlan az ez alapra emelt vád is, hogy az esperes a kopácsiak folyamodványát elsikkasztotta. Ezt igazolja következő tényállás : 1859 ben az illető e. megyei gyűlés Gózon Lászlót, mert az Isten meglátogatta, Kopácsra lelkészül rendelte. Ez ellen a kopacsiak az e. kerületi gyűléshez felebbez tek, mely az egyházmegye erre vonatkozó végzését megváltoztatta s Kopácsra helyettes lelkészt rendelt. Miféle irást sikkaszthatott volna el tehát az esperes, midőn az e. megye rendelte Gózon Lászlót Kopácsra lelkészül ? ! Egyébiránt, ha ily sikkasztás történt: ezt az érdeklett lelkész és kopácsi egyház feljelenthették volna az e. kerületi gyűlésnek. De 22 évig hallgatni, s aztán egy közhivatalnok ellen halála után ily váddal sajtó utján fellépni: ez eljárást megbirálás végett, a közvélemény Ítélőszéke elé terjesztem. Az alsóbaranya-bácsi e. megyéről írja: „Ehhez járult még az is, hogy hívei évről-évre megcsonkítottak törvényes jövedelmét valamivel, még pedig mindig az e. megyei gyűlés jóváhagyásával.! Erre nézve felszólítom az irót, bizonyítsa be, hogy a keői lelkészi dijlevél, mely tételei csonkittattak meg az e. megyei gyűlés jóvahágyásával ?: mely esetben kész vagyok, a csonkítás altal okozott kárt, az örökösöknek sajátomból teljesen kipótolni. Kármán Pál, alsóbaranya-bácsi esperes. I RODALOM. A magyarországi prot. egyház történelme. A gymnázium VIII. osztalya szamara irta Farkas József, a bpesti ref. theol. tanintézet tanara. Kiadja a dunamelleki ref. egyházkerület. Ára 80 kr. — E 152 lapra terjedő kézikönyv tátongó hézagot tölt be a prot. középiskolai oktatás körében. Mind e mai napig mind hiába vártuk oly egyháztörténelmi tankönyv megjelenését, melynek segélyével a protest. ifjúság, ha csak főbb vonásaiban is, de mégis világos képet nyerjen a magy. prot. egyház küzdelmes múltja, a régiek vallasos buzgósága, századok homályán átcsillogó erényei, törhetlen erélye felől. De a mi késik nem múlik s immár van szerencsénk bemutatni ezt az egyháztörténelmi kézikönyvet, mely remek rendszere, az ifjúság értelmi világahoz alkalmazott világos előadása, kifogástalan magyarsága s a benne nyilatkozó széleskörű tárgyismeretnél fogva : összes hazai tankönyvirodalmukban az elsők közé méltán sorakozhat ik. Szerző, ügyes tapintattal szemeli ki egyháztörténelmünk leglényegesebb, legtanulságosabb és legérdekesebb vonásait. S a mellett eredeti is, anynyira, hogy e tekintetben is nagyban kimagaslik tankönyviróink közül. Müvének bevezetése, mely a reformáció útjának egyengetéséről szól, egészen önálló felfogással van kidolgozva. Nem a stereotyp erdélyi szász kalmárokon kezdi a reformáció előkészítését, hanem Hierotheuson, s a pápák túlkapásait is előkészitő-körulmény gyanánt tüntetve föl, bevezetését Mátyás királyon végzi, mint aki azzal fenyegetőzik, hogy inkább a keleti egyházba tér, mintsem megengedje a korona jogai csorbítását. Ugyanily eredetiség nyilvánul a munka rendszerében. Egyházunk történelmét 4 korszakra osztja. Az első, mely magában foglalja a XVI. századot: a reformáció alapításának korszaka ; a második, mely 1608 —1711. tart: a küzdve szenvedő korszak; a harmadik, mely 1790-el záródik be: a néma szenvedések korszaka ; végre a negyedik, mely a legújabb időkig tart: a magyar prot. egyház újra éledésének korszaka. A munka függeléke : rövid tájékoztató az egyházjog és egyházalkotmany köréből, mire mulhatlan szükség van oly ifjúságnál, melynek egy része egyházjoggal nem fog behatóbban foglalkozni, akik közül azonban egyházunk számára kisebb-nagyobb hatáskörű kormányzó férfiakat remélünk és óhajtunk. Meg vagyunk róla győződve, hogy amely iskolánk ezt a tankönyvet elfogadja, az egyháztörténelmi oktatás körűi nagyobb eredményt fog felmutathatni, mint a mekkorát eddig, elavult tankönyveink alapján mutathatott. Egyházaink értesítői évről-évre növekedő szambán adatnak ki. Örvendetes jelenség, hogy e szokás, mely rendkívül sokat tesz az egyházi ügyek iránti érdeklődés fokozására, ma már annyira elterjedt, hogy e héten egyszerre öt értesítő megjelenését tudathatjuk. Évi kimutatás a békéscsabai ág. h. ev. egyház állásáról ; 1880. évben. 18 lapnyi füzet, összeállította Ilaan Lajos, ez idő szerinti igazg. lelkész. Érdekessé teszi Drozdik : Sámuelnek, a békéscsabai egyház első papjának (sziil. 1724, megh. 1785) önéletrajza, mely az eredeti tót szövegből magyarra fordítva közöltetik a füzet elején. Lélekszám az év végén 26.969, s e szerint Békés-Csaba a legnagyobb hazai ev. egyház. Született 1403, megh. 1363, szaporulat 40 lélek, m' az előbbi évekhez képest igen csekély. — A Budapest. III. kerületi (ó-budai) h. h. avyaegyház 1880. évi jövedelmeinek és kiadásainak kimutatasa, valamint a fizető és nemfizető egyhaztagoknak névjegyzéke. E 14 lapra terjedő füzet, melyet Mészáros Sámuel lelkész és Földesy Lajos fő 12*