Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-31 / 31. szám

rest vádol szószegéssel, igaztalansággal, s jelleméről gúnynyal szól. Nem nevezi meg bevádoltját, csupán azt gyanittatja, hogy a tiszántúli egyházkerület valamelyik espereséről van szó. Mivel pedig ezen lap olvasóinak 99 százaléka a tiszántúli e. kerület ici-pici dolgaival nem ismerős, s távolról sem sejtheti, hogy kire céloz a vádló: tehát ezen e. kerület minden esperesét szószegés és igazságtalanság gyanújába hozza. Ily meggondolatlan vádaskodás és ágaskodás nem illik káplán-emberhez, s megköszönheti, ha a hasraesésnél egyéb baja nem történik. Hasonlókép szerencsétlen, kérelmével is. Azt kéri, hogy állittassék vissza a próbapapolás. Oly intézmény visszaállítását kivánja tehát, mely egy lelkészt odadob a legutolsó kanász kritikájának, sokszor gúnyos és durva megjegyzéseinek; oly intézményt, melyből a választó közönség nem ismerhet meg egyebet, mint a magát kongató próbapapoló tüdejét s testi nagyságát vagy kicsinységét ; oly intézményt, mely alig egy évtized alatt a prot. lelkészek tekintélyét hihetetlen mértékben aláásta. Ne a próbapapolás visszaállítását sürgessük, édes atyámfia, hanem a szabad papválasztás eltörlését, mely ellen különben is mind szélesebb körben s mind élesebb hangok emelkednek. Azt sürgessük, hogy vétessék vissza a néptől a papválasztás joga, s adassék másnak, például az e. megyei törvényszékeknek, azon kikötéssel, hogy az legyen tekintettel az érdemre, szolgálati időre. Majd ekkor nem ülnek be a szellemi nyomorékok a jól jövedelmező egyházakba, s a jelesek nem fognak rágódni zabkenyéren. Majd ekkor megszűnik nagyrésze azon panaszoknak, melyek miatt most teli kiabáljuk az anyaszentegyház fülét. Ennyit akartam, sok dolgaim miatt ezúttal csak röviden mondani. Ha Marjai Péter urnák valami kifogása volna ellenem, rendelkezésére mindenkor készen állok. Csepeli Pál. BELFÖLD. Egyházlátogatás a kishonti ev. esperességben. Czékus István superintendens ur f. évi junius 11 -tői 26-ig tartotta egyházlátogatási körútját a kishonti egyházmegyében, meglátogatván ezen idő alatt a nevezett esperesség alsó járáskörének 7 anya-, 9 leányegyházát s a rimaszombati egyesült prot. gymnasiumot. Ünnepélyes fogadtatása jun. 11-ke délutánján a rimaszombati indóháznál történt, midőn is a vonatról papi díszöltönyben kiszálló főpásztort, az esperesség s Rimaszombat városa igen tekintélyes díszküldöttsége, élén Szontagh Bertalan, gömör-kishonti egyházmegyei felügyelővel és Gáber Lajos esperessel, szívből fakadó ékes beszéddel üdvözlé, s az ott készen álló fogatokon Felső-Pokorágyra kiséré, hol a püspöki látogatás következő nap reggelén kezdetét veendő vala. Pokorágy után következtek: Cserencsény jun. 13; Orlaj-Törék, Bakos-Törék jun. 14; Alsó- és Felső-Szkálnok jun. 15 ; Ráhó jun. 16; Varbóc, Kecege jun. 17; Szelce, Valykó jun. 18; Pongyelok jun. 19; Osgyán, Keresztúr jun. 20—21 ; rimaszombati gymnasium jun. 22—23. (jun. 24-kén a követválasztás miatt szünet) ; Dusa jun. 25 ; Rimaszombat, Tamásfala jun. 26 ; mely nap délutánján a superintendens ur Feleden vonatra szállván Eperjesre utazott, hogy ott az érettségi- s theologiai vizsgákon jelen legyen. A látogatásnak minden anyaegyházban ugyanegy iránya s menete volt, t. i. rendes isteni tisztelettel vette kezdetét; a szónoklat végeztével a helybeli lelkész katechizált ugy a káté, mint a tartott szent beszéd felett, erre a gyülekezet egy énekverset orgonakiséret mellett elzengvén, püspök ur, hivatalos segédletével (a főesperessel s alólirottal) oltár elé lépett, onnan a hívek nyelvén főpásztori beszédét megtartá (Osgyánban, Rimaszombatban magyarul, egyebütt biblicus cseh nyelven), majd felolvastatá jegyző által a látogatási kérdő pontokat; antiphoniát, imát énekelt s végre ároni áldást advan a gyülekezetre, hivatalos helyét újra elfoglalá, s a helybeli lelkész vagy tanitó által olvastatá a kérdő pontok sorrendje szerint készített és az egyházi közgyűlésben hitelesített jegyzőkönyvet, melynek folyamán az előadódott szükséghez képest észrevételeit, meghagyásait s rendeleteit jegyzőkönyvbe vétette, ezen általa fölvétetett jegyzőkönyvet fölolvastatá s ott helyben azonnal aláirta és ugy a látogatási hivatalos személyzet, mint az egyház elöljárói s presbyterei által is aláíratta. Az anyaegyházakban az iskolai ifjúság vizsgalata a szorosabb értelemben vett látogatástól elkülönítve tartatott meg, a vizsgálatról, valamint püspök urnák a vizsgálatra vonatkozó nyilatkozatairól, ajánlatairól és meghagyásairól is részletes és pontos jegyzőkönyv vétetvén fel. A leányegyházakban megejtett látogatás iránya s menete ugyanaz volt, ami az anyaegyházakban, kivévén, hogy ott a lelkész két éneknek orgonakiséret melletti elzengése után csupán imádkozott, püspök ur pedig oltár elé lépett ugyan, de beszédet nem tartott, csakis antiphoniát, imát énekelt s ároni áldást mondott. A rimaszombati egyesült protestáns gymnasium látogatása pedig ugy ment végbe, hogy jun. 22-én d. e. a 3—6., d. u. a 2-dik és i-ső osztály növendékei, részint az illető tanár tetszése részint püspök ur névleges fölhívása szerint tettek vizsgát az összes tananyagból. A szorgalomdijakat is ugyanekkor osztották ki. A szoros értelemben vett vizsgálat a jun. 23-kán tartott pártfogósági gyűlésen ejtetett meg, a midőn is a jegyzőkönyvek, számviteli könyvek, alapitvány-levelek, kölcsönkötvények, könyvtár, muzeum, figyelmes vizsgálat alá vétettek s egyszersmind az intézet anyagi és szellemi fejlesztése érdekében több javaslat és intézkedés történt. A látogatási jegyzőkönyveket végig olvasván, mindenki meggyőződhetik a felől, hogy a püspök urnák ezen egyházlátogatási körútja alkalmával is főtörekvése