Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-27 / 48. szám

túlsó ajtót nyitottuk ki. Az egyszeri bemutatásra azt mondja, hogy decipit frons prima multos. De a jó külső nem az első, nem a legfőbb kelléke a papnak, hanem a jó erkölcs, a példa. Elhiszi, hogy hódit a külső, de megjárhatják vele a gyülekezetek, ép úgy, mint a ki szépségeért vesz feleséget. Keressék a gyülekezetek azokat a tulajdonságokat a lelkészekben, melyek boldogságukat leginkább előmozdítják. Ujfalussy Miklós. Sok sebeink vannak, de ezek között legnagyobb papjaink tekintélyének hanyatlása. Pedig ez az állam alapja. Ha megvonódik a paptól a tekintély : készen van a demoralisatió. A prensálás is csak akkor kapott lábra Rómában, mikor a valódi római jellem elenyészett. Azonban még a legkorrumpáltabb korban sem hallottuk a rómaiakról, hogy papjaik prensáltak volna. A rómaiak a papi tekintélyt anynyira államuk hasisának tekintették, hogy őket mindig tiszteletben tartották. Nem tudná szavazatát azokéhoz kapcsolni, a kik a papi tekintélyen oly csorbát akarnak ütni, mint a milyen ez intézkedéssel céloztatik. Csodálkozik, hogy egyházi férfiak részéről hallja ez indítvány pártolását, a kik legjobban tudják, hogy mennyire szükségük van tekintélyük helyre állítására. Még a politikai téren prensálni járóknál is baj van, ha egyéb nem a hiúság : annál inkább baj ez a papoknál a kikről azt szeretné, hogy tűkörökűl szolgáljanak. De hiszi, hogy ha vannak is a kik pártolják a prensálást, többen vannak vele együtt, a kik ezt nem pártoljak. Peterdy Károly azt kérdi, milyen képpel fordul vissza a próbapapolásra ment, s meg nem választott pap azokhoz, a kiket elhagyni akart, de célja nem sikerült. Fejes István azt hiszi, hogy nem a bizottság munkálata felett tanácskozik a zsinat, mert azon elvek, a melyek azt összetartották, megváltoztatlak. Ott látja a dolgot, a hova Beöthy első nap akarta terelni, hogy az eredeti törvényjavaslat elvettessék, s az erdélyi fogadtassák el. Pedig az eredeti javaslat egészben helyes. Nem hiszi, hogy e tilalommal a papok tekintélyét megvédenők. Azt nem tudja, hogy Rómában jártak-e prensálni az augurok, de azt tudja, hogy ha találkoztak, egymásnak szemébe nevettek. Mindenütt a hol az erdélyi papvalasztási törvényhez hasonló van életben, mint p. o. Poroszországban, divatban van a próbapapolás. Ha ott Erdélyben nem sérti a papok tekintélyét, miért sértené nálunk. Csak azt akarta mondani, hogy az elfogadott elvekből nem a 18. §. folyik consequenter, hanem a Horthy indítványa : azért ahhoz csatlakozik. Széli Kálmán a szöveg fentartására szavaz, mert a próbapapolás a korteskedés becikkelyezése volna. Balogh Ferenc nem tartja korteskedésnek a maga bemutatását: sőt mivel ezzel a felelősség a választó közönségre hárittatik, reá szavaz. Végre Bencsik és Hegedűs László beszédei, s Horthy zárbeszéde után, melyben az indítványa ellen felhozott érveket igyekezett megcáfolni: megejtetett a szavazás, s a szöveget, melyben próbapapolas helyett próbaszónoklat tétetett, 51-en 24 ellenében elfogadták A 19. §-nál,mely a választást felkiáltással vagy nyilvánosan élőszóval rendeli, Vályi János a titkos szavazással való választást indítványozza. Másutt is mindenütt titkos szavazást rendel alkotmánytervezetünk. Továbbá feszélyezi a lelkészt, ha tudja, hogy kik szavaztak megválasztásakor ellene, sőt a titkos szavazás, a korteskedésnek is némelig útját állja; mindezeknél fogva a titkos szavazást ajánlja. A titkos szavazás Horváth Mihály, Peterdy Károly, Révész Bálint felszólalására elfogadtatott. A szavazó lajstrom berekesztése, kiigazítása Miklovic fentebbi indítványa szerént történik. A 21. §.-t Körmendy ekként kivánja szovegeztetni: A jelöltekre beadott szavazatok általános többségét nyert egyén tekintetik megválasztottnak. Ha az első szavazásnál altalános többség nem éretett el, a két legtöbb szavazatot nyert egyénre azonnal új szavazás alá bocsáttatik. E szöveget el is fogadta a zsinat. A 26. §. e kitételét: »a megajándékozott lelkész* ekként módosítja a zsinat: a választást elfogadott lelkész. A 27. §. szövegét igy állapiták meg : A választó egyház köteles a megválasztott lelkészt, annak családját és összes ingóságait ingyen elszállítani. A 29. §. Körmendy indítványára ekként fogadtatik el: Ha a megválasztott lelkész szolgálati helyén két évet még be nem töltött s már más egyházba megy lelkészül, az elszállítás költségeit fele részben maga tartozik fizetni. Mert mint Körmendy mondá, az egyház mely a lelkészt választja, meglehet nem tudja hogy szolgált- e már két évig ellőbbi gyülekezetben s igy ezt büntetni a költségviseléssel nem lehet, hanem igenis a lelkészt, a ki ezt legjobban tudta. A 30. §. Szél Kálmánnak ritkított betűs betoldásával fogadtatott el. »Az egyes egyházmegyékben a csonka és kegyeleti évekre, továbbá a lelkészi gyámintézetre a lelkészi földeken stb. történő beruházásokra nézve tett belkörű intézkedéseknek és szabályoknak a megválasztott lelkész föltétlenül engedelmeskedni tartozik.* A 30. §. után Csonka Ferenc a következő 31. §.-t kivánná betoldani: „A választó egyház köteles a lelkészjelölő bizottság s a lelkész választására kiküldöttek költségeit fedezni.4

Elfogadtatott. A 31. § a visszaélések megtorlásáról szóll. Körmendy ily képpen szövegeztetné : Ha okadatolt panasz adatott be az espereshez . . . hogy a szavazatok megnyerésére a választott érdekében bárki által tiltott eszközök használtattak: a választás jóváhagyását az esperes felfüggeszti. Elfogadták. A 32. §-ban Antal Gábor e szavak helyett ,ha valamelyik lelkész-jelölt maga magát a választó gyülekezetnek ajánlgatta* ezt tétetné t

Ha valamelyik kijelölt magát ajánlotta* továbbá e kifejezést „hibában talált párthívei1

1

ezzel óhajtaná fölcseréltetni, annak érdekében tör-