Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-08-28 / 35. szám

ban senki sem hivatkozhatik és arra semmiféle (politikai vagy birói) határozat nem alapítható. e) A népiskolai törvényekből a hatóságok tévesen alkalmazzák ily esetekre az 1868. évi 38. t. c. 35. 37. §-ait, — melyek a községi (tehát felekezet nélküli) népiskolák terheinek viseléséről intézkednek, — katholikus felekezeti iskolák érdekében. Pedig ez sérthetné a katholikusok vallásos érzületét, mert tudvalévő dolog, hogy mennyire idegenkednek a községi iskoláktól a r. k. lelkész urak (eklatans példa reá a Gáboltón felállíttatni .szándékolt községi iskola ügye). Mindezeket azon, és nem más okból hozom a nyilvánosság terére, hogy előmozdítsam a mindenkit megillető jogok tiszteletben tartását; és ha ezeket bárki is figyelmen kivül hagyni vagy lábbal tiporni merészkednék: a fentebb körvonalozott jogok tiszteletben tartását az illetők érdekében felsőbb helyütt is kieszközölni el nem mulasztandó m. Eddig terjed fennebb említett cikkem. Szükségesnek tartom azonban még azt is megjegyezni, hogy ily kérdések első sorban közigazgatási úton intézendők el és csakis másod sorban viendők s vihetők a biróságok elé. Én ily ügyben közigazgatási úton célt értem. Nem lesz talán cél- és alkalomszerűtlen, ha felemlítem e helyütt, mint fentebbi közleményem pendant-ját, a kir. kúria semmitőszéki osztályának 1873-ik évi május 21-én 7983. sz. a. kelt határozatát (lásd Törvényszéki Csarnok 1873. ^ 62. számának 249-ik lapját), melyben következő jogeset merült fel s nyert megoldást: Sántha István r. kath. plébánus I Irobitsek János ellen a „visitátió Batthyániána" szerint neki évenkint járó és előbb mindig fizetett, de 1867. évtől fogva megtagadott gabona-illetménynek, összesen 4 í

/2 nagy mérőnek vagy 40 frt 50 kr. értékének megitéltetése iránt a szenicei ibiróságnál keresetet indított. Ezen jbiróság 1873. évi május hó 2-án kelt végzéssel magát illetéktelennek mondván ki, felperes semmiségi panaszt nyújtott be, melyet a semmitőszék elvetett azon indokból, „mert az e perben álló felek között vitássá vált felperes kereseti jogának és alperes kötelezettségének alapjául szolgálható azon kérdés eldöntése, váljon alperes az eddig általa felperes számára kiszolgáltatott és közadóbeli természettel O biró járadékokat továbbá is teljesíteni köteles-e vagy sem, ehö vonalban a közigazgatási hatóságok elintézése alá tartozván, ezen ügy helytelenül lett a biróság előtt folyamatba téve/ Végül meg kell még jegyeznem, hogy a papi-és ágybérektől, a tanitói- és iskolai (értem a felekezeti tanítókat s iskolákat) illetékektől vagyis készpénzbeli és természetbeni járandóságoktól, — melyek minden egyház híveinek csupán személyes kötelezettségét képezik, — megkülönböztetendők s ezzel össze nem tévesztendők az egyházi kegyúri jogból származó kötelezettségek, mely utóbbiak egészen más, az előbbiektől határozottan különböző természetűek s a birtokkal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket szülnek, melyeket, az alábbi rendelet szerint, minden birtokos, illetőleg ily joggal s kötelezettséggel terhelt birtok tulajdonosa, vallásra való tekintet nélkül viselni köteles, mint onus privilegiatumot. Ezen kegyúri jogra (patronatus jus) vonatkozólag 1864-ik évi augusztus hó 24-én 15104. sz. a. az összes törvényhatóságokhoz következő udvari rendelvény bocsáttatott ki: „O cs. és apostoli királyi Felsége 1. k. urunk nevében. Ujabb időben eltérő nézetek merülvén fel az iránt, váljon az egyházi kegyúri jogból származó kötelezettségek birtokváltozás esetén az uj tulajdonosra már természetüknél fogva átszállanak-e, minden lehető kétely eloszlatása nézetéből (talán indokából r) ezennel nyilváníttatik, miszerint ott, hol a kegyúri jog valamely ingatlan birtok tulajdonával összefüggésben áll, annak netaláni törvényszerű megszüntetéséig a megfelelő kötelezettség magával az illető ingatlan o 00 o birtokkal válhatlanul s elannyira kapcsolatos, hogy annak hatálya a birtoklási s telekkönyvi állapotban történt véiltozások által nem érintetvén, minden uj tulajdonosra a jószággal együtt közvetlenül áts:ármazik, miről ezen . . . közönsége az alárendelt birói hatósággal tudatás végett értesíttetik. Kelt a birodalmi fővárosban Bécsben Ausztriában stb." Váljon ezen rendelet a szigorú alkotmányosság szempontjából megáll-e, és váljon a magyar közjog, a magyar magánjog, sőt mindezektől eltekintve, az észjog (jus naturae) szabályai szerint bir-e és birhat-e általánosan kötelező erővel most, midőn az 1848. évi 20. t. c. 2. §-a értelmében I az „e hazában törvényesen bevett minden vallásfele-69*