Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-20 / 47. szám

zik évenkint összes iskoláinkban. De a ministeri törvényjavaslat nem is azt mondja, hogy külön 16 tanárral ellá tott intézetet kell felállítani, hanem csak azt, hogy a ho az előirt szakokra annyi tanár van, ott állítható ilyen képezde. O tehát a tanárképző kihagyásával elfogadja a §-t. Szász Béla polemizál Hegedűs ellen, hogy a tanárképzőben épen olyan szabad szellemű a tanitás mint az egyetemen, mert hisz abban is csak az egyetem tanárai tanítanak. A különbség a tanárképezde s az egyetemi tanitás közt csak annyi, hogy amabban gyakorlati képzéssel van az elméleti összekötve. Ugyanezt megtehetné egy kevés megerőltetéssel, néhány egyetemi facultás felállításával Debrecen is. A bizottság szövegezését ajánlja. Balogh Ferenc szerént e cikk többet tartalmaz mint kellene. A prot. egyház ekként maga szorítja korlátok közé magát Iliszen a külföldön is képezheti magát tanárrá valaki. Továbbá olyanra is hivatkozik, a mi nincs s tán nem is lesz: t. i. tanárképzőre. Olyat a mi nincs, nem kell törvénybe igtattatni. Azt is fölöslegesnek tartja, hogy kitétessék, miként a ki öt évig rendes tanárként működött, annak képesítő vizsgát nem kell tennie, mert az úgyis magától értetődik. Még Csider Károly szólít, a §-hoz kitétetni óhajtván, hogy tanár csak magyar honpolgár lehet, mire szavazással a föntebb közlött szöveg elfogadtatott. Nov. 13. Elnökök br. Vay és Nagy Péter. A jegyzőkönyv felolvastatván : hitelesíttetett. A napirend tárgyalása előtt Ujfalussy Miklós beterjeszti az országos segélyalap tervezetének kidolgozására kiküldött bizottság munkálatát. Kinyomatni rendeltetett s tárgyalása a szerdai ülésre tűzetett. Tóth Sámuel jegyző beterjeszti Nagy Péter püspöknek a galaczi folyamodvány felvilágosítására szolgáló mellékletét. A kérvényhez csatoltatni s a kérvényi bizottságnak kiadatni rendeltetett. A köznevelési szabályzat tárgyalását folytatván a zsinat, a 118. § nál, melyben az mondatik ki, hogy az egyházközség, pártfogóság vagy egyházmegye által fentartott iskolák tanárait az illető fentartó testületek élethosszig választják s az egyházkerület erősíti meg : Körmendy S. mind az élethosszig történő választást, mind az egyházkerület megerősitési jogát megtámadja. Eegfölebb tudomás vétel végetti fölterjesztést engedne meg. Némelyek azt mondják, hogy a megerősítés a valóságban ugy sem egyéb tudomásvételnél; de ha így van, a dolog merő képmutatás, a mit a törvénybe igtattatni nem kiván. Egyébiránt ő bizonyos specificus körülményeknél fogva is kénytelen e §. ellen felszóllalni. A mult század végén Festetich György gróf három közművelődési intézetet alapított. Ezek egyike a csurgói ref. gymnásium, melynek felügyeleti jogát az alapitó kath. főúr egyenesen a belsősomogyi ref. egyházmegyére bizta. Ez az egyházmegye a protestáns intézetek növendékei közül választá eddig is tanárait s ugy járt el eddigelé, hogy a felsőbb hatóságok beavatkozására szükség nem volt. Ha összeveti e §.-t a miniszteri törvényjavaslattal: azt találja, hogy mig az teljes tiszteletben tartja a fentartó testületek jogait, addig e 118 §. azt egészen megingatja. Pakként saját törvényjavaslatunk sokkal jobban megszorítja a fentartó testületek önrendelkezési jogát, mint a miniszteri törvényjavaslat. A kerület felügyeleti jogát elismeri, de erre elég a tudomásvétel. Különben sem involvál egyebet e §., mint a tudomásvételt; mert a qualiűcatio meg levén szabva, a választó testület eléggé meg van arra nézve kötve, hogy csak alkalmas egyéneket választhasson. Ha pedig a megerősítést az egyh. kerület fentartja s ki nem tétetik, mely esetben tagadható meg az : akkor önkénykedésre nyitunk utat. Módositványának elfogadását kéri. Körmendy beszédét minden oldalról a nemtetszés zajával kisérték, sőt Lükő Géza, hogy a jelentéktelen, egyéni kiváltságokat védő s a tanári állást lealacsonyító, idő- és pénz-pazarlást okozó hosszas beszéd feletti boszankodását kifejezze, a zsinatot eme derültséget keltő megszólítással illette: Drága zsinat 1 E megszólításért bocsánatot kér, de az előtte szóló hosszú beszéde miatt kénytelen ezt használni Neki nem az abban mondottakra, hanem a szerkezetre nézve van kifogása, mely polgári bűntényt említ. O nem ismer különbséget a polgári és egyházi egyén által elkövetett bűnök között, miért is a polgári jelzőt a bűntény mellől töröltetni kivánja. A mi a későbbi szavazással meg is történt. Fejes akkor látna centralisatió felé való törekvést a § ban, ha a konventre bízná, vagy az államkormány követelné magának a megerősítést. De így a mint van, elfogadja a §-t. Antal Gábor ugy tudja, hogy az egyesek állíthatnak ugyan középiskolákat, de a kormánynyal seemben nem képviselhetik azokat. Erre a felsőbb hatóságok hivatvák. De ha igy van, felelősséget kell vállalniok azokért, a mi csak a tanárok megerősítése által történik. Az élethossziglan választás töröltetését csak megemlítette Körmendy, de elsiklott felette (Körmendy közbeszól : mert a bizottság e szót töröltetni kívánta 1) ; mire Antal azt felelte, hogy a bizottság a szöveg elején meghagyta, s csak a §. közepéből, mert ott fölösleges ismétlés, kívánta kitöröltetni. A bizottság javaslatát ajánlja. Pap Gábor nem óhajtja az egyházmegyék jogkörét megcsorbítani, s annyi tény, hogy az alapitó a csurgói gymnázium kormányzását egyenesen a belsősomogyi egyházmegyére bízta. De mivel itt nemcsak arról, hanem általában a középtanodákról van szó : a szerkezetet elfogadja. Hegedűs László is helyesli Körmendy felszólalását, mert több önrendelkezési joggal bíró iskola is van, de azért elfogadja a szerkezetet azon megjegyzéssel, 94