Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-17 / 29. szám

A második nap mindenekelőtt a pályakérdések ügyében intézkedtek. A Szatmár-Németi városa által kitűzött pályakérdésre 3 munka érkezett be, de a bírálók még bírálataikkal nem készültek el. A központi bizottság megbízatott, hogy a birálatok beérkezése után az esetleg pályanyertes mű szerzőjének adja ki a díjat, ha pedig a birálatok egyik pályaműre nézve se lennének kedvezők, akkor a pályakérdés újból kihirdetendő. Ama másik pályakérdés, mely a latin nyelv tanitása sikerének miképen való biztosításáról szól, újból kitűzetett, mivel az erre most beérkezett pályamű a pályázat feltételeinek nem mindenben felel meg. Végre a szatmári ref. egyház által még a mult évben fölajánlott 100 frtnyi pályadíjra a gyűlés a következő pályakérdést tűzi ki : „Vallásosság és protestáns érzület dolgában mit várhatunk a gymnasiumtól ? Miként hasznaiható fel e célra a gymnasiumi oktatás és fegyelemtartás altalában s különösen a vallási tanórák anyagja, tanmenete, tanmódja?* A pályamunkak jövő évi május hó i-sejéig adandók be. A pályázatok ügyének elintézése után egy bizottság küldetett ki abból a célból, hogy készítsen ez egy javaslatot arra nézve, miképen lehetne az iskolai kézikönyvek tekintetében egyöntetűséget létrehozni ? A gyűlésnek legérdekesebb és legtanulságosabb része volt azonban azon eszmecsere, melyet a zsinat elé terjesztendő munkálatok tárgyában Elek Lajos, debreceni tanár, mint referens, megindított s melyben a jelenvoltak a legnagyobb érdeklődéssel vettek részt. Előadó a többi közt a nyolc osztályú gymnasium mellett nyilatkozik; a tanári fizetések minimumául 8 osztályú gymnasiumban 1200, 6 osztályúban 1000, 4 osztályúban 800 irtot ajánl a lakáson és az öt évenkénti 3 százalékos fizetésjavitáson kivül ; a tantervre és a középiskolai hatóságok fokozatára nézve szintén több módosítást terjeszt elő. A közgyűlés azonban a szóba hozott kérdésekre nézve nagyobbara magáévá teszi a konvent megállapodásait. Jul. io-kén a tanügyi eszmecsere folytattatott, s elhatároztatott a többi közt, hogy a superintendentiánál eszközöltessék ki, miszerint ezentúl az 5-dik és 6-dik osztályok növendékei is alakithassanak a maguk körében önképző társulatokat. Az érettségi vizsgákra nézve pedig Futó Miha'li/, hódmezővásárhelyi igazgató tanár megbízatott, hogy az ezen vizsgákra vonatkozó hazai és külföldi szabalyzatokat tanulmányozza s az e tekintetben szükségeseknek latszó reformokat a jövő közgyűlésen adja elő. A tisztújítás megejtetvén, elnökké Szegedi Sándor, helyettes elnökké Tóth Sámuel, jegyzővé Békési Gi/ula s pénztárnokká Oszterlamm Ernő választattak meg. A hazai és külföldi középiskolai szemle megírására Joó István kéretett fel. A komoly tanácskozások mellett a jelenvoltak szórakoztatásáról is gondoskodtak. Az első napon közvacsora volt; a második nap pedig a kisdedóvó egyesület javára s a gyűlés tagjainak tiszteletére táncvigalom rendeztetett. Befejezésül, 10-kén, id. Mészáros Lajos pusztapoói tekintélyes földbirtokoshoz rándultak ki a vendégek, ahol a legkedélyesebben töltötték el az időt. A mezőtúriak vendégszeretete általában mindenkit meglepett és teljesen kielégített. A jövő évi közgyűlés Kisújszálláson fog megtartatni. XI/. Tanitói értekezlet a felsőzempléni ref. egyházmegyében.*) Nem állítom elfogultan, hogy a tanitói működés sikere kizárólag a tanitói értekezletek altal biztosítható, mert hiszen a szántóvető földje is megtermi a szép búzát, ha idejében s kellőleg volt művelve, és jó, csiraképes maggal bevetve, anélkül, hogy gazdája a gazdasági egyletnek tagja lenne : az azonban erős meggyőződésem, hogy a népnevelés terén a rendszeres, biztos és folytonos haladásnak egyik hatalmas tényezőjéül az értekezletek intézménye tekinthető. A világ legnagyobb vezére, tanítómestere a tapasztalás. Ennek leckeórai az értekezletek. A felsőzempléni egyházmegye ennek tudatatói áthatva, 15 év óta tartja fenn kebelében a tanitói értekezleteket, beosztva „részletesekre* és , egyetemesekre.* A megye területe, könnyebb érintkezhetés tekintetéből, három körre van felosztva: a s.-a.-újhelyi, gálszécsi és abarai körökre. E körökben tartatnak a részletes értekezletek, minden év pünköst hetében. Az egyetemes értekezlet: a három kör együttes értekezlete, amely évenként egyszer, augusztus hó 20-ik napja körül, állandóan S -A.-Ujhelyben szokott megtartatni. A részletes értekezletek elnökei : a világi- és lelkész-körlátogatók. Az egyetemesé szintén egy lelkész- és egy világi tanácsbiró. Hogy a tanitói értekezletek által elérni szándékolt közcélnak a mi egyházmegyénk egyes körei mennyiben és mily módon igyekeznek eleget tenni, arról most nincs - szándékomban szólani, amennyiben ez alkalommal csupán az abarai körről kívánok pár sorból álló ismertetést közzé tenni. E kör a mondott 15 évi idő leforgása alatt lankadatlan szorgalommal tartotta meg értekezleteit. A tagok tapasztalataik s eszméik egymással való közlésével s egymásközti megvitatásával, támaszai, buzditói voltak egymásnak a göröngyös pályán. Erről tanúskodnak az 1870-ben megkezdett jegyzőkönyvek, melyek szerint minden összejövetel alkalmával legalább egy pádagogiai elméleti és gyakorlati előadás tartatott; továbbá az értekezletek a tanitói kar jogi és anyagi viszonyainak javítását célzó, több oly korszerű indítványt tettek s több oly kérelemmel járultak az egyházmegyei és az egyházkerületi kormány elé, mely életrevalóságánál fogva és időszerű volta miatt jóváhagyást nyert, meghallgatást *) Jelen tudósitás elkésve érkezett kezeinkhez. Szerk.