Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-10 / 28. szám

vigyük az egyházmegye s egyh. kerület utján az egyetemes gyűlés elé. Helyesen, ez a nekünk kiszabott ut; s én is ezen ulra fogok lépni, mihelyt a sérelem a beperlés által tényleg megtörtént; de ha ez az e hó folytán tartandó esperességi gyűlésig meg nem történnék, ugy én tárgytalan panaszszal, insinuált sérelemmel elő nem léphetek. De mindenesetre jelentsék be ezen sérelmet az olyan lelkészek, kiknél a beperlés, vagy elitélés már megtörtént s én hiszem, hogy az egyház-egyetem impozáns fellépésének lesz hatása s visszaveretik az ellenünk intézett támadás, mig ismét valami uj y

merényletet* nem gondol ki a leleményes klérus. Zab rak Dénes. RÉGISÉGEK. Az Abauj-szepsi ref. egyház történele. (Folytatás.) Ekkor az egyháztagok kettőzött erővel fogtak az anyaggyűjtéshez. Mint a szorgalmas méh ezer meg ezer virág kelyhéből, nagy faradsággal gyűjti össze a sejt részeit, ugy az egyház tagjai is napról-napra hordták össze az anyagot, hogy idejében, minél rövidebb idő alatt felállíthassák az urnák fényes házát. Egyesek áldozatkészsége, s vallását hőn szerető hívek buzgalma csakhamar tetemes összeget hordott össze, mely, habár az egész építkezési költség fedezésére nem volt is elég, de elegendő volt alapnak. Ig)' megszerezve az építkezéshez legszükségesebb anyagot, ismét járultak a helytartótanács elé, s ujabban könyörögtek templomépitési engedélyért. Azonban kérelmök most is visszautasittatott. Ok azonban nem szűntek meg kérelmezni. Ha egyszer visszautasíttattak, az csak olaj volt a tűzre, mely még jobban élesztette vallásukért lángoló szerelmüket. Tettek hát még egyszer kísérletet. 1772. márc. 11-én nyújtott,ík be a már két i/ben visszautasított kérelmöket és szorongva várták eredményét. Azonban már ekkor a protestántismus felelt a jobb jövő hajnala derengni ke/dett. Mert II. József, »ki a protestánsok valódi atyja lett, haza térve nagyfontosságú kőrútjából, hol a protestánsok vezéreszméivel megismerkedett, a kormányzásban is hallatta szavát, és Mária Therézia altal korlatozva bar, nem egyszer mutatta ki a protestánsok iránt jóakaratát.* S bizonyára leginkább az ő belolyásának köszönhető, hogy a szepsi ref. egyháznak már több ízben elutasított kérvénye most helyt talált, és a megoldás a legkedvezőbb vala. Ugyanis még azon év jul. 6-án kelt a fontos okirat, mely szerint az egyház egészen kőből templomot építtethet, az e célból kinevezett megyei küldöttség által kijelölt helyen. A legmagasabb helyen kelt irat magyar fordításban következő : ,Az Abaujvármegyében levő Szepsi városaban lakó reformátusok fundamentomától fogva építtetni kéretett templomjok iránt azok is, a melyeket kegyelmetek mártius hónapnak 11-ik napján itt benyujtottanak, O Felsége előtt alázatosan bejelentetvén, noha másképen a mostani templomjok felől is nem lehet feltenni, hogy bele nem férhetnének 530 személyek, midőn mindazonáltal a magistrátus látná s megismerné, hogy ők alázatosan esedeznének és az építésre való materiaról s arra megkívántató költségekről szorgalmatoskodnanak : tehát O Felsége császári s királyi kegyelmessége szerint kegyelmesen méltóztatott irántok végezni, hogy az ő kérésekre, az ő számokra fundamentomától fogva egészen kőből újonnan épitendő templom egy rajta építendő fatornyocskával, s abban teendő egy harangocskával együtt megengedtessék. Nem azon a helyen ugyan, mely hajdan a katholikusok számára kirendeltetett, ugy mint a mely szoros és a róm. kath. templomjukhoz igen közel vagyon, hanem vagy a mostani tnmplomjuk helyén vagy más valamely helyen, hogy a könnyen megeshető illetlenségek eltávoztathassanak, oly helyen, melyet a vármegye ítélete szerint kirendelt, és a melyet a magistrátus elegendő tágasságunak talal és ítél ; ugy mindazonáltal, hogy a magistratus vagy vármegye tisztei szorgalmasan reávigyázzanak, hogy vagy az alapnak kiszélesítésében, vagy a költségben vagy a/, újonnan szedendő pénzben ne véthessenek. Ezt a cs. és k. végzést annak okáért az () f elsége kegyelmes parancsolatjából azért adja tudtára a helytartó királyi tanács kegyelmeteknek, hogy annak felépítése körüli szükséges dolgaikat cselekedni és szorgalmatosan felvigyázni kötelességöknek tartsak. Adatott consiliumból jul. 6. 1772. Albertini.* A fejedelmi kegy altal jogot nyervén az egyház templomépitésre, csak egy volt még hátra, helyet keresni, hová az első szegletkövet lerakathassa, mivel az egyháznak semmiféle helyisége sem vala. Azon időben többen valának Szepsi városának földesurai, u. m. br. Eötvös Miklós generális; márkusfalusi Máriási László és testvére márkusfalusi Máriási Mária ; Olcsvári Mária; Yandernáth Gertrúd. Ezekhez folyamodott tehát az egyház 1772. szept. hóban, hogy a városnak alialok legalkalmasabbnak vélt részén engedjenek helyet az épitendő templomnak; s a nevezett földesurak mindnyájan közös akarattal a piacon alól levő utcaban engedték meg a templomépitést; a hely kijelölését egy kiküldendő bizottságnak hagyván fel. A kiküldött bizottság, a már meglevő s hajdan a reformátusok altal is bírt r. kath. templomtól 100 öl távolságra délfelé, 7 öl széles és 13 öl hosszú helyet jelölt ki, melyre építhették a ref. egyhaztagok templomjukat. Hozzá is fogtak azonnal az építéshez, és minthogy már kész anyaggal rendelkeztek, az meglehetős gyorsasággal ís haladt. S mar 1773-ik esztendőben be lett fe jezve, s egyszersmind ugyanakkor fel is szenteltetett. Az építéssel egyidejűleg, a legfelsőbb helyen en-