Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-07-17 / 29. szám
a küzdőket, Tholukot, Hengstenberget s a többieket lefestette, az orr hosszúságát vévén fel az orthodoxia zsinórmértékéül. 1858-ból, a Thun idejéből is maradt fel ily érdekes levél. Ebben is van egy rajz, mely egy bibornok és egy leitmeritzi cseh altal támogatott középiskolát ábrázol ; a háttérben Vandrák tanár úr latható, Schlafrokkban, lámpavilág mellett s az ő szomszédságában a vessző fenyegető állást foglal el. A lakoma folyamán a toasztok közben a beérkezett üdvözlő levelek és táviratok olvastattak fel. Ilyeneket küldtek Gróf Csáky Albin főispán, Dr. Emericy Géza képezdei igazgató, lánberger István lelkész és Scholtz tanár Késmárkról, az eperjesi és sárospataki kollégium, a magyar tudományos akadémia, melynek tagja az ünnepelt, a bécsi cs. k. botanikus társaság, a -kassa-oderbergi vasúttársaság, és Bartholomaidesz Nyíregyházáról. Ezeken kivül még Szibériából, Badenből, Zürichből, Csehországból, Ausztriából is érkeztek üdvözlő táviratok. A külföldi üdvözletek nagyobbrésze azonban majd csak julius hó 10-én fog ide érkezni, minthogy eredetileg ezen napra volt kitűzve az örömünnep megiilése. A díszebéd után a vendégek Kunai és Forster Frigyes urak szép nagy kertjeiben még néhány kellemes órát töltöttek. A helybeliekre pedig még táncmulatság is várt, melylyel az egész örömünnep véget ért. A ritka ünnepély, melyet a szepesolaszi ev. egyházközség és Forster Fde egyh. felügyelő rendeztek, teljesen sikerült s igazán mély és elfejthetlen benyomást gyakorolt minden jelenvoltra. Az úristen tartsa meg még sokáig testi és lelki épségben Kalchbrenner Károly urat, az egyház és tudomány javára és áldására 1 Weber Samu. RÉGISÉGEK. Az Abauj-szepsi ref. egyház története. (Vége.) 3. Az egyházi vagyon keletkezése, kezelése s mai állása. Az egyház jelenlegi vagyonát tulajdonkép az üldöztetés után szerezte, midőn már a régire nem számithatott vala. 1711-ben hozzáfogtak a hívek a vagyon gyűjtéshez s 1760-ik esztendőig 25 hold szántóföld birtokához jutottak, mely egyesek adományozása folytán mai napig 48 hold szántóföldre növekedett. Kezdetben törhetlen szorgalommal, a gondnokok szigorú feliigyelése mellett, maga az egyház vezette a gazdálkodást; pénzes munkásokkal maga dolgoztatott, vettetett s arattatott. Ez azonban eredményhez nem vezetett különösen a későbbi időkben, mert sokszor, a tagositatlan földek eldarabolt volta miatt több volt a kiadás, mint a bevétel. Majd belátván az egyház tagjai, hogy ily gazdálkodás mellett egyházukat fen nem tarthatják, más módozatot kerestek. Az 1820-ik évben megtartották ugyan még a házilag való kezelést/ de az által reméltek nagyobb jövedelemhez juthatni, hogy pénzes munkások helyett önmaguk vallalak el a földek mivelését, s az egyház csak vetőmagot szolgál' tátott. A kívánt eredmény azonban teljesen még igy sem éretett el. Mert a lakosság a földmivelés körül nem egyszer hanyagságot tanúsított, talán azért, mivel önmaga sem volt földmivelő, miből folyólag az egyháztanács 1846. máj. 21-én határozatilag utasította a híveket, »hogy az egyház földeinek mivelésére mindenki korán reggel küldje munkásait.® Ily eredmények után kénytelenek voltak elvégre is bérbe adni az egyházi földeket. 1868-ban nyilvános árverésen gabonamag-bérletért 6 évre egyeseknek adattak ki, s évenként a 48 hold szántóföld után 80 köböl gabonát kapott az egyház, melyből nemcsak évi szükségletét fedezheté, hanem még felesleg is mindig maradt, úgyannyira, hogy most az egyház egyeseknél kintlevő 996 frt 54 krnyi összeggel rendelkezik, melyet azonban 945 frtnyi adósság terhel. Az egyházi magtár 1865-ben egyesek adakozásaból 25 köböl gabonával alapíttatott meg. A kezdetben csekély összeg hű kezelés által 1870ig 132 köböl gabonara növekedvén, egyháztanacsilag 100 köböl alapnak hagyatott fen, s a felüleg évenként pénzzé tétetni rendeltetett. 1876 ig 174 köböl gabona adatott el, s az abból nyert 1303 frt 92 kr. 1876-ban a templomjavitás költségeinek fedezésére fordíttatott. Jelenben a magtár állása 108 köböl gabona és 230 frt pénztőke. Az egyházi adó-pénztárba a hívekre birtokarány szerint és személy után kivetett pénzadó foly be, melyből a lelkész és énekvezér pénzfizetése fedeztetik. Az adókulcs következő : I. Állami adó után minden torinttól váltakozva 14 kr. 2. Személyadó: Családfő 1 frt. Nő 50 kr. Minden conf. családtag és mesterlegény 50 kr. Mesterinas és cseléd 15 kr. Ezen pénztár állása, részint meglevő pénzkészletben, részint egyeseknél kintlevő hátrálékban 798 frt 69 kr. Urasztali készlet: I. Ezüst tányér következő felírással: „Az Reformáta Szepsi sz. Ecclesiának adta T. Bogáti István uram. Ao. 1759/ 2. Arany tányér, k. f. : „Az ur Istennek, az ur Istenébűi adta N. Kelemen József, az N. Szepsi v. reformata sz. Ekklésiának. Anno 1774, die 1. máj.® 3. Két, aranynyal bevont, szőllőfürttel díszített ezüst pohár, k. f. : »Ao. 1778 A. N. Szepsi reformáta szent ekklesia részére csináltatott szent Pohár.* 4. Különböző alakokkal diszitett arany pohár felirat nélkül. 5- Egy 7 itcés ónkanna, k. f.: S A nemes Szepsi Reform, szent ekklesia számára öntette Visolányi István, 1794/ 6- Egy 3 itcés ónkanna, k. f.: ,A nemes Szepsi reform, szent ekklésia számára öntette nemes Kékdi Susanna, 1794.4 7. Egy 13 itcés ónkanna, k. f.: ,A nemes Szepsi