Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-08-07 / 32. szám

látnoki lelkesültséggel, kenetteljes, bibliai érvekkel gazdagon fűszerezett, szép beszéddel szónokolt egyházmegyei gyűlésünkön a megyei tisztújítás ügye ellen, egyik nesztora az érmelléki papi karnak, egyike ama régi szabású lelkipásztoroknak, kiknek már megjelenésök, egész külsejük, imponáló tekintetök félreismerhetlenül fölírja homlokukra a , tiszteletes* jelzőt: Szele Imre, érsemlyéni ref. lelkész nincs többé. Tűrhető egészségben s kedvben találta- őt a legutolsó nap is, habár káplánjának sokszor fölemlité magára vonatkozólag a kívülről szép, de belülről a feloszlás csiráit már magában rejtő almáról vett hasonlatot. Es ime sejtelme csakugyan valósult. A 77 éves, de még magát mindig jól bíró, szelid öreg, alig néhány fertalynyi, de rohamos tüdőszélhüdési bántalom következtében julius hó 24-dikén esteli 11 órakor végkép elszenderült. Porrészei 27-dikén adattak vissza a közös anya kebelének, nagyszámú paptársak, tanitók és fényes úri rangú közönség részvétével, helyből, mint távolból. A rövid, de szivhez szóló ima után, — mit a gyászos háznál Kassay Ignác, diószegi lelkész s tanácsbíró tartott, — a gyászmenet a templomba vonúlt, hol a boldogult felett Nagy István, szentimrei lelkész szónokolt, rajzolván beszédében az ur szolgáját, és annak elküldetését vagy elbocsátását, emez alapigék nyomán : , mostan bocsátod el a te szolgádat uram békességgel.* (Luk. II. 29.) A boldogult született B.-Diószegen 1804-ben Szele György és Nagy Mária szüléktől. Tanulói pályáját szülővarosaban elkezdvén, a debreceni főiskolában folytatta és végezte be, hol szorgalma és tehetsége őt az első tanulók sorába emelte, minek következése, illetőleg bizonyítéka az lett, hogy iskolai bevégzése után a köztanitói tisztséggel ruháztatott fel. Azonban szellemét az itt gyűjtött tudományok sem elégitették ki, folytatta tehát tanulói pályáját a bécsi akadémián, s igy felkészülve kezdette meg segédlelkészi működését az érmelléki egyházmegye kebelében, Hogyoszlón, majd ugyané minőségben Kis-Ujszálláson szolgait, honnan az egyházmegye apátkeresztúri gyülekezete hívta őt meg rendes lelkészéül, végre Ersemlyénbe hozatott, hol be is végezte 45 évre terjedt lelkipásztori működését. Itju kedély, munkakedv, mindenki iránt szives előzékenység jellemezték őt a késő alkonyig. Életét, rendszeretetét méltán vehette példakép mindenki. Hátrahagyott nejével, Szőke Juliánnával 43 boldog évet töltött, szép családi békességben. Házasságuknak gyümölcsét egyetlen kedves leanyuknak Viktóriának születésében szemlélhették és élvezhették a boldog szülék, ki férjével, Béressy Dániel, mihálydi lelkésszel együtt hullatta a gyermeki hála és kegyelet végső adóját, forró könnyeit, a jó apa koporsójára. Valóban, a boldogult halálára gondolva, elodázhatlanul merül fel lelkünkben idvezitőnk intése, mely az ő életét illetőleg oly fényesen teljesült: ,először Isten országát és annak igazságát keressétek, és akkor min. denek megadatnak néktek.* 45 éven át hirdette ő az evangéliumot, de hirdette ugy, hogy annak parancsait maga is betöltötte. Nem is maradt el jutalma. »Hosszú napokkal betölté őt az ur*, mindvégig állandó egészséggel megajándékozá, megajándékozá azon édes öröm mel, mit jó gyermek bírásában érez a szülei kebel; de adott neki elegendő részt ama javakból is, melyek a legtöbb magára maradt ref. papi család ijesztő rémétől, a nyomortól és szegénységtől menten hagyják özvegyét. Pihenj csöndesen, elfáradt szolga, megért kalász valál, le kelle takartatnod ! aludj sírod üregében békével 1 És te, szelleme az idvezültnek, — mely egy dicsőbb hazába röppenél, — halld ama mennyei gazda eléglését kifejező szavakat legszebb jutalmadul : „Jól vagyon, jó és hív szolgám, kevesen voltál hív, többre bízlak ezután!* (Máté XXV. 21.) Molnár János, ref. lelkész. ADAKOZÁSOK. Slavoniai missióra: Csépán Antal alispán ur küldeménye: Kaposvár területén gyűjtemény 31 frt 20 kr., Székesfejérvár polgármesteri hivatala gyűjteménye 100 frt, Tolnamegye alispáni hivatala gyűjteménye Bonyhád, Majos, Ladomány községekből 13 frt 38 kr. Főösszeg 2044 frt 58 kr. Kis Gábor. PÁLYÁZAT. A gyomai (Békésmegye) ref. egyház központi I. II. osztályú fiiskola I évig ideiglenes tanitói állomására pályázat nyittatik. Evi fizetés: 1. 60 frt. o. ért. 2. 27 hektó-, 46 liter búza, 27 hektó-, 46 liter árpa az egyház magtarából. 3. 11 kilo és 20 deka faggyú, 28 kilo hús, 28 kilo só, 2 öl kemény tűzi fa beszállítva. A fizetés évnegyedenként előre adatik ki. 4. Tisztességes lakás melléképületekkel és házi kerttel, esetleg lakbér. 5. Egy darab 15—20 írt értékű kenderföld. Kötelesség: a fentírt osztályoknak a tiszántúli főt. egyházkerület által kiadott s a helyi viszonyok szerint módosított tanterv nyomán való tanitása. Csak okleveles tanitók pályázhatnak. Pályázati zárhatáridő folyó évi augusztus hó 14.; az állomás aug. 21. elfoglalandó. A szükséges kellékek mellett az állandósítás kilatásba helyeztetik. Kelt Gyomán, 1881. jul. 28. A ref. egyháztanács nevében: IPéLSztor József, Garzó Gyu-la, jegyző. 112

egyháztanács tanügyi elnöke.