Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-07-10 / 28. szám
érdemelt volna.* (Helyeslés). Kiterjeszkedett végül még a vonatok megakadalyozására is. Dr. Thomson indítványozta, hogy az Assembly hitelesítse a jelentést, kifejezvén köszönetét a bizottság fáradozásáért s szólítsa fel a lelkészeket, hogy gyülekezeteikben a vasárnap megünneplése érdekében figyelmet keltsenek, továbbá hogy az Assembly egy kérelmet terjesszen az alsó ház elé (the House of Commons) a muzeumok s képtárak vasárnapon való megnyitása ellen. Ez indítvány támogatására felhozta, ,hogy mindnyájan egyetértenek abban, hogy a vasárnap nemcsak egyike a legrégibb intézményeknek, hanem isteni intézmény az ember physicai, erkölcsi és szellemi jóllétére. Elég szomorú, hogy a mult évben kísérlet tétetett hogy a muzeumok s képtárak megnyitása által megszentségtelenítsék az ur napját. Örvendetes, hogy a felső ház (the House of the Lords) többsége elvetette ez indítványt. A dolog azonban a parlament másik házához fog kerülni s nagy erőmegfeszitésbe kerül a vasarnap jogainak fentartasa, hogy mi is egy continensi vasarnapot ne kapjunk. (Helyeslés.) Nincs kétség, hogy ha a nép emeli fel szavat, mint tette Wales, melynek 180 szavazattal 17 ellen megadatott a vasárnapi zarrendelet, a képviselőház tekintetbe veszi azt. Reméljük, hogy a helyett, hogy vasúti kocsikban ivótermek felallitasara adjon alkalmat, mint történt azelőtt, a vasárnap helyes megünneplését fogja előmozdítani. Mielőtt azonban a parlamenthez a kérvény beterjesztetnék, óhajtandó hogy az Assembly utasítsa a lelkészeket, hogy a nép között szószéken, a vasárnap megünneplése érdekében mindent elkövessenek. Még emlékezünk az időre, midőn Scótiaban a vasarnap megszentségtelenitése a ritkaságok s hihetetlenségek soraba tartozott, azonban félek, hogy ma már ez nem mondható. A serdülő ifjúság türelmetlenséget mutat a vasarnapi visszavonultsag iránt. Ez rosz gyümölcsöket teremhet.* Dr. Thumson inditvanya elfogadtatott. Az esti gyűlésen megkezdetett Professor Rob. Smith ügyének targyalasa. Ez ugy, mely több mint négy év óta tartja izgatottsagban az egyházat, a jelen gyűléstől varta megoldását. Egy kis tájékozás végett vegyük tudomásul a következőket: Robertson Smith aberdeeni theol. tanár. Egyszer kisült, hogy előadásai alkalmaval eretnek tanokat terjeszt. A vizsgalat megindult, melynek eredménye azonban csak az lett, hogy Rob. Smith professornak tudomasara juttatott, hogy nem azért tanár, hogy a sajat nézeteit arulja, hanem hogy azt tanítsa, a mi az egyház közhite, vagyis előadásai alkalmaval tartsa szem előtt a confessiót. Alig egyenlittetett ki a dolog, midőn az „Encyclopaedia Brittanica*-ban megjelent R. Smith professoitól egy cikk, a héber nyelv és irodalom felett (Hebrew Language and Literatur). Ebben, valamint Smith egyéb irataiban, egész halmazat fedezte fel az eretnek tanoknak az ezek megvizsgalasára kinevezett bizottság. Ezeket négy csoportra osztotta fel : I. Melyekben a szentirati könyvekről tiszteletlen módon van szó. Például: ,A nyelv hanyatlásával elveszett a régi próza-irály ékessége. Ezrás és Nehemias memoirjai, a krónikák dísztelen elbeszélései, sőt épen Eszter könyve egyenként irodalmi érdemen alol állanak.* II. Melyekben a szentirati könyvekről oly módon van szó, hogy az olvasó bajosan tekinthetné Istent azok szerzőjének. Péld. Salamon énekeiről szólva azt mondja : s ez a lyricai dráma sokat szenvedett hamisítások miatt, valószínűleg sokáig nem íratott le s tökéletlen gyűjteményből, ugy hogy eredeti alakjaból nagyon sokat veszített. * III. Melyekből természetesen folyik, hogy a szentírás az események nem hiteles elbeszélését adja. Péld. »Bátran feltehető a kérdés: váljon Mózes hagyott mas törvényeket írásban, mint a kőtáblán a tiz parancsolatot? Épen Exodus XXIV. 4. XXXIV. 27. eredeti összefüggésében csak a tiz parancsolatra vonatkozhatik. * IV. Melyek kétségbe vonjak a prophetiak hitelességét. Péld. „Uj korszak kezdődik az irott prophetia keletkezésekor a 8-ik szazadban. (Az irott prophetia keletkezését a 8-dik századra téve, a bizottság véleménye szerint ellenmondásba jő Jézus tanításával. János V. 46.) Mindegyik sententia kellő mennyiségű példákkal illustralva. »A bizottság a legfontosabbnak tartja felhívni a figyelmet azon tényre, hogy oly kérdések merültek fel, különösen Professor Smith irataiban, melyek egészen ujak a scót egyház történetében. A mennyire a bizottság tudja, eretnekség felmerülése esetén, a szentírás csalhatatlan igazsága fogadtatott el, s azt volt meghatározandó, hogy váljon a vádolt egyéniség tanítása összhangzik-e az igazsaggal, mint azt a szentírás tartalmazza s a confessió formulázza ? A szentírásra vonatkozólag a confessió tanítja, hogy Isten azoknak a szerzője, mert az az Isten igéje. A bizottság nem tulajdonítja Smith professornak azon szándékot, mintha vizsgálat alatt levő irataiban megtámadná az iras auctoritasat vagy integritását, hanem allitasai oly természetűek, hogy az olvasóra azon benyomást gyakoroljak, hogy az ,iras* nem a tiszta igazságot tartalmazza, s hogy nem Isten azoknak a szerzője ; a szabad egyház jellemére s hitelére tartozik ly benyomással ellentétben tisztába hozni, hogy erősen tartja és követeli a szentiratoknak, mint Isten igéjének, tekintélyét és csalhatatlan igazságat.* Ezen vizsgalatok eredménye lett, hogy mult ő.ss/.el Smith a tanitastól eltiltatott. Smith egyes allitasainak megcafolasaba. nem bocsátkoztak, megmaradtak a főargumentum, a confessió mellett. A jelen gyűlésen órákig tartó érdekes beszédek hangzottak el ez ügy felett, valódi szónoki mesterművek a legjelesebb egyhazférfiak ajkairól. E vitatkozásokból azonban, dacára érdekes voltuknak, nem sok tanulságot meríthetünk, mert hiszen vitatkozni tudunk mi is; de annyit mégis, hogy dacara a kényes kérdésnek, szemé-56*