Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-13 / 46. szám

Béky Sámuel szerint a Szász Béla által kihagyatni szándékolt §-okban a fő- és középiskolák tanárai külön valasztó testületenként szerepelnek. Nem sértjük-e az al­kotmányt, ha igy külön tanári kasztot teremtünk ? Mond­juk ki, hogy a tanári képviselőket is a presbyterium választja. Gr. Ráday Gedeon bele nyugszik a választás akármely módozatába, de abba nem, hogy más képvi­selő jelenhessen meg, mint a kit a presbyterium választ. Bár tiszteli a tanárokat, de azt nem helyesli, hogy oly testületek küldjenek a zsinatra képviselőket, kik az egy­házban mint fórum nem szerepelnek. Tanárok megjele­nését szükségesnek tartja, de azokat is presbyteriumok válaszszák, vagy pedig ha maguk választják, csak infor­máló tagjai legyenek a zsinatnak. Molnár Béla elfogadja Szász módositványát s csak azért szól, hogy Rádaynak feleljen. Ha ezen eljárás uj lenne, nem szóllana, de régi szokás, hogy a tanári tes­tület választó testületnek tekintetik nálok s főgondnokra, püspökre együttesen ad egy szavazatot Tehát a zsi­natra is meg kell adni ezen jogát. A presbyterium különben sem tudná megítélni, hogy a választandó ta­nár mily szolgálatot tehet a zsinaton. A történeti ala­pot, melynélfogva a tanári testület önálló testületnek tekintetik, minden fontosabb szavazásnál meghagyatni kéri. Néhány felszóllalás után a §. második kikezdése végére az tétetett, hogy az iskolák képviselői az illető tanári testületek által választatnak. A harmadik kikezdés pedig úgy módosíttatott, hogy a kerületi képviselők a gyülekezetek presbyteriumai által általános szótöbbség­gel választatnak. Következett azután a Szász Béla módositványára a szavazás, mely általános szótöbbséggel elfogadtatott. A következő 86—95. §"°k változatlanul maradtak. A 96. §., mely ezt mondja: „tanácskozás alá csak a magyarországi ref. egyház és iskola közös ügyei ve­hetők4 , töröltetett. A 102. §-nál, mely a zsinat teendőit sorolja elő, Hegedűs László indítványozza, hogy a zsinat hatáskö­rébe vétessék fel az egyház tana is; Balogh P'erenc ugyanoda a házássági peres ügyek feletti intézkedést kéri beigtattatni. Indítványaik írásban beadására utasít­tattak. Az utolsó §. Körmendy Sándor következő módo­sítása szerint fogadtatott el : „103. §. A zsinat rendsze­rint 10 évenkint tartatik ; ha azonban az egyházkerüle­tek többsége az egyetemes egyház érdekében s halasztást nem szenvedő indokokból rendkívüli zsinat összehívását látja szükségesnek, annak összehívása tárgyában az egye­temes konvent intézkedik.4 Nov. 8. reggeli 10 óra. Elnökök br. Vay Miklós és Nagy Péter. A jegyzőkönyv hitelesítése után beterjesztetett a galaci ref. egyház kérvénye, missioügyben, mely a kér­vényi bizottsághoz utasíttatott. A köznevelés és oktatás szabályzatából az al­kotmánytervbe felveendő részek kiszemelésével nem ké­szülvén el a kiküldött bizottság, e tárgy elnapoltatott, helyette az egyházi tisztviselőkről s egyes egyháztagok­ról szólló része az alkotmánytervnek vétetett elő. Mielőtt az alkotmánytervezet tárgyalása megkez­dődött volna, Ballagi azon indítványt tette, hogy miu­tán a 102. § ban a lelkészválasztás módozatainak meg­állapítása is a konvent teendői közé soroztatott, bizott­ságot kellene kiküldeni e szabályok elkészítésére, vagy utasítani kellene a konventet, hogy ez irányú törvény­javaslatot készítsen elő. Ez indítvány elfogadtatása után olvassa a jegyző az egyházi tisztviselők s egyes egyháztagokról szóló rész 120, 121, 122. §-ait, melyek változatlanul megha­gyattak. A 123. §-t Sípos Pál igy kívánja módosíttatni: „A segéd és időközi lelkészek ügyének törvényszerű rendezése tárgyában való intézkedés a fennálló gyakor­lat alapján az illető egyházmegye, illetőleg egyházkerület jogkörébe tartozik. Ballagi Mór : A segéd és időközi lelkészek ügyé­nek rendezése oly kérdés, hogy ha van valami, ami súr­lódást idézhet elő az egyes egyházkerületek között, e miatt történhetik leginkább. PLgyik helyen az egyház­megyék rendezik a segédlelkészek ügyét, másik helyen egészen más alapon az egyházkerületek : a mi által az átmenetel egyik egyházmegyéből a másikba igen meg­nehezittetik. Ha valahol kell egyformaság, itt kell, hogy az megállapittassék; részéről helyesnek tartja, hogy en­nek rendezése az egyházkerületekre bizassék, és igy a mellet nyilatkozik, hogy maradjon meg a szöveg. (He­lyeslés.) Beöthy Zsigmond is ily értelemben szól kiemelve, hogy ha minden egyházmegyének szabadságában áll a segédlelkészek iigyét rendezhetni, mi jog marad a supe­rintendentia számára ? A hány egyházmegye van, annyi­féle lesz az intézkedés. Sipos módositványát pártolják Kiss Avon, Miklovic Bálint, Körmendy Sándor, a ki a dunántúli egyházke­rület felzavarását látja abban, ha a káplánok elrendezési joga az e. megyéktől elvonatik. Horváth Mihály ezt az e. megyék autonomicus jogának tartja, melyet tisztelni kell. Az egyházmegyék különben is jobban ismerik embe­reiket s az egyházak szükségeit, mint a superintendentia: ennélfogva célszerűbben intézkedhetnek. Révay Lajos azt mondja, hogy a mi a jó van in­stitutióinkban azt tartsuk meg; és miután a szöveg által nincs elzárva, hogy az egyházkerületek fentartsák, ha jónak látják az e. megyék eddigi jogait: az eredeti szö­veghez ragaszkodik. Dohos azt mondja helyes, hogy véd­jük egyházmegyéink jogait, de tegyük ugyanezt a supe­rintendentiával is. Mert a mennyivel szaporítjuk az e. me­gyék jogkörét, annyival csonkítjuk meg a superintenden-

Next

/
Oldalképek
Tartalom