Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-08-21 / 34. szám

227. »Mai siralma Magyarországnak*, úgy mint Gönciben a 129. levélen: ,Keserves szívvel Magyarországban Mondhatjuk magunkról Az nagy siralmat kit Jeremiás Irt hajdan zsidókrul* stb. 252. Cantatio pia. 1575. Nagy Bancai Mathiás. 269. Psalm. 30. Nem ugy van, mint Gönciben, szerző Tessinis. (Vége következik.) Kdlrndn Farkas. KÜLFÖLD! EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A belváros (City) egyházai Londonban A Szt. James Gazette-ben egy statisztikai közlemény olvasható a londoni belváros egyházairól. Tudjuk, hogy a belváros a közügyek központját, Londonnak mintegy szívét képezi ugyan ; de sem terjedelmére sem népességére nézve nincs arányban Anglia fővárosának roppant népességével s tudjuk azt is, hogy sok hivatalnok — habár ott van is hivatalos irodája — nem lakik ott s következéskép nem is ott tölti a vasarnapot. Az anglikán egyháznak a belvárosban van 61 temploma. Ezek közül máj. i-én 4 javítás miatt zárva volt; a többi 57-ben az istenitiszteleten 3853 hívő volt jelen, miből egy egy templomra esik 68 személy. Az itt levő egyházi hivatalnokoknak évenkint következő fizetésük van: kettőnek 25.000 fr., egynek I 30.000 fr., egynek 33.750, egynek 37.500, egynek 42.500, egynek 50.000, egynek 52.500 és egynek 60.000 fr. E szerint 9 lelkésznek 356.250 fr. A Clergy List szerint a belvárosi 61 anglikán egyház összes lelkészeinek fizetése némelyek szerint 909.625, mások szerint 1.045.350 fr. Ezen érdekes statisztikai kimutatásból látható, 1 hogy a belvárosban kelleténél sokkal több templom van A Szt. James Gazette által közlött kimutatás nagy szenzációt és élénk hírlapi vitát támasztott. A Daily Telegraph — Anglia egyik leghirnevesebb lapja — gyökeres reformot követel. Durván kikel a belvárosi anglikán papság ellen s nem röstelli kimondani, hogy az annak évenként fizetett millió a lehető leghaszontalanabb helyre dobott pénz ; hogy a dolgok jelen állása a leghelytelenebb : a lelkészek nem laknak a belvárosban ; a vallási szolgálatok száma kevés; a prédikáció rideg stb. stb. Gyógyszerül kívánja az egyházak számának felére való leszállítását; a megmaradtak számára tisztességes dotációt; a papság helyben lakásanak kötelezettségét; ugy a vasárnapi-, mint a hétköznapi szolgálatok megszaporítását s a templomoknak állandóan nyitvatartását, hogy a hívők bármikor is bemehessenek oda imádkozni. Ezekkel az eszközökkel véli fölgerjeszthetni a vallásos életet a belvárosban. Az egyházi vagyonra nézve is más gazdálkodást kíván. Azt mondja, hogy a kiadások keves- ' bitése s a felesleges egyházak birtokainak eladása által évenként egy millió megtakarittatnék, a mit hasznosabban lehetne fordítani a dioecesisben levő némely szegény egyházak szükségeinek fedezésére. A Telegraph szerint a fennálló egyhazat közönyösség és lanyhaság jellemzik. London bámulatosan terjeszkedik és növekszik. Vannak rendkívül nagy uj városrészek, a melyekben a kultusznak minden segédesz közei hiányzanak; míg a belvárosban egész csomó egyház van, melynek nincs semmi haszna s egy csomó egyházi férfiú, aki zsebrerak évenként egy milliót anélkül, hogy valamit csinálna s még csak nem is lakik elhagyatott parochiajaban. Szemére veti az egyhaznak azt is, hogy ezen beteges helyzet orvoslásara gyógyszerekről nem gondoskodik s igy történik aztán az, hogy míg a főváros egyik részében túlságos bőség, addig a másikban szánandó lelki Ínség uralkodik. íme most is e kérdést a sajtónak kellett szőnyegre hozni, a minek azonban meglesz talán az az eredménye, hogy az egyházat a közvélemény fogja kényszeríteni reformok behozatalára. Mi csak annyit mondunk, hogy boldog az az egyház és könnyen boldogulhat, a melynek világi tagjai ily lelkesen állnak síkra az egyház érdekében. A Renaissance után Hetesy Vidor, lelkész. IRODALOM. Rác Károly, gyoroki lelkész-tanitó, )

;

A hazai reformáció bölcseimi története* cimű munkájára előfizetést hirdet. Miután a közönség pártolása — irja az előf. felhívásban — eddigi munkálkodása iránt kedvező mérvben nyilatkozott, amennyiben ,A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben,* az utolsó példányig elfogyott, a xZarándi egyházmegye története* pedig szintén jelentékenyen méltányoltatott: elhatározta, hogy miután még ez ideig a magyar reformáció történelme tüzetesen megírva nincs, közrebocsátja emiitett munkáját. Áttekintése e műnek következő : I. A reformáció fogalma. 2. A reformáció előcsarnoka : a) iskolás bölcsészek és hittudósok; b) mysticus hittudósok; c) humanisták. 3. A reformáció úttörői. (52 egyén Az 5• ik: századtól a 16-ikig.) 4. A reformáció elődandárai. (1. Vallensek. 2. Pauliciánusok. 3. Patarénok. 4. Waldensek. 5. Albigensek. 6. Wiklefitak. 7. Husziták. 8. Cseh és morva atyafiak.) 5. Hitnyomozó törvényszék. (Inquisitio.) 6. A reformáció előmozgalmait illető hazai viszonyok. (948 — 1517.) 7. A reformáció korszaka hazánkban. (1517 — 1557). 8. A reformátori tiszt fogalma. 9. A reformátori működés jelleme. 10. A reformáció nyilvánulása. 11. A reformáció korszakának felosztása. I-ső szakasz. A lutheri irányzat kora. 1517—1530. 12. A reformáció hajnala hazánkban. 13. A nagyszebeni káptalan panasza az esztergomi érsekhez. 1526. jun. 12. 14. A refor-