Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-31 / 31. szám

kéressék. A nagymérvű gyermekhalandóságnak okozói levén a képezetlen szülésznők: a lelkészek felhivattak községeikben ugy intézkedni, hogy szakképzett bábák alkalmaztassanak. Hogy a számadások lehető egyöntetűséggel vezet­tessenek az e. megye egyes egyházaiban, számadási- s lelkészi napló minták készítésére Lukács Ödön esperes elnöklete alatt Gonda Balázs, Tóth István, Ince József, Görömbei Péter kiküldettek. Számos egyházba állandó küldöttségek neveztettek ki. A hanyag tanitók. a szabályok értelmében megin­tettek ; a kitűnők köröztetnek ; az oklevéllel nem birók vizsgatétel és oklevél szerzésére utasíttattak. Kegyes adományozások tétettek a következő egy­házakban s mennyiségben : K.-Apátiban: Uszkay Ferenc gondnok 14 írt, Ilosvay Kristóf (róm. kath.) 14 frt, és Uszkay gondnok gyűjtött 140 frtot; Geszteréden: Lázár Juliánná, Göncy Istvánné, végrendeletileg 20 frt; Nyir-Bátorban: Molnár István, neje halála után, 50 frt; Ber­keszen : Gróf Vay Adamné szül. Lónyay Mária a szó­széket díszes teritővel behúzatta s iskolai célra adott 10 frtot; Bercelen : Harsányi Dániel alapítványul 100 frtot a szegény gyermekeknek könyvekkel való ellátására; Besz­terecen : Benyicky Alajosné szül. Horváth Flóra urnő, az urasztalara értékes hímezett teritőt ajándékozott; Nyir- Bogdán yban : néh. Szabó Mihalyné szül. Szőke Er­zsébet végrendeletileg az egyháznak egy belső telket hagyományozott; TJjfehér tón : Kubinyi József, nevelési célra 400 frtot alapított; Gyürében : Erdőhegyi Gyula és neje Majos Ida urnő, egy márványkőből készült ur­asztalt vettek a templomba ; Kis-Létán : Gencsy Károly paplak javítására 50 frt, az állami adó törlesztésére 50 frt, együtt IOO frt; VasMegyeren : Vecsei Oláh Károlyné a paplakra egy vaskályhát adott; Nyíregyházán : özv. Kéri Horváth Palné szül. Török Johanna végrendeletileg 2832 frt; műkedvelők 20 frt; Nyíregyháza városa iskola­vásárlásra 200 frt; özv. Hudák Józsefné szül. Gráf Te­rézia 40 frt, Elszász Ferenc ibrányi lakos 5 frt, Pásztor József ibranyi tanitó I frt, Miklós Ferenc 5 frt, az ibrá­nyi egyház 4 frt; Szabolcson : Mudrány Andrásné az urasztalara egy értékes ezüst boros kannát; Kálló-Semjén­ben: Haraszti Péterné szül. Lengyel Mária egy gombot készíttetett a toronyra ; Nagy-Kállón : Szilágyi János egy öntött vaskályhát a nagyobb fiuiskolaba, b. e. id. Er­dőhegyi Mihalyné 10 frtot hagyományozott orgona­alapra. Az adományozásokért, külön-külön jegyzőkönyvi kivonaton, az illetőknek az e. megye köszönetét nyil­vánította. A zsinati képviselőkre : egy egyházi rendes- és egy pót-, és egy világi rendes- és egy pótképviselőre a sza­vazás elrendeltetett. írhatnék még sok apró-cseprő s azok között többé­kevésbé közcrdekű tárgyról; mert ez a mi e. megyénk annyi bajjal küzd, hogy gyűléseinek jegyzőkönyve száz, meg több számból is all, akár egy kis kerületi gyűlésé ; de ki győzné e sok számra terjedő jegyzőkönyvet ki­vonatozni s azoknak az apró egyházaknak a bajait ap­róra elmondani! Aztán az efféle nyomoruságokat Túron, Gyomán, Kőrösön, Szentesen, Vásárhelyen s a többi nagy helyen el se hinnék ; Ugocsában, Ungban, Felső-Zemplénben, Abaujban meg úgyis ismerik. Görömbei Péter. RÉGISÉGEK. Jeltelen sírok. A Szikszóiak. (Folytatás.) Szikszai irodalmi munkássága debreceni papsága idejére esik, amennyiben ez időben adta ki munkáit, noha java részök elébb, makói papsága idején s magá­nos elhagyatottságában készült. Itt írta imáit, melyek közül a magán áhitatosságra szántak (a Ker. Tanítások) a biblián kivül máig is legbecsesebb kincsök ref. népünk­nek s alig van csalad az alsó- és közép-osztályból, mely a jó öreg j.Szikszait4 ne ösmerné, könyvét ma is ne hasznalná. Azt mondja erről Kocsi S. J. a Szikszai fe­lett mondott gyászbeszédében, hogy ,leikök épületivel olvassák ezt a buzgó katholikusok, hasonló idvességes haszonnal olvassak az evangelicusok és reformátusok.* Igy van-e ez máig is ? nem kutattam ; de annyi tény, hogy református népünknek kedveltebb imakönyve Szikszaié­nál máig sincs s ennek oka nem csupán a könyv gaz­dag, valtozatos tartalmában, hanem sokkal inkább irályá­ban s nyelvezetében van. Nyilvános templomi haszná­latra szánt imai pedig nemcsak a magok idejében tar­tattak a legkitűnőbbeknek, annyira, hogy hivatalosan az e. kerület és megyék részéről is ezek használata hagya­tott meg a ref. lelkészeknek; de tárgy és hang ma is páratlan bennök, s a mai fejlettebb nyelvtan s tisztul­tabb izlés szabalyai szerint átirva, Révész sem állná ki vele a versenyt. Mert Szikszaiban nincs az, amit Révész­ben — minden szépségei mellett is — megrótt a bírá­lat : egyhangúság, pleonasmus, bibliai lókusok túlságos s gyakorta erőtetett beillesztése (a köznapiakba) ; de van benne — elavult nyelvezete s meghaladott dogmatikai allaspontja dacára is — olyan eredeti szépség, a milyet csak a teremtő lángész lehel alkotásaira. Egy jeles kor­társa imigyen jellemzi Szikszait : ,az Istennek egy szép és nevezetes kegyelme adatott neki, hogy t. i. a legne­hezebb és szövevényesebb dolgokat is világosan előadni, a tiszta gondolatokat a legtermészetesebb renddel szé­pen elhelyezni tudja ; a közönséges ítélettétel őt már ré­gen nemzeti classicusaink kevés száma közt főhelyre, munkait pedig a magyar nyelven készült remekek közé helyezte.' Mindamellett a magyar nemzeti irodalom története, mely sokkal jelentéktelenebb Írókra is kiterjeszté figyel­mét, nem vett tudomást Sz. felekezetünk irodalmaban 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom