Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-10-09 / 41. szám

kedélyében, fenkölt gondolatok közt, megujulva, megvidámodva távozott az imádkozás ezen helyéről. Akik itt voltak, bizonyára máskor is fölkeresendik Sión e szent helyét. A más napi lapok osztatlan magasztalással nyilatkoztak a budapesti első anyaegyházi unitárius isteni tiszteletről. Az azt követő társas ebéden Trefort miniszter elismerését fejezte ki a mai isteni tisztelet felvilágosult vallási iránya felett; üdvözlötte a püspököt és unitáriusokat a kivívott szép sikerért, felhívta a polgármestert, hogy annak idejében ne késsenek templomhelyet adni; a miniszter is a maga részéről minden lehetőt megteszen, hogy az unitáriusok mielőbb avagy csak egy kis saját imaházat építhessenek híveiknek. Ez érzület nyilvánult a főpolgármester, a református superintendens és ágostai hitvallású papok részéről; Ballagi és Győry melegen pártolták a miniszter által adott eszmét, hozzá sikert kívántak s az unitárius hitrokonokra Isten áldását kérték. Az angol és amerikai unitáriusok jólléteért áldomáspohart ürített az egész asztalvendégség. Igy végződött a szép nap, melynek világossága s erkölcsi szépsége legyen állandó s boldogító az unitáriusokra és Magyarországra nézve szívből, őszintén kívánja V— Észrevételei a bortfai tótajkű ág. hitv. egyháznak tiszai ág. h. ev. egyházkerület rendezeti javaslatára."A bártfai tót ajkú ág. h. ev. egyház behatóan, részletesen s figyelmesen végig olvasván a fent nevezett rendezeti-javaslatot, mély megfontolás s hosszas tanácskozás után arra következő észrevételeket terjeszt elő az 1881 -ik évi január hó 30-án tartott egyházi rendes közgyűlésen hozott egyhangú határozata folytán : A) Alt alános kifogások : A magyarországi protestáns egyháznak jelenlegi, törvény és gyakorlat által biztosított rendszere a független önkormányzat, mely kizár minden külbefolyást, kiilbeavatkozast és pressiót minden irányban ; — ennélfogva minden egyház függetlenül intézi el saját belügyeit, nem szükségelvén ebbeli intézkedése — kivéve a peres kérdéseket felebbezés esetén — semmiféle felsőbbség jóváhagyását. De ezen rendezet — nagy megdöbbenésünkre — az autonomicus elveket s rendszert nem csak hogy lényegesen megtámadja, hanem egészen megsemmisíti elannyira, hogy az egyházak annak értelmében szabadon nem választhatnak, önmagok s vagyonuk felett nem rendelkezhetnek, anélkül, hogy az egyházi felsőbbség ,ellenőrzés címén® illetéktelenül s kelletlenül be ne avatkoznék ; — mar pedig ez nem lenne egyéb az áltálunk oly nagy mérvben s joggal utalt és megvetett absolutismusnál, melytol minden protestáns ember azon tiszta meggyőződés és szilárd elvből idegenkedik s ir-I tózik, sőt mindenkor és minden erejéből küzdött s küzd ellene, mert tudja, hogy a protestántismus éltető eleme, sine qua non-ja a szabadság és a szabad önkormányzat, melytől, ha megfosztatik, megszűnt életképessége s életereje, sőt bátran merjük állítani — megszűnt protestáns lenni. Egy másik veszedelmes és megsemmisítő újítás azon rendelkezése a , rendezetnek*, mely a s

tulajdonjog* fejezetében (51. pontban) foglaltatik, s mely szerint az anya- és leányegyházak minden ingó és ingatlan vagyona az egyetemes egyház közvagyonának nyilvánittatik és az egyházmegye feljogosittatik, hogy azt bizonyos esetben zar ala véve annak hovaforditása iránt az egyházkerületi gyűlés végérvényesen intézkedjék. Eltekintve attól, hogy ezaltal az egyházmegye s kerület hatásköre indokolatlanúl és jogtalanul kelletén túl kiterjesztetik, — egyúttal azon észjogi s tételes törvényekben kifejezést nyert jogelv, hogy t

a tulajdonjog azon | szabadság, miszerint a tulajdonos a dolog állagával s annak hasznával kénye szerint bánhatik, s ezekből minden mást kizárhat és hogy ha valamely dolog állagára való jog a haszonvételrei joggal ugyanazon egy személyben egyesül, a tulajdonjog teljes és osztatlan és mindez a tulajdonos akarata s beleegyezése nélkül sem meg nem változtatható, sem meg nem szüntethető* — arcúi üttetik s lábbal tiportatik. Ezen rendezeti (51. pontbeli) javaslatot mi hatarozottan elvetjük s tiltakozunk ellene, mert ezen egyház (s valamennyi más is) sem az egyházmegyétől, sem az egyházkerülettől, sem az egyetemes egyháztól nem kapott vagyont, ezek tehát semmi jogcímmel nem bírnak egyházi vagyonunk tulajdonjogára s ennek használatára ; nem is bírnak ennélfogva a beavatkozás- és bármiféle rendelkezésre a legkisebb jogosultsággal ; mert ezen s a többi egyltáz saját pénzén, saját tetszése szerint — minden külbefolyas, felsőbb engedély, beavatkozás és helybenhagyás nélkül szerezvén összes vagyonát, annak teljes kizárólagos és feltétlen magántulajdonosává lett; ebbeli jogai telekkönyvileg bekebeleztettek s mint ilyennek joga is van minden megkérdeztetés nélkül saját vagyonával mindenkor rendelkezni s azt tetszése szerint bármikor el is idegeníteni a fentebb hivatott jogelvek s autonomicus és tulajdonosi jogai alapján. Ha ezen két veszélyes újítás : az autonomia s a magán tulajdonjog korlátozása, sőt valóságos megszüntetése életbe léptettetnék — széttépetnék a protestánsokat lelkesítő, összetartó, tettre buzdító s érdeklődésöket fentartó egyházi kapocs és ezzel megöletnék s az élők sorából kitöröltetnék idővel maga a protestáns egyház is. Megemlítjük még, hogy a javaslat egy nem logicai alapon nyugvó, tehát nem igen szerencsés ujitást tartalmaz, mely szerint a nőket szavazatképes egyháztagoknak nyilvánítja. Már pedig ennek csak azon esetben volna értelme, hahogy a nők egyűttal választhatók lennének s minden egyházi hivatalra képesítve s 82*