Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-12-11 / 50. szám

mert a jeges észak hidegvérű népségei conservativabbak, mint Dél-Európa vérmes lakosai. A király s theologusai tehát mintegy engesztelő áldozatul, s a célból, hogy a protestantismust egyetemessé tegyék Svédországban: bölcs politikai számítással nagy engedményeket tettek, a traditioival nehezen szakitó nép számára. Órebroban, 1529-ben zsinatra gyűlt össze a svéd papság. Petri a lelke e synodusnak. Erélye és ékesszólása puritán lutheránusok töredék-pártjával szemben, a népre való tekintetből keresztülviszi, hogy a kath. egyház számos szertartása átvétessék a svéd evangelikus egyházba. E kath. szertartások megtartását azonban »igazi jelentőségük* kimutatásával igazolta. A szentelt viz, nem mossa le a bűnöket, hanem emlékeztető jel a keresztségre, tehát megtartandó ; a szentképek a szentekre emlékeztetnek, a pálmák Krisztusnak Jeruzsálembe való bevonulását, a gyertyaszentelőkor meggyújtott gyertyák Krisztus világosságát,*) a nagypénteki és húsvéti ceremóniák Krisztus szenvedését és feltámadását juttatják a hivek eszébe. Az utolsó kenet csak külső jelképe a szentlélek által eszközölt benső kenetnek. A harangozás nem az Istennek, hanem a templombamenőknek szól. A templomokban, melyeket gyarló emberek építenek, nem lakozik az Isten, s a szentegyházak csak arravalók, hogy bennök a hivek, Isten igéjének hallgatására összegyülekezzenek. Isten nevének említése templomszenteléskor, asztal fölött, só-vételnél, nem e dolgokat szenteli meg, hanem minket stb. stb. Mindezek azonban külsőségek, melyeket merőben opportunitási szempontból vettek át a kath. egyházból. S hiába mondta Tilemann, és a stockholmi német lutheránus gyülekezet, hogy az örebrói zsinat elárulva az evangéliumot, visszatért a régi egyházba : a svédek minden ceremóniáik mellett is protestánsokká lettek már ekkor, mert dogmatikájok szelleme tiszta protestáns. Már Petri Olof a reformátió úttörő bajnoka, »Isten szava* című vallásbölcsészetí művében a legtisztább prot. tanokat hirdeti. Amint Luther eleintén Aristotelest ,a pápisták istentelen védőjének" tartja, úgy Petri is az aristotelesi philosophiát csak a klérus „hamis tanai* .pogány* kiegészítő részének tartja. Ez az Aristotelesellenes irány továbbra is fönnmaradt[a svéd egyházban, s Ramus Péterhez, külföldi egyetemeken tanuló svéd diákok nagy számmal csatlakoztak. A protestantismus svéd földön is mint egyebütt, a nemzeti elemet emelte érvényre az egyetemességet hirdető s arra törekvő római egyházzal szemben. Ilyetén hatása a társadalmi élet minden izét érintette. A XVI. század nagy vallás-forradalmának kétségkívül a művészet vette legkevesebb hasznát. De azért amennyiben hatást gyakorolt rá a reformátió: e téren is nemzeties irányt honosított meg. Csak az imént, szin•) Ján. I. r. 9. v. tén a mult héten megjelent új munkában*) olvastuk, hogy egész a XVI. század közepéig a stockholmi kastély szőnyegein kizárólag csak római és ó-testamentomi, történelmi és hitregetani képek voltak megörökítve. Ellenben a század közepe, vagyis a reformatio diadalra jutása óta készitett, és Skandináviában fennmaradt szőnyegek, legnagyobbrészt a hazai történelemből vett jelenetekkel ékesittettek. Általában úgy látjuk, hogy a svédek reformálása nem hervasztá el a művészetet, hanem csak ujabb, tősgyökeres nemzeti irányba terelte tevékenységét. Maga Wasa Gusztáv a képző művészetek több ága, valamint a zene iránt kiváló hajlammal viseltetett. A svéd egyházi énekek pedig arról tesznek bizonyságot, hogy a reformátio a nemzeti költészetet a zenével remek harmóniába tudta hozni. A svéd reformátorok is a népre hivatkoztak, arra akartak hatni, s ekkép megteremték a svéd irodalmi nyelvet. A nemzeti nyelv kiszorítván az egyház s részben az irodalom teréről a latin nyelvet, fejlődésnek indult, csinosbult, gyorsan megszabadult a dán és német nyelvből betolakodott alkatrészektől. A nyomda közegéül szegődik a mozgalomnak. Svédországban, 1483-ban állitá az első nyomdát Snel János, ugyanaz, ki azelőtt való évben szerelte föl az első dániai nyomdát. 1510-ben Upsalában is nyomatnak egy zsoltárt,**) de mindez csak elszórt kisérlet. A nyomda, Svédországban is mint egyebütt, a reformátió terjedésével kezd gyarapodni. Hitviták, szent könyvek első termékei, s már 1541-ben első izben jelenik meg a teljes svéd biblia. A prot. egyház Svédországban is tanító-egyház, de eleintén e föladatának nem képes megfelelni, mert az iskolára mindeddig közvetlenül nem adózó népet bajos volt rávenni, hogy önkényt áldozzon egyenesen iskolák fenntartására. Svédországban egyház és iskola idő multával ép úgy vagy még jobban összeforrott, mint az egyház és az állam. Az iskola, az elemi iskolától föl egész az egyetemig az egyház kebelében áll fönn, s annak védszárnyai alatt áll. Az egyetemek mutatják aztán legvilágosabban az egyház, iskola és állam összefonódását: az egyetemek az egyház intézetei, korlátnokuk egy királyi herceg, az upsalai egyetem alkorlátnoka az ottani érsek, a lundié az ottani püspök.***) Sok mindenről kellene még szólanom, ha teljes képet akarnék adni ez érdekes munka szövegéről, mely a külső intézményeiben rendkívül sajátságos svéd protegyház eredetéről szól. De abba hagyom már ismerte. *) Dr. Troels Lund : Das tágliche Leben in Skandinavien wahrend des Sechzenten Jahrhunderts. Deutsche Ausg. Kopenhagen, 1882. ' S. 201.202. **) Dupont : Histoire de 1' imprimerie. Paris, 1854. II. 567.571 ***) A. C. Knös : Schwedische Kirchenverfassung. Stuttgart, 1852. I S. 127.