Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-01-30 / 5. szám

KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Herrnhut. (Vége.) A házasságkötés szintén sajátszerű módon megy végbe a herrnhutereknél. Ha egy legény házasodni akar, köteles ebbeli szándékát az első lelkésznek bejelenteni. Erre a lelkész összehívja a gyülekezet véneit, a politi­kai község elnökét s ezeken kiviil a Schwesterhaus és a Wittwenhaus nőfelügyelőit, s ezen gyűlésben előadja a hazasulandó egyén szándékát. A kötendő házasság fe­lett ezután tanácskozás tartatik, főkép a felett folyik a tanácskozás, képes-e a házasulandó egy családot eltar­tani vagy sem ? Ha a többség nézete oda megy ki, hogy nem képes, ez esetben a házasság neki meg nem en­gedtetik ; ellenben ha a tanácskozás eredménye az, hogy az illető képes egy családot eltartani, ez esetben a nősülés megengedtetik neki, de természetesen csak akkor, ha a nő hozza illő, mert pl. a nagyon fiatal, 16—18 éves leánynak nem engedtetik még meg a férj­hezmenetel. Ha az egyházi hatóság a férfi házasságába s az általa választott 110 férjhez menetelébe beleegyezik, ez esetben a Schwesterhaus nőfelügyelője elmegy a leá­nyos házhoz, s először a leánytól kérdezi meg, hogy akar-e az őt megkérő férfihez férjhez menni ? Igenlő válasz esetében azután a szülék beleegyezését kéri ki, s ha mind ez megtörtént, akkor jön csak létre a házas­ság. A lakodalom a legnagyobb csendben történik, min­den muzsika és táncmulatság nélkül. Sokszor megtörté­nik, hogy a házasulandó legény a menyasszony válasz­tásat az egyházi hatóságra bizza. Az özvegy férfinak rendesen az özvegyek házából valamely özvegy nőt szokás ajánlani ; legtöbbnyire azt, a kit az özvegyek házának felügyelőnője ajánl. Történt azonban már olyasmi is, hogy egy ily felügyelőnő magát ajánlá arának s ajanlata elfogadtatott. Minthogy fennebb a temetkezésről szólván, a teme­tőről is megemlékeztem, most röviden leirom, mi­lyen a herrnhutiak temetője. A mostani község előtt egy Hutberg nevű halom emelkedik, melyet kalap for­májáról neveznek Hutbergnek. Midőn százhatvan eszten dóvel ezelőtt Gróf Zinzendorf s az akkori politikai fel­sőseg a gróf jobbagyai számára ezen Hutberg melletti szabad tért lakásul vagy község létesítésére kijelölték, az említett jobbágyok csakugyan ezen Hut hegység tö­vébe épiték az uj községet, s ezt mint buzgó vallásos keresztyének a Herr-nek vagy az Úrnak ajánlák fel. Ezen Herrn és Hutberg nevekből jött létre a Herrnhut ncv, vagyis Herrnhut község neve. A község temetője a Hutbergen egy gyönyörű nagy promenád. Szebb te­metőt képzelni is alig lehet. A két sor fa közt a sírok sorjaban vannak elhelyezve ; minden siron az egész sír hosszában egy-egy szép homokkő nyugszik, följegyezve rea a megholtnak neve és életideje. A temető közepe táján nyugosznak gróf Zinzen- | dorfnak és két nejének tetemei s ezenkívül egy legjobb barátjának, az uj herrnhuti szekta terjesztésében főse­gédjének báró Vattewill és nejének sirjai. GrófZ. sirján vagyis sarkophágján ez van feljegyezve : „Allhier ruhen die Gebeine des Unvergesslichen Mannes Gottes Nikolai Ludvigs Grafen und Herrn von Zinzendorf und Potten­dorf, dem durch Gottes Gnade und seinem treuen uner­miideten Dienst in diesem 18-ten Seculo erneuerten Brúder Unitát wuerdigsten Ordinarii. Er vvar geboren den 16-ten May 1700. ín Dresden. Und ging in seines Herrn Ereude den 9-ten May 1760. Er war gesetzt Frucht zu bringen, und eine Frucht die da bleibet.* Z. második neje, egy Niesmann Anna nevű szegény nő volt, a ki az uj szektához való ragaszkodásáért Morva­országból kiüldöztetve, Herrnhutba menekült; itt egy Schwesterhausba bejutva, ennek idővel felügyelőjévé lett s mint ilyet az özvegy gr. Zinzendorf őt megkedvelvjn, nőül vette A Hutberg tetején egy igen szép nyílt pa­villon van, mely a különben is szép sírkertnek igazi dí­szére válik Mily nagy különbség van a herrnhuti sír­kert, s a legtöbb magyarorszagi protest. temető között! Herrnhut vidéke a Hutberg pavillonjából tekintve igen gyönyörű, Herrnhuthoz közel van, s ama pavillon­ból egészen jól látható Berthelsdorf. Itt van a herrnhu­tiak generális consistoriuma., az u. n. Unitáts Áltesten Conferenz. Ezen generális consistoriumnak, melynek je­lenlegi elnöke egy, Reichel Gusztáv Theodor nevű vi­lági egyén, — hivatasa többek közt a lelkészeket és tanítókat választani az egyes gyülekezetek részére; az egyetemes egyháznak pénzügyeit kezelni; az egyes vidékekre missionáriusokat kinevezni; a zsinatot minden 9 ik évben Herrnhutba összehívni stb. Az utolsó egye­temes zsinat 1879 ben volt. A zsinatra minden provin­cia küld 9 követet; például kilencet a németországi provinciális zsinat, vagy is a németországi herrnhuti gyü­lekezetek zsinatja, ugyan ennyit az angol provinciális zsinat stb. Az egyetemes zsinat rendesen 44 követ­ből vagy küldöttből szokott állani s közönségesen hat hétig tart. Az ad hoc elnök a zsinat kebeléből titkos szavazattal választatik. Az egyetemes zsinatok hivatása többek közt a püspökök választása, a liturgia megálla­pítása stb. A püspök azonban a pásztorok közt nem valami egyházi méltóság ; ő csak abban különbözik a többi lelkésztől, hogy az ő hivatása a végzett theolo­gusokat lelkészi hivatalra felszentelni, A herrnhuti felekezetnek theolog. intézete felső-Szilésiában, Gnadenfelden van. Gyermekeiknek a népis­kolákban nyolc osztályt kell végezniök s e szerint azok 8 évig vagyis rendesen 15 éves korukig járnak iskolába, amikor aztan konfirmaltatnak. Tizennyolc éves ko­rukban ujolag mindnyájoknak együttesen meg kell je­lenniök bizonyos napon az egyházi tanács előtt, s ott szintúgy, mint a konfirmáció alkalmával, kézadással fo­gadalmat tesznek újra, hogy a herrnhuti, vagyis a test­vérgyülekezetek rendszabályait egész életökben megfog­ják tartani; ugyanekkor ily című könyvecskét kapnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom