Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-11-27 / 48. szám
Azt hiszem végre t. zsinat ! hogy ha voltak, kik kisszerűeknek tekintettek némely tárgyakat, a melyek ezen zsinat által felöleltettek, de ezen monumentumot ők is nagyszerűnek fogják ismerni, hogy ezen egy alkotásnál fogva is érdemes volt, hogy a zsinat létrejött ; ellenben, hogyha másrészről volnának talán olyanok, a kik egy vagy más tárgy vitatásánál egyénileg sérelmet szenvedtek : de, midőn ezen érckigyó által megérintetnek, ezen egyének sebei is megfognak gyógyulni, és mindenki örömmel, hittel és szeretettel fog eltávozni e zsinatról. En azért hálámat fejezem ki az igen tisztelt világi főgondnok és elnök iranyában, a ki ezen eszmének régóta lelkes bajnoka. (Elénk éljenzés.) Hálámat fejezem ki az egész főgondnoki kar és a zsinat világi tagjai irányában, a kikről hiszem, hogy buzgón fognak ezen ügy érdekében működni. Az isteni gondviselés tartsa meg őket egyházunk javára ! (Elénk éljenzés.) Dobos János: Korra és vénségre tekintve, tudomásommal csak egy van korosabb nálam, a mi igen tisztelt elnökünk (Zajos éljenzés.) A tiszteletre méltó lelkészi karban én vagyok a legöregebb, a legidősebb. Engedjék meg nekem, hogy én is érezzem ennek a monumentumnak, ennek a történetnek nagyságát, fenségét és dicsőségét, engedjék meg nekem, hogy én, mint legöregebb a jelenlévők között, a papság, az egyház nevében bemutassam azon örömet, a mit kebelemben érezek, de szám kimondani nem képes. Nagyméltóságú zsinat! Itt e teremben, itt e templomban, hadd mondjam el és hadd fejezzem ki azt a sok érzést, a mely most kebelemben tolong ; hadd fejezzem ki, amit máskép könyeim fejeznének ki; hadd mondjam el az öreg Simeonnal; minek utána nem sok van, a mit még élek e földön, de mégis minek utána meglátták szemeim ezen dolgokat; hadd mondjam el: „Mostan bocsásd el szolgádat békével !( < (Lelkes éljenzés.) Kiss Áron. Együtt vagyunk, mint urunk tanítványai voltak az első Pünköst ünnepén, együtt vagyunk egyenlő értelemmel, megszállott bennünket Isten szent lelke és a mit buzgó imádsággal annyiszor kértük, hogy a nyomor karjai közül meneküljenek azon munkások, a kik az ur szőlőjében dolgoznak ; ime halljuk az ur meghallgató szavát, hogy teljesülésbe menend buzgó imádságunk. Itt vannak az isteni gondviselésnek eszközei, közegei köröttünk és közöttünk, a kik felsegítik a gyámoltalant, támogatják az erőtlent, megelégítik az éhezőt. Egy ünnepet ülünk, a melynek még párját nem ülte a magyar ref. egyház. Hadd szenteljük meg ezen ünnepet ugy, hogy ne gondolkodjunk most más dolgokról, ne foglalkozzunk más érzelmekkel, mint az egyesülés és szeretet érzelmével, mely bennünket célunk felé segitend. Kérem a nagyméltóságú elnökséget és a zsinatot, ezen ünnepélyes hatás alatt hadd távozzunk el innen, s hadd áldozzunk Istenünknek e nagy nap jelentőségéhez képest. (Általános élénk helyeslés.) Ezzel az ülés d. u. ] /2 2 órakor véget ért, Nagy Péter elnök azon nyilatkozatával, hogy miután az idő drága, délután 5 órakor ismét ülés fog tartatni, melyen a függőben levő kisebb ügyek intéztessenek el. Nov. 18-án délután 5 órakor az ülés megnyílván, napirendre került a Pap Gábor és társai azon indítványa, hogy a fegyelmi ügyek mellett az egyházi közigazgatási viszonyból származó peres ügyek elintézésére is kívánnának törvényeket alkottatni, mivel az egyháznak ez eddig gyakorlatban volt jogát jövőre is fentartandónak vélik. Pap Gábor utalva az indítvány indokolásában előadottakra : azt egyszerűen elfogadtatni kéri. Ritoók Zsigmond azt mondja, hogy ily perrendtartást a zsinat nem alkothat, mert hosszas vitat szülne, hogy a szóbeliséget vagy az Írásbeli eljárást fogadnóke el! És bár az egyházi kérdésekből eredő perek nem oly bonyodalmasak mint a polgáriak : de ezért ezekre is rendtartást kellene kidolgozni, pedig azon adatok is, melyeket e tárgyban az egyházkerületek benyújtottak, hiányosságuk s zavartságuknál fogva nem használhatók. Sok oly ügy van itt felemlítve, mely az egyházi hatóságok által is elintézhető, mint p. o. a hivatalnokok fizetésének kiszolgáltatása, de mások a polgári hatóság elé tartoznak, milyen p. o. a közlegelő kérdése. Minthogy bajos hirtelen kiválogatni az e. hatóság elé tartozó ügyeket: azért e tárgyat a konventhez kivánja áttétetni. Kántor Sámuel azt kivánja a konventnek tudtára adatni, hogy nem valami a polgári perrendtartás mintájára szerkesztett javaslatot kívánnak, hanem csak az eddigi patriarchalis gyakorlat rendszerezését. Körmendy a zsinat rövid idejére való tekintetből szintén nem bánja, ha e tárgy a konventre bizatik, csakhogy egyszerű s az egész egyházra nézve egyenlő legyen a perrendtartás, mert némely polgári tisztviselő épen a formaság hiányára való tekintetből tagadja meg az egyházi bíróságoktól az assistentiát. Csider Károly azt hiszi, hogy mivel rövid idő alatt nem szerkeszthetnénk jó perrendtartást, jobb lesz, ha a konventre bizzuk a dolgot. Meg van különben is minden egyházmegyének s kerületnek a maga eljárási szabálya s ha nem effectuáltatnak végzései : az az eljáró személyek hibája. Különben is ki van már fejezve az alkotmánytervezetben, hogy az egyház ügyeit maga intézheti : ennélfogva ha ez szentesittetik, a polgári hatóságok az assistentiát meg nem tagadhatják. Lónyay gr. : Az alkotmány elkészült, a domestica felállíttatott s ha a zsinat több kérdést nem oldana is meg: elvégezte feladatát. Különben az elhalasztásból nem származik veszedelem, mert megmarad az eddigi gyakorlat. Mintsem elhamarkodva rosszul végezzünk valamit : jobb ha a konventre bizzuk. Véghely a Ritoók indítványára szavaz, ha az, a mit Csider mondott, az alkotmánytörvényben hatályosan kifejeztetik. Beöthy szerént nem szükséges ez ott, mivel a bírósági szervezetben úgy is benne van; ez pedig az alkotmányszervezetnek kiegészítő része.
