Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-20 / 47. szám

Kovács Albert szerént nem ugy értendő a paritás, mint Béky érti. A paritás csak a választásnál kívántatik, de hogy egyenlően legyenek jelen az ítélethozatalnál egyházi és világi tanácsbirák : arra nem tekintenek soha. Itt a zsinaton sem tettük. A 10. §-nál Dr. Öreg János emelt szót az egyházak által fenntartott középtanodák tanárai érdekében. Azt óhajtaná, hogy azok fegyelmi ügyeit is első fokon az egyházkerület s felső fokon a konvent ítélné el. Ha már nem lehetnek fizetés dolgában egyenlők szerencsésebb viszonyok közt élő egyházkerületi közép s felső tanodákban működő pályatársaikkal, legyenek legalább bíróságaik tekintetében egyenlők. A gyűlés már már elfogadta az indítványt, midőn Körmendy, főleg pedig Ballagi azon kijelentésére, hogy fegyelmi ügyekben kiváltságot a tanárok részére nem kíván s ha nem derogál a papnak, hogy az egyházmegye Ítéljen felette, a tanárnak sem derogálhat : Dr. Öreg indítványa elvettetett. Novemb. 15. d. e. 10 óra Elnökök b. Vay és Nagy Péter. Mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetett. Tóth Sámuel jegyző az elnökség megbízásából ajánlja az egyetemügyi bizottságba a következő tagokat : Az erdélyi egyházkerületből Gáspár János főgondnokhelyettes, Kovács Ödön és Szász Béla, a dunamelléki e. k.-ből Vizsolyi Gusztáv és Kovács Albert, a tiszántúli e. k.-ből Hegedűs László és Szinyei Gerzson, a dunántúli e. k.-ből Molnár Béla és Antal Gábor urakat. Tóth Sámuel indítványozza, hogy a tanárok és tanítókra vonatkozó kanonok kidolgozásával bizassék meg a lelkészválasztási szabályzat készítő bizottság. Eltogadtatott. Folytattatván a törvénykezési rendtartás, a 13-ik §-nál Csider Károly némi módosítást adott be, melynek következtében a szöveg igy állapíttatott meg. Az egyházkerületi biróság rendszerént csak két fokon bíráskodik; mint első fokú törvényszék itél a püspök és e. kerületi főgondnok kivételével az espesek, mint ilyenek és egyházmegyei gondnokok stb. ügyeiben. Molnár Béla helyesli a mint ilyenek beszúrását. Természetes, hogy mint esperesről levén róluk szó, csak mint esperesek tartozhatnak e biróság alá. Lengyel Imre jobb szeretné, ha az esperes papi minőségben elkövetett hibaért is az egyházkerület hatósága alá tartoznék. Hogy Ítéljen felette az az egyházmegye, melynek ő az elnöke ? Ráday Gr. szerént még ha a püspök követ is el mint pap hibát: az is az egyházmegye elé tartozik. Szavazattal Csider indítványát elfogadtak. A konventi bíróságról szóló 21. §-nál, mely azt mondja, hogy ,Rendkivülileg pedig még harmad fokon is itél azon felebbezhető ügyekben, melyekben az e. megyei és e. kerületi bíróságok ítélete nem egybehangzó : Fejes István szóllalt fel, azt mondván, hogy ezzel a konvent jogköre veszedelmesen túl terjesztetik. Sőt az anyagi viszonyokra nézve a konventi biróság oly testületté nőné ki magát, melynek nem volna elég évenként egyszeri ülés, hanem permanens üléseket kellene tartania. Nehogy perviszketegből minden ügy felvitessék a konvent elé, szükségesnek látna, hogy befejeztessenek azok az egyházkerületeken. Különben is nekünk nem a perlekedési vágyat, hanem a felsőbb hatóságok iránti tiszteletet kell fejlesztenünk. Molnár Béla : Épen azért terjeszti csak az egybe nem hangzó itéletű pereket a bizottság a konvent elé, hogy a perviszketeget korlátozza. De az oly pereket, melyek kenyér- s becsületvesztést vonnak magok után, megnyugtatás végett ily esetben szükséges egy harmadfokú biróság elé terjeszteni. Ritoók szerént ha két ellenkező Ítélet van, akkor tulajdonkép csak egy ítéletről lehet szó, mert az egyik a másikat lerontja. Csak a másodfokú ítélet indokaiból látják be a felek, hogy ily indokok is vannak s csak ugy tudnak azok ellen védekezni. Es mivel jogkörén nem mehet túl a biróság, mert teendői meg vannak ' szabva, elfogadja a szöveget. Fejes : A harmadfokú biróság csak itt a zsinaton terveztetett. A konventi munkálatban épen azok, a kik most ezt védelmezik: u. m. Molnár Béla, Beöthy Zsigmond, Ritoók Zsigmond, két fokú bíróságot inditvanyoztak. Szavazattal a megtámadott cikkely elfogadtatik. Vályi János a 21. § hoz oda kívánná tétetni, hogy jogérvényes ítélet hozatalára az elnökkel együtt kilenc biró jelenléte szükséges. Ez indítványt elfogadtak. A 22. §. után Ritoók Zsigmond egy uj szakaszt kiván becikkelyeztetni: „Kötelezettségük, sőt jogositva vannak a lelkészek a hatóságuk alatt álló egyházi tisztviselőket és hivatalnokokat, meg szolgakat fegyelmi eljárás nélkül meginteni és rendre utasítani; s ezen megintés és rendreutasitás ellen felebbezes nem használható.* Csider Károly szűknek tartja e § -t a fegyelmi ügyek tárgyalására. Eddig a kisebbrendű, csak dorgálással fenyített ügyeket a canonica visitatió intézte el, a nagyobb, hivatalvesztéssel jaró ügyek a tractuale consistorium elé tartoztak. Most, habár codifikáljuk is a törvényt, az itélő hatóságok azért ugyanazok maradnak, jóllehet az általok végezhető ügyek szorosabban körvonaloztatnak. De mind a mellett nem foszthatjuk meg őket eddig gyakorlott discretionalis jogaikról. Óhajtaná kimondatni, hogy kik vannak még az elsoroltakon kivül, a kik dorgálást vagy más fegyelmi eljárást gyakorolhatnak. Talán legjobban kifejezi nézetét az a szöveg, melyet ő uj §-ul felvétetni akar. Felolvassa meglehetősen hosszadalmas módositványát. Ráday Gedeonnak is van e szakaszhoz módosít-