Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-24 / 30. szám

irják — a zsinati képviselők megválasztása végett beadott szavazatok felbontására a csicseri egyházba f. hó 18-dik napjára egybehívott és megtartott e m. consistoriális gyűlésen, — melyen az országosan tisztelt 91 éves agg Bernath Zsigmond segédgondnok is jelenvolt, — a szavazatok felbontatván, a 38 anya-egyházból beadott 37 érvényes szavazatból, altalános többséget nyertek: rendes tagságára : egyházi részről: Makkay Dániel, ungvári leik. s e. tanácsbiró ; világi részről : Kovács Károly, e. m. tanácsbiró ; póttagságra : egyházi részről senki általános szavazattöbbséget nem nyervén, ujabb választásra kijelöltettek a legtöbb szavazatot nyert Szabó Endre, béési lelkész, e. m. aljegyző s országgyűlési képviselő, és Orémus Dániel, e. in. főjegyző ; világi részről általános szavazattöbbséggel megválasztatott Bernáth Dezső\ e. m. tanácsbiró, ki azonban e megbízatás alól — számos elfoglaltatásai miatt — felmentetni kérvén magát, ez állásra is, a jövő hó 30-án megtartandó úgynevezett őszi e. m. közgyűlésre beadandó ujabb szavazás rendeltetett el. * Az egyetemes ev. theologiai akadémia ügye végre elintézést nyert. Az akadémia Pozsonyban fog felállíttatni. F. hó 6. és 7-én Pozsonyban, báró Radvánszky Antal egyetemes felügyelő és Karsay Sándor superintendens elnöklete alatt, az egyetemes gyűlés által kiküldött bizottság megállapította azon pontozatokat, melyek szerint az egyetemes egyház és a pozsonyi egyház közt az egyezség sikerült s az egyetemes ev. theol. akadémia Pozsonyban felállítható. E pontozatok értelmében átengedi a pozsonyi egyház a német templom udvarán álló, emeletes és 4 tantermet magában foglaló épületét, melynek átalakítási költségei közadakozás utján lesznek fedezendők ; hétköznapokra szónoklati gyakorlati helyül átengedi a magyar-tót templomot ; továbbá használatul könyvtárait és gyűjteményeit; kisebb díjfizetés mellett alumneumát és dij nélkül a Skarica- és Jeszenák-féle intézeteket. A theologusoknak évenkint 1391 frtnyi stipendiumot ád ; a külföldre nem mehető, hazai egyetemeket látogató theologusokat pedig segélyezni fogja azon alapból, melyből külföldi akadémiákra menők nyernek ösztöndijat. Ami a tanerőket illeti, a pozsonyi egyház átadja az akadémiának 2 rendes theologiai tanárát és a gyakorlati theologia tanárául magyar-tót lelkészét; az egyetemes egyház pedig 3 rendes- és 2 magántanári tanszéket állit fel. A magántanárok,tanári üresedés esetén rendes tanárokká lesznek promoveálhatók. Az intézet fentartása, a tanszerekre és vegyesekre megkívántató kiadásokkal együtt, évenkint 9727 frtba kerül, mely összegre nézve részint a meglévő alapok, részint a pozsonyi egyház külön alapitvanya szolgainak fedezetül. Az elnökkel együtt 24 tagból alló nagy-, és az ennek kebeléből választott 9 tagu kis akadémiai kormányzó tanács az egyetemes gyűlés, mint legfelsőbb felebbviteli fórum alatt fog állani. Az akadémiai elkülönített pénztárt a pozsonyi egyház sajat költségé n jótállás mellett kezelendi. Az igy felállítandó egyetemes theol. akadémia esetleg más helyre is áttehető. Az eperjesi és soproni theol. intézetek fenmaradása és működése az egyetemes akadémia felállításával csorbát nem szenvedhet. * Az elemi iskolai vallásoktatásra vonatkozólag a vallás- és közoktatásügyi miniszter legközelebb egy igen fontos, elvi jelentőségű határozatot hozott. A főváros egyik elemi iskolájába ugyanis egy felekezetnélküli osztrák alattvaló fölvétetvén gyermekét, nem egyezett belé, hogy az vallásoktatásban részesüljön. A kerületi iskolaszék a szülő akaratát nem ellenezte. Az iigy azonban a fővárosi tanács elé kerülvén, ez a kérdést annyira fontosnak és elvi jelentőségűnek tartotta, hogy jónak látta végeldöntés végett a minisztériumhoz fölterjeszteni. S a minisztérium a törvényre támaszkodva kimondta, miszerint a hazai törvények értelmében a vallás- és erkölcsi oktatás minden hazai iskolában kötelező levén, a külföldieknek sem engedhető meg, hogy nyilvános iskolába járjanak, ha az országos törvény kívánalmainak nem akarnak megfelelni. * A zsinati képviselők úti költségeinek lehető mérséklése céljából, egyházunk egyik kiváló tagja, hozzánk intézett levelében azt indítványozza, hogy a vasúti és gőzhajózási társulatok kerestessenek meg mérsékelt áru menetjegyek kiadatása iránt. Ez indítványt ajánljuk az intéző körök figyelmébe. * Az egyházkerületek rendezésére hivja fel a zsinat figyelmét Czelder Márton, folyóiratának legutóbbi füzetében. Ajánlja nevezetesen, hogy a tiszántúli superintendentia ketté osztassék, olyan formán, hogy Szatmárral mint központtal, a nagybányai, szatmári, nagykárolyi, máramaros-ugocsai, beregi egyházmegyék, továbbá a Szilágyság közelebb eső része s a felső-szabolcsi egyházmegye fele egy külön superintendentiát képeznének ; ajánlja másrészről, hogy az erdélyi egyházkerület is két részre osztatnék, az egyiknek központja maradna Kolozsvár , a másiké Sz.-Udvarhely, vagy Marosvásárhely, vagy pedig Sepsi-Szent-György. Az egyházkerületek rendezésének kérdése a mi lapunkban többször meg volt már vitatva. Legutóbb, 1876-ban (ld. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1876. évf. 46. sz.) Ballagi Aladár irt e kérdésről, részletes statisztikai és történeti adatokkal indokolván a rendezés, különösen pedig amint ő nevezi — a tisza-szamosközi egyházkerület megalakításának szükségességét és célszerűségét. 1 la ama kérdés a zsinaton csakugyan szőnyegre kerülne : azt hisszük, a Ballagi Aladar altal összeállított adatok némi tájékoztatásul használhatók lesznek. De akár veszik azoknak hasznát, akár nem: miután Czelder az iigyet szóba hozta : nekünk hírlapírói kötelességünkből folyólag jeleznünk kellett, hogy ezen ügyre vonatkozólag egy, az elintézést esetleg megkönnyítő munkálat már napvilágot látott. * Olasz Lajos, dunapataji rektora következő sorok közzétételére kért fel bennünket s általunk mindazon hírlapokat, melyek a dunapataji zendülésről annak idején jelentést tettek: ,A Prot. Egyh. és Isk, Lapban is r