Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-20 / 47. szám

nitókat képesítenénk e missiórr.. : akkor voltaképen ta­nitó cím alatt képeznénk ki a fogalomszerü lelkipásztort s akkor nem lenne szükség arra a méltóságra, arra a rendre, mely nem akar egyebet tenni, mint papolni, sacramentomot kiszolgálni, anyakönyvezni és presbyteriumban elnökölni. Az újult műveltséggel a tanitók is könnyen elvégeznék ezeket ( t. i. a fizető nép rá jönne erre a gondolatra, igen okosan.) Hogy tehát a praeparandiát be kell olvasztani a theologiába, a tanitót a papba. Hogy necsak tudományra neveljünk, mert az szédit, kevélyit, hitetlenit. Mert ez a tudománynak szintén jellemvonása. Hanem a lélekis­meretre is neveljünk. Mert ennek jellemvonása az erköl­csiség és megalázó kegyesség. Hogy mind a tudomány­nyal, mind a lelküsmerettel szabadságra neveljünk, t. i. erkölcsi önállásra, szabaddá az ártalmas, kárhozatos vágyak, indulatok, szenvedélyek rabságából. Im ezen elvek indoklásával, illetve levezetésével foglalkozik ^Autonómiám* elméleti részének egyik fele (az ember fogalma.) A másik fele (az autonomia fogalma) pedig egyrészről az állam és egyház közötti viszonyt fejtegeti lélektani, bölcsészeti alapon, másrészről alapot akar vetni azon bírálathoz, melylyel egyházunk status­quoját, törvényhozását, közigazgatását, igazságszolgál­tatását és nevelését érintem. Ugyanis, egyházunk törvényhozásáról azt jegyzem meg, hogy minden egyházmegyében, minden esztendő­ben, minden közgyűlésben, törvényhozást lehet most gya­korolni statutum név alatt. Egyik helyen aztán történik ez üdvre, másik helyen kárhozatra. De legjobb esetben is arra vezet, hogy az egyházmegyék és egyházkerüle­tek már-már alig ismernek egymásra. Ez az állapot az Autonomia fogalmával ellenkezik. Egyházunkat szétrepe­dezéssel fenyegeti. Közigazgatásunk kitűnősége előtt tisztelettel hajlok meg. Csupán azt követelem, hogy az anyagiakban ne az esperes, hanem a megyei gondnok vizitáljon. Hogy a püspök és kerületi gondnok is vizitáljanak meg min­den évben legalabb egy egyházmegyét. Hogy az egy­házmegyéket, egyházkerületeket fogalomszerűen ugy kell kikerekíteni, hogy a felügyelet egy ember erejét felül ne haladja. Hogy minden közig, kérdés súlypontját az évenként összeülendő konventbe kell áthelyezni. Consistorialis rendszerek helyett, az ügyeket tetszés szerint minösitS deputatiók, referensek, hitelesítések he­lyett, melyek pedig a convent javaslatában megint fel­vannak véve, egy valasztott bíróságot hozok javaslatba. A további folyamát a fellebbezett ügyeknek a részint esetlegességektől függő, részint egy-két papcsalád által befolyásolt szavazatok által alakított, s folyvást egy-két papcsalád altal dominálható consistoriumból, a közvéle­ményjellegeitjobban magánviselő közgyűlésekre (előzetes feldolgozásban szakbizottságra) utalom. Nevelésügyünkre vonatkozólag, mely jelenben úgy szólva zérus, az elméleti előző részben elmondván néze­teimet, a positiv hiteles törv. javaslatokban (munkálatom III. rész) azt proponálom, hogy nagy gyülekezeteink annyi önálló lelkipásztorságra osztassanak, a mennyi­épen belőlök (egy lelkipásztor, egy ember erejét zsinór­mértékül véve) kikerül. Némelyik alföldi városunkból lesz egy egész egyházmegye : tehát úgy az igazság, hogy hadd birjon a közigazgatásban egy egész egyház­megye súlyával. Nem mint eddig, hogy csupán annyit nyomott a latban 20, 30 ezer lelkével, mint egy má­sik 2, 3 száz lelkével. (Vége következik.) Begedi Lajos. IRODALOM. Amos Comenius János paedagogiai munkássága. Irta Benedicty Pál. Budapest. E 26 lapra terjedő füzet­ben szerző a nagy paedagogusnak az egyház, társada­lom és a nevelés terén kifejtett működésével ismertet meg bennünket. Igazat adunk szerzőnek abban, hogy Co­menius teljes életrajzát csak egy hozzá hasonló nagy fér­fiú lesz képes megirni. Benedicty csak általános vonások­ban igyekezett Comenius nagyhatású és rendkívül tevé­keny életét rajzolni. Es készséggel elismerjük, hogy ez sikerűit is neki kerekded, érdekes kis munkájában. K Ü LÖN FÉL ÉK. ^ Személyi hirek. Hörk József eperjesi theol. tanár, lapunk régi munkatársa hosszú cikkben tudósít bennün­ket Dr. Vaudra7c András eperjesi ev. collegiumi igazga­tónak a Ferenc-József-rend lovag-keresztjével való feldíszí­tése alkalmával rendezett ünnepélyről. Eperjes sz. k. város színe-java részt vett a tudós igazgató tiszteletére rende­zet ünnepélyen, melyen Bancsó Antal a coll. ez idő szerinti igazgatója köszönté fel Vandrákot. Este a gymn. ifjúság 160 fáklyával vonult Vandrák lakása elé, kit Lubik Imre köszöntött fel. Aztán lakoma volt a Fe­kete Sasban Vandrák és szintén rendjelt kapott tarsa, Nuber Sándor kir. kath. gymn. igazgató tiszteletére. Ez alkalommal egy ev. collegiumi tanári kar, melyben ref. és izr. tanár is van (tavaly kath. is volt), együtt lakomázott egy kir. kath. gymnáziumi tanári karral, melyben gör. kath. tanár is van. — Buthy Márton nagy­alásonyí ev. tanitó a fentebbihez hasonló ünnepélyről küldött be hozzánk kimeritő tudósítást. Borbély Sándor nemesszalóki ev. néptanító, ki másféléve ünnepelte 50 éves néptanítói jubileumát, koronás érdemkeresztet kap­ván, tiszteletére ünnepélyt rendeztek, mely alkalommal Borbély Sándor ev. lelkész, Szakonyi István egyh. fel­ügyelő és Bódogh Tamás iskolalátogató tartottak be­szédeket. — A Pestmegye által a magyar nyelv elő­mozdítása terén szerzett érdemekre kitűzött 50 frtos főjutalmat Podhrac.ky György dunaegyházai ev. tanitó

Next

/
Oldalképek
Tartalom