Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-17 / 29. szám

dialecticáját, a szemlélet dúsgazdagságát és annak részint célzott részint keresztülvitt, határozott eszményi magas röptét; másrészt meg fog döbbeni, mily hallatlan módon torzittatnak el abban az erkölcsiség összes fogalmai, mikép forgattatik fel annak alapja és célja, és más idevágó törté nelmi jelenség, leginkább pedig a keresztyénség. Azonban egészen más benyomást fog gyakorolni e mű a laikus emberre, jelesül arra, ki a mai általános miveltséggel bír és e mellett a vallási és erkölcsi kérdések iránti érdeklődését még megóvta, de az ezekre vonatkozó tájékozást a nem theologiai irodalomban keresi, mely szerinte e tekintetben teljesen részrehajlatlan. Az effajta laikus a „salon-philosophus" ezen művét is elnyomhatlan mohósággal fogja olvasni, mert már megismerkedett vele „Philosophie des Unbeieussten" című munkájából, mely tíz év alatt most nyolcadik kiadásban jelent meg. Hartmann „Phánomenologiájának" szellemdús és érthető nyelvezete; az ebből kicikázó mély speculativ gondolkodás; egyes fejezeteinek kitűnősége, melylyel modern viszonyaink találóan és ingerlően, a bölcsészeti csevegés hangján megvilágittatnak; végre a bizonyosan példátlan biztos hang, melylyel Hartmann a „minden jövő ethlkának e prolegoménjaitu

tárgyalja: a mivélt laikusra oly bódító hatást fognak gyakorolni, hogy az egyenkénti eredmények összehasonlítására nem fog gondolni, de ha gondolna is, azt keresztülvinni képtelen lenne. Ily mivelt laikus aztán, mint ez már az „Unbewusst bölcsészeiénél11 igen gyakran történt, ama papnak, kivel véletlenül találkozik és beszédbe ereszkedik, vagy elpanaszolja, mily mély és fájó sebeket ütöttek hitén 1 lartmann bölcsészeti röppentyűi, vagy hitetlenségi diadaltól sugárzó arccal declarálja, hogy most már a keresztyénség tisztára kitöröltetett azon világnézletek sorából, melyek mai nap a hitre és az életre nézve még figyelemre méltatandók. (Vége következik.) Bierbrunner Gusztáv. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — 1. közlemény. — i) A zirc-ciszterci rend bajai főgymnasiumanak jelentése. Igazgató Gebaur Izidor. Értekezés: Magyar névelőnkről, Májer Alberiktől. Tanulók sz. 342. 2) A bajai m. kir. állami tanítóképző intézet értesítője. Igazgató Dr. Bartsch Samu. Értekezés :Az eperfa- és selyemhernyó tenyésztéséről, Scherer Sándortól. Tanulók sz. 76, a gyakorló iskolaban 39. A nyári szünidő alatt az intézet kebelében magyar nyelvű hat heti póttanfolyam tartatott, melyen 104 tanitó vett részt. Továbbá selyemtenyésztési tanfolyam is tartatott, melyre 36 tanitó jelentkezett. A gyakorló iskolában takarékpénztár szerveztetett. 3) A balassagyarmati állami elemi iskola 7-dik évfolyamáról értesitő. Igazgató Steiner Gábor. Növendékek sz. 165, kik közül 59 r. kath., 56 zsidó. 4) A békési helv. h. hat osztályú reálgymnasium értesítője. Igazgató Séllei Péter. Tanulók száma 132. A félévi vizsgákat eltörölték s ezek helyett az időszaki értesítőket hoztak be. A 2-dik osztály tantárgyai közül a német nyelv kihagyatott, de másfelől az 5-dik és 6-dik osztalyban ugyané tantárgy tanítása különválasztatott. 5) A besztercebányai ág. h. ev. öt osztályú gymnasium értesítője. Helyettes igazgató Hlavatsek András. Értekezések : Rosenauer Károly és Heinlein Adolf, mult évben elhunyt tanárok életrajza, amaz az igazgatótól, ez Grossmann Tódor Lajostól. Tanulók sz. 101, kik közül anyanyelvre nézve 78 tót. Az 5-dik osztályt az egyház bezáratni határozta, azon oknál fogva, mivel „ezen osztályt különben is évenkint csak 5—6 tanuló látogatta s fentartása aránylag nagy költséggel járt/ Mi azt hisszük, hogy a bezáratás valódi indoka inkább ez utóbbi volt; mert legalább a legközelebbi tanévben az 5-dik osztály növendékeinek száma arányban volt a többi osztály növendékeinek létszámával. Az 5-dik osztalyban ugyanis 17 tanuló volt, míg a 4-dikben csak 15, a 2-dikban is csak 19. Különben ha az egyház nem volt képes az öt osztályt fentartani: helyesen tette, hogy az osztályok számat legalabb ideiglenesen redukálta. 6) A tolna-baranya-somogyi ág. h. ev. egyházmegye bonyhádi algymnasiumának értesítője. Igazgató Marhauser Imre. Tanulók sz. 1 10, kik közül 59 magyar, 48 német. A betúszámtan tanítása a 4 dilc osztályba tétetett át. A tanárok fizetését az esperesség 800 írtról 1000 frtra emelte. Egy ezer frtos ösztöndíj-alapítvány folyóvá tétetett. 7) A brassói m. kir. allami felső leány- és elemi népiskolák 6 dik értesítője. Igazgató Orbán Eerenc. Növendékek sz. 625. A jövő tanévben a polgári fiúiskola első osztalya is meg fog nyittatni. 8) A budapesti ref. fffgymnasium értesítője. Igazgató Vámossy Mihály. Értekezés : A középiskolai tanulók nevelése, Dr. Bihari Pétertől. Tanulók sz. 434, kik közül 164 zsidó, 146 ref., 104 r. kath Az ifjúság körében ének- és zeneegylet alakult. A tornázás az iskola összes növendékeire nézve kötelező tantárgygyá tétetett s a növendékek a nemzeti tornaintézetben taníttattak a tornázásra.