Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-20 / 47. szám

egyez az övével: akkor rendelje el felebbezés nélkül a vizsgálatot. Veszprémy Gáspár a K. A. indítványára szavaz, de megcsoibitva látja a gyűlések jogát. Oda kivánja tétetni, hogy a vizsgálatot elrendelheti a presbyterium, az egyházmegyei, a kerületi gyűlés, Teleky Péter a szöveget tartja meg ; Benkő János az erdélyi eljárást dicséri. Ritóok Zsigmond azt mondja, hogy a bizottság a tárgyalás alkalmával a törvényes eljárási gyakorlatot védte, de azt keresztül nem vihette. A bírósági gyakorlat abból áll, hogy forog-e fenn fegyelmi eset vagy nem s elrendelheti ahhoz képest a vizsgálatot. A vizsgálatot nem tartja megbélyegzőnek. De ha elrendelheti az elnök: be is szüntetheti ; arra is joga van. Ez pedig egy ember kezébe nem adható. A lényeg nem a gyorsaság, hanem az igazság. A mivel egy harmadik ember meg van bélyegezve : az justizmord. Kovács Albert indítványát elfogadja, csak azt kéri, hogy ne elnök, hanem elnökség tétessék s ezzel eloszlattatik Horváth Mihály aggálya is. Továbbá, hogy ne a vizsgálat, hanem a ráhozott határozat (tehát ugy az elrendelő, mint a megszüntető határozás) ellen lehessen beadni felebbezést. Kun Bertalan Ritóok módositványára szavaz. Szász Domokos Kovács Alberthez csatlakozik. A szöveg az esperesnek oly rendkívüli hatalmat ad, mely visszaélésre ad alkalmat. Benne van, hogy ha szükségét látja a vizgálatnak : elrendeli s ha nem látja, nem rendeli el. Tegyük fel, hogy oly pap ellen lépnek fel alapos váddal hívei, a ki az esperesnek jó barátja : akkor nem rendeli el a vizsgálatot. Utat kell tehát engedni azoknak, akik az esperes önkénye ellen ily esetben felebbezéssel élni akarnak. Véghely Dezső Ritóok felfogását osztja, de mivel az megmenthető azzal, a mit Kovács Albert proponált, annak indítványát elfogadja. A fegyelmi eljárás kétélű fegyver, mert sértheti az egyént. Most nagyon elterjedt a gyanúsítás, divat minden hivatalban levő egyént lerántani. Mondták, hogy speciális barátság kedvéért megakaszthatja az esperes a baratja ellen kért vizsgálatot : ugyanazért ennek megakadályozása végett a K. A. indítványának elfogadtatását kéri. Kovács Albert zárszavával élve azt mondja, hogy minden ellenindítvány ellen fentartja ugyan a magáét, de Ritoókét elfogadja, hogy ne a ,vizsgálat ellen*, hanem e helyett a t

végzés elten* tétessék. Szavazásra tűzetvén ki az indítvány, a Kovács Alberté Ritóók módosításával elfogadtatott. Az 52 §-hoz Csider Károly következő toldaléka fogadtatott el. A bíróságok az általuk hozott érdemleges ítéletet az illető egyházi vagy iskolai hatóságoknak megküldeni tartoznak, jólehet azt Molnár Béla, mivel a feleknek úgy is megkiildetik, feleslegesnek tartotta. Még csak a 64. §-nál volt némi vita, melyben arról van szó, hogy a hivatalától felfüggesztett tanítónak helyettesítése által okozott költségeit ki állapítsa és térítse meg. A szövegben az van, hogy közigazgatási uton intéztetik el, de erre Véghely azt mondja, végzés kell s ki hozza ezt a végzést 1 Beöthy azt mondja erre, hogy a közigazgatási bizottság hozza meg a végzést, de annak végrehajtása polgári perre utasítandó. Ballagi nemcsak a helyettesítési költségeket kivánja ártatlannak nyilvánítás esetén megtéríttetni, hanem mind azokat a kiadásokat is, a melyeket a méltatlanul meghurcolt tanitó szenvedett. Szóltak még a dologhoz Véghely, Lengyel Imre Antal Gábor, Ráday és Kovács Albert, ki módositványt is nyújtott be. Szavazás rendeltetvén el : a Kovács Albert következő módositványát fogadták el : »A mennyiben a felfüggesztés helyettesítés szükségét vonta maga után s a helyettesítés folytán költségek okoztattak : azok megállapítása és megtérítése felől a bizottság külön végzés által intézkedik*. November 16. Elnökök b. Vay és Nagy Péter. Jegyzőkönyv felolvastatván : hitelesíttetett. A napirend első tárgya : az alkotmánytervezet másodszori olvasása, s a lelkészválasztási szabályzat. Ennek megkezdése előtt Lükő Géza a megbizó levelek hátiratoztatását s visszaadatását kéri. Tóth Sámuel jegyző olvassa az elfogadott alkotmánytervezetet. Ennek bevégződése után következnék | a lelkészválasztási szabályzat tárgyalása, de mielőtt hozzá fogtak volna, Körmendy Sándor kérvényt nyújt be a lelkészi fizetések minimumának megállapítása s a természetbeli szolgálmányok megváltatása iránt. Kéri, hogy ez a választási törvény előtt tárgyaltassék. Vay elnök : A konventnek szivén feküdt a lelkészi fizetések szabályozása, a mi kitűnik abból, hogy ez ügyet az egyházkerületekhez utasította. Sípos Pál mivel néhol az egyházmegyék intézkednek, e tárgyban azt óhajtaná kimondatni, hogy a lelkészi fizetések minimumának megállapítása az e. kerületek, illetőleg egyházmegyék jogkörébe tartozik. Hosszas vita fejlődött ki ezután a kérdés felett, ki a kerületet, ki az egyházmegyét védte. Körmendy azt mondja, hogy a kérvény célja eléretett, mihelyt a zsinat utasítja a kerületeket ez ügyek elintézésére. Dobos nem barátja az e. kerületek jogköre megcsonkításának. Különben is e kényes ügyet jobban elintézheti az egyházkerület, mint az e. megye. Kiss Áron szerént a megyékben a megélhetési viszonyok nagyon különbözők : azért a minimum megszabásai a megyékre bizná. Ballagi is ugy vélekedik, hogy más megélhetési viszonyok levén pl. Máramarosban mint Pestmegyében : az e. megyékre kellene hizni ez ügyet. Mert ha nagy területre tekintve állapítjuk meg a minimumot, semmi célt sem érünk el vele.