Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-27 / 48. szám

birók közül, egyet legalább olyat tartozzék kijelelni a bizottság, a kit az egyház jelel ki. Molnár Béla: jelentkezés levén, nem lehet kije­lelni olyat, a kit az egyház kívánna talán, de a jelent­kezettek között nincsen. Szász Domokos nem járul Béky módositványához, mert ez kerülő uton megsemmisítése volna a zsinat azon határozatának, mely a kandidatiót megállapítja. E sze­rént ha a bizottság meggyőződik, hogy valamelyik a qualificaltak közül nem azon egyházba való ember, nem jelöli ki. Fölmerülhetne tehát az az eset, hogy a gyü­lekezet oly külső minősitvénynyel biró embert ajánlhatna a ki nem hozzájok való. A kandidáló bizottságot uta­sítással megkötni nem lehet s ez intézkedés gyakorlati­lag kijelelés nullificatiójára vezetne. Sem Miklovic sem Lengyel Imre nem fogadják el Béky módositványát, ez utóbbi a szövegbe : ajánlottak helyett jelentkezetteket kiván tétetni. Körmendy, mivel azon esetre, ha a gyülekezet a kijeleltek közül vonakodnék választani, az egyházmegye azon jogát, hogy ily esetben az rendelhet oda papot, az egyházmegyei tanácsbirákra kivánná ruháztatni. Vályi Lajos nem szereti a consistoriumot. Kör­mendy indítványát nem fogadja el. Révész Bálint nem tartja a szabadság eszméjével megegyezőnek, hogy bele tétessék a törvénybe a lel­kész-rendelés. Ne tegyük fel, hogy ily renitens község akadhatna. Kihagyatni kéri. Lengyel Imre a szöveg mellett nyilatkozik. A zsi­nat megkérdeztetvén elfogadta a §-t. A 9. §. kimaradt a 10. elfogadtatott, de a II, 12, 13 benne levén a Lónyay szövegezésében, szintén ki­maradt. A 14. §-hoz, mely azokat sorolja el, hogy kik nem jelölhetők ki, Illyés Balint szólt: az utolsó részt igy kivánná szővegeztetni »azon segédlelkészek kik valamely gyülekezet lelkészének nyugalmát rosz akaratból meg­háborították azon lelkésznek halála, lemondása vagy más gyülekezetbe távozása után, ott közvetlenül lel­készekül ki nem jelölhetők. Elfogadtatott. y"" A 15. §-ban a választói jogot, hogy kik gyako­rolhatják, az soroltatik elő Vályi János ezek között nem találja azon nőket, kik nem férjesek, de önállók. To­vábbá a polgári törvényből át van Véve az, hogy csak azok szavazók, a kik egyházi tartozásaikat lerótták. Ez a polgári életben is szomorú jelenség. Mivel tulszigoru s a keresztyén elvekkel ellenkező intézkedés, kiha­gyatni kéri. Szász Domokos azt kivánta rolna, hogy a tiszán­túli egyházmegye javaslataból vétessék át az az intéz­kedés, hogy a lelkészt vagy a presbyterium vagy e végre valasztott képviselő testület választja; de mivel már ugy is eleggé megszorittatott a választás, vissza vonja indítványát, Konc Imre szerént a társ- és leanyegyházaknak is lévén egyházi terhei, ha nem mondatik ki, hogy közü­lök csak azok a választók, kik az anyaegyház terheit is viselik, jogtalanul ruháztatnak fel a választó képesség­gel, holott az anyaegyház kisebbségével egyesülve a több­séget majorisálhatnák. B. Vay elnök : bátorkodik figyelmeztetni a zsina­tot, hogy az alkotmánytervezetben elfogadott keretben mozogjunk Ott már meg van állapítva az anya, társ és leányegyházak egymáshozi viszonya. László József, mivel rendesen kevesebbel járulnak a leányegyházbeliek az anyaegyhaz szükségeinek fede­zéséhez : tehát csak azok presbyteriumainak adna válasz­tói jogot. Szilády János Konc indítványát fogadja el, mert oly leányegyházak is vannak, a melyek az anyaegyház­nak mit sem adóznak, sőt még rá sem kényszeríthetők. Az ilyeneknek engedett szavazatjog zavart idézne elő. Ujfalussy Miklós: az egyház szükségeire ép ugy kell a pénz, mint az államéra, sőt még jobban, mert az állam, ha megszorul, vehet kölcsön. Keresztyéntelen­ségnek mondák, ha nem fizetők kizáratnak a választás­ból. O meg azt tartaná keresztyéntelenségnek, ha a nem­fizetők miatt a lelkész vagy tanitó éhezni, rongyoskodni volna kénytelen. Ugyanazért meghagyatni kivánja, hogy csak a ki adóját lefizeti, lehet választó. Szavazásra kerülvén a dolog Vályi János módosit­ványéból bevétetett, hogy az önálló, nagykorú vagy nagykorúsított nők is szavazó képesek, a leány egyhá­zakra nézve kimondatott, hogy csak azon arányban bir­nak szavazat joggal, a mily arányban az anyaegyház fentartásához járulnak, továbbá az adó befizetésére vo­natkozólag azok a szavazatképesek, kik a mult évi tar­tozásaikat egy hónappal a választás előtt befizették. A 17. §. a választási lajstrom elkészüléséről s ki­igazításáról szóll. Erre nézve Vályi János azt kivánná, hogy a kiigazítást a kijelelő bizottság ne a választást megelőző percekben, hanem a kijelelés alkalmával esz­közölj e. Miklovicz Bálint azt kivánná hogy a választási lajstrom a presbyterium által elkészíttetvén, berekesz­tessék s a felszóllamlás és kiigazitás végett kitétetvén : két nappal a választás előtt fejeztessék be. Doktor János azt szeretné kimondatni, hogy a jelelő bizottság költségeit, szegény egyházak helyett az egyházmegye pénztára fizeti. Balogh Ferenc nem tenné kötelezővé, hogy a ki­jelelő bizottság ne ülhessen össze a választó egyházban, hanem mindig valamely nem érdeklett más egyházba tartozzék menni. Már ezzel is megkíméltetnék az egy­ház jelöltjeinek költsége. Kihagyatni kéri tehát azt, hogy nem érdekelt egyházba tartoznak menni. Szavazással módositvány nélkül fogadták el a §.-t. A 18. §. arról szól, hogy próba papolásra menni nem szabad. Horthy István ezzel ellentétes nézetben van. Alkalmat kivánná inkább a lelkészeknek nyújtani arra, hogy tehetségeiket bemutassák. Igy a nélkül vá­laszt a gyülekezet, hogy ismerné őket. Képtelenség,

Next

/
Oldalképek
Tartalom