Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-09-04 / 36. szám

ványok eszközlése által. Más szóval s példával élve, mint evangelikus atyánkfiai megteremtették és gyarapítják évről-évre a Gusztáv-Adolf-egyletet és az egyetemes evangelikus gyámintézetet; mint a hogy létrehozta a tiszántúli e. kerület a relorm. segélyegyletet s az egyes e. megyék, azok kö­zött a f.-szabolcsi is, az e. megyei domesztikát eze­lőtt huszonkét évvel; és ma már, más kezelési alapokkal együtt, melyek kamatainak i /o-ja szin­tén e pénztárt illeti, 14—15 ezer frtból 8000 frtnak a kamatai felett egészen, a többi tőke ka­matának pedig iff l /o-ja felett rendelkezik saját köz­igazgatási szükségleteinek a fedezésére. Mindenekelőtt, ha valóban és igazán egye­sülni és közös erővel működni akarunk, adja át mindenik kerület hasoncélú alapitványait a kö­zös országos egyházi segélyalapnak; jelesül a tiszántúli adja át a segélyegylet tőkéjét, mely gondolom 33,000 frt.*) Aztán gyűjtsünk alapítvá­nyokat országszerte tehetős, és főrangú hitfeleink körében, hogy ne mindig az alsóbb rendűek emeljék a terheket; még pedig necsak 500 frto­sokat, mint a tervezet (II. 5. §. e.) javasolja; hanem 1000, sőt 10,000 frtosokat is, azon ked­vezmény nyújtásával, hogy a nagyobb alapítók előjogokat is élvezzenek, mint az minden ily tár­sadalmi egyesületnél s az evangélikusoknál is gyakorlatban van; p. o. a tízezer frtos alapító és utódai, magok jelölhessék ki, hogy kinek vagy mely egyháznak akarják nyújtani segélyül alapjuk kamatainak rendelkezés alatt álló részét. Aztán gyűjtések rendeztessenek e célra az egyes egy­házakban, önként értetvén, hogy a mely egyház nak külön magtári- vagy más alapítványa, vagy tőkéje van: a gyűjtés, kéregetés mellőzésével abból adjon évenként bizonyos összeget. De az adomány mennyiségét ne szabjuk meg, mint a tervezet teszi. Ez az, hogy: az erős a gyengébbet gyámolitsa; igy értelmezem én azt, hogy „egymás terhét hordozzátok !u Ezenkívül minden kigondol­ható eszközöket és módokat használjunk fel egy­házunkban és összejövetelek alkalmával az orszá­gos reform, segélyalap növelésére. Egyszóval az önkéntes adakozás és ne a kivetés elvét fogad­juk el; mert amaz előbbi eszközök által és mó­*) Nem otthon, dolgozó szobámban irom e sorokat ; e miatt a számadatokat nem idézhetem, csak emlékezet után mondom, nem lévén kezeim közt segédkönyveim. G. P. don, amit gyűjtünk, annyi lesz az alap, tisztán és valósággal; a kivetés által pedig, a mi lesz is, csak papiroson lesz s nagyrésze örökre bevehetet­len levén, segélyezés alapjául nem vehető fel soha. Annyi bizonyos és világos, hogy ezen az úton egyszerre, a „legyen" szóval nem fogunk va­lami nagy alapot teremteni. Tisztán áll előttem, hogy évenként nem helyezhetünk kilátásba 54,000 frtnyi „bevételi előirányzatot"; de szebb, keresz­tyéniesebb, evangyéliomszerűbb alapon fogunk mozogni, mint a kivetés és az ezzel járó örökös exequálás útján. Az országos segélyalap növeléséhez számít­tatnék s adatnék jövőre még az államsegély is, hogy igy ne forgácsoltatnék el az, mint mostaná­ban történik. Ez által is ugyancsak szaporodnék az az országos segélyalap s lehetne belőle segé­lyezni ugyanazon egyházakat, amelyeket most a kerületek segélyeznek; sőt másunnan is növeked­vén az orsz. segélyalap, többeket lehetne segélyezni, mint amennyit most a kerületek segélyeznek. Egy lényeges megjegyzésünk még van. Ez az, hogy ne egyetemekre, jogakadémiákra fordítsuk első sorban a segélyt; (mert ha a családok nem nevelnek nekünk jó protestáns világi férfiakat, a jogakadémiák ezen irányú működése nagyonis problematikus lesz); hanem szorosan és határozottan egyháztársadalmi s vallás-erkölcsi célokra. Sőt az elemi iskolák segélyezését is csak második helyre tegyük; mert e téren az államnak csak helyette­sitői vagyunk s fizetünk már iskolafenntartás és tanitói nyugdíj címén évenként úgyis eleget, bi­zonyosan többet, mint minden más egyházi s val­lás-erkölcsi célokra együttvéve. Ez irányú tevékeny­ségünkhöz külömben követeljük ki már valahára a fundus studiorumból a minket joggal megillető részt. A zsinat összeillésének ideje közeledik. Előre is üdvözöljük a majdan együtt tanácskozó zsi­nati atyákat mind közönségesen. De egyszers­mind kérjük őket, hogy az országos reformált egyházi segélyalap megalkotásához válasszák pél­dányképül az önkéntes adakozás és társadalmi működés utján annyi és oly szép alapokat és segély-egyleteket létrehozó ág. evang. testvér­hit felekezetet; mert e tekintetben ez mozog evati­| gyéliomi, krisztusi alapon. Görömbei Péter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom