Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-31 / 31. szám

volt a hívek buzgóságát fejleszteni, a hitet és reményt fölébreszteni sziveikben s egyházuk iránt áldozatkészségre serkenteni őket. A hívek áldozatkészsége a 19 évvel ezelőtt megtartott püspöki látogatás óta megemlítésre méltólag következő helyeken nyilvánult: Rimaszombatban, hol díszes s kényelmesen berendezett parochiát építtetett az egyház, ugyanott a templom is tetemesen javíttatott és felékesittetett; Glauf Pal lelkész, ma már szépen virágzó fillér-egyletet létesített s u. n. .arany-könyv* készíttetett az alapitványozók neveinek megörökítésére. Felső-Pokorágyon Hámos József felügyelő 200 frtnyi alapítványt tett az egyházra, a hívek pedig két uj harangot szereztek. Cserencsény diszes és kényelmes uj parochiát; Orlaj-Törék aránylag nagyszerű iskolát építtetett 6000 frtnyi költséggel. Ráhó, Ruthényi Béla (200 frt), Okolicsányi Gáspár (200 frt), Vozáry Lajos (50 frt), Pazár István (50 frt) egyháztagok s a többi hívek áldozatkészségéből 1200 frt árú uj orgonát építtetett; ugyanott Ruthényi Béláné az oltárt drága bíbor-teritővel ékesítette fel. Kecegén a község iskolaházat ajándékozott az egyháznak. Osgyán templomát hozatta rendbe ; ugyanitt Babulya János és Katalin 112 frtot áldoztak templomi gyertyatartókra. Az egyház iránti szeretetnek mindezen szép jelei örömmel töltötték el a főpásztort. Még csak azt kell megemlítenem, hogy ugy a püspök urat, mint kíséretét, rendkívüli vendégszeretettel halmozták el, különösen Hámos József ur Cserencsényben, Ruthényi Béla s Okolicsányi Gáspár urak Ráhón és Szelcén, Dr. Pacek Mór és Hamaliar Károly urak Rimaszombatban. Rimaszombatból — mint már emlitém — a püspök ur jun. 26-kán délután Eperjesre távozott, a kishonti esperesség elöljáróságának s híveinek azon őszinte óhajatói kisérve, hogy őt a mindenható sokáig éltesse ev. prot. egyházunk s édes magyar hazánk javára ! Liszlcay János, ev. lelkész s egyházlátogatási jegyző. A felsőszabolcsi ref. e megye számvevő gyűlése. Egyházmegyénk számvevő gyűlését junius 30. és julius i-én Lukács Ödön és Ujfalussy József elnöklete alatt, Nyíregyházán tartotta, az e. megye nagyságához és népességéhez képest igen gyér közönség jelenlétében. Pontosabb és a nagy közönséget is inkább érdeklő tárgyak a következők voltak : B. e. Nemes Benjámin esperes emlékünnepélye, a gyűlés első napjának délelőtti óráiban, a nyíregyházi díszes, uj templomban tartatott meg. A boldogulthoz méltó beszédet ez alkalommal Budaházi Pál, nagyhalászi lelkész tartott, fejtegetvén a hű lelkipásztor jellemző tulajdonait. Áldás a munkás e. megyei tisztviselő, buzgó lelkész s önfeláldozó családfő emlékezetén I Az e. megyénkre eső zsinattartási költséget (1260 frt) előlegezte a lelkészi özvegy-árva-gyámpénztar, oly módon, hogy meghatározott arány szerint (egy-egy lélek után 2 kr.) fog az egyházakra kivettetni, melyek az őket terhelő zsinattartási költséget, tetszésök s vagyoni állapotuk szerint, 1—2 — 3 év alatt lesznek kötelesek nevezett kölcsönadó pénztárnak visszafizetni. Milyen felfordult világ 1 Régen Rakócy, Bethlen, Bocskay, Nádasdy, Drágfy, Perényi s a többi hatalmasok tartották a zsinatokat; ma pedig a szegény papi kasszabói kell azt tartanunk. No de azért ne tessék mindjárt felförmedni s berzenkedni ez ártatlan megjegyzésre. Hiszen én elhiszem, hogy, a mint a határozat szól, vissza fog ez összeg fizettetni; csak azt nem merném mondani, hogy mikor. Szeretnék én még akkor élni, mikor ennek az 1260 frtnak az utolsó részlete a kölcsönadó pénztárral elszámoltatik. Nem mintha nem akarnák fizetni az egyházak a zsinattartási költséget. Dehogy 1 Kötelességök is fizetni; mert csak nem fogják kiváuni, hogy a szegény papi özvegyek és árvák miattok kárt szenvedjenek ; hanem ugy vannak biz azok a szegény egyházak, mint az egyszeri ember tehene, a mely adott volna tejet szívesen, de magának se volt. Hanem hát a zsinatot nyakunkra határoztak az évtizedek óta legínségesebb évben nagyjaink és már most tartanunk kell, akarjuk, nem akarjuk. Az egyházaktól most beszedni a szükségelt összeget, határos a lehetetlenséggel. Más pénztár pedig még ugy sem adhat, mint a papi, hát felvettük attól. Ez a tényállás. A lelkészválasztási szabály-javaslat az e célból kinevezett e. kerületi bizottsághoz felterjesztetni rendeltetett. Ezen javaslatban van egy egészen uj intézmény : ,a biráló bizottság*, melyről ideiktatok néhány jellemző sort: »A lelkészválasztási eseteket ellenőrző biraló bizottság alakul oly módon, hogy 3 bír. biz. tagot választ a megüresedett egyház közgyűlése, írni, olvasni tudó, egyházát szerető s az iránt való kötelezettségeit teljesítő, feddhetlen előéletű s választásra jogosított egyháztagok közül ; ugyancsak 3-at választanak az e. megyebeli egyházak az e. megyei consistorium tagjai közül 3 évre.* , A biráló bizottság a lelkészi állomás megüresedése után legfölebb 40 nap alatt, az esperesi székhelyen gyűlést tart. Az egyház altal választott bír. biz. tagok előterjesztenek 3 jelöltet; az e. m. bír. biz. tagok jelölhetnek szintén 3-at; ezek közül jelölhet ki a bizottság 3 — 5-öt, kik közül a gyülekezet egyet rendes lelkészül választ* stb. A jelöltek közt lenni kell egy rendes-, előléptetésre érdemes lelkésznek, lehet egy külmegyei vagy kerületi is, a többiek lehetnek segédlelkészek. Érdekes volna az efféle lelkészválasztási szabalyjavaslatokat minden e. megyéből közölni, s aztán az egész ügyet a többféle javaslatok alapján meg is vitatni; de hát a conventi-, illetve zsinati javaslatoknál történt, hogy — amint szem- és fültanűk beszélték — az e. megyék észrevételeit figyelembe sem véve ad acta tették a kerületeken s elővették a központi javaslatot. Az afililiatió kérdése e. megyénkben a legközelebbi