Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-03 / 27. szám

ébredésekor lelkészéről kellett első sorban gondoskodnia, s annak lakást olyat, amilyet teremtenie. Azonban, minthogy ez időben az egyház oly szegény vala, hogy maga erejéből parochiát nem építhetett; sőt még puszta fundus sem vala rendelkezése alatt, igy nem csoda, ha eleinte csak bérelt házat nyújtott papjának lakhelyül. Mig végre Borbély Pál által 1734-ben a napnyugoti soron végrendeletileg hagyományozott 8° széles 50 hosszú funduson 1753-ik esztendőben parochiát építtetett. Igy elégítvén ki egy szükséget, megegyezett erővel karolták fel az eszmét, hogy az eddigi rozzant templomház helyett a gyülekezet nagyságának megfelelő uj templomot építhessenek. Meg is tették erre a lépéseket máiideje korán, de az az akkori időben nem történhetett oly könnyen. Az egyház tagjai azonban nem riadtak vissza az akadályoktól, s már 1763-ban Gasparóci Mihály főkuirátor az egyház nevében, többek által aláirt folyamodást nyújt be a helytaitó tanácshoz, hogy engedtetnék meg nekik a templom építés. De a kérelem határozottan megtagadtatott; még pedig, mint az indokolásból kitűnik, azért, mert az egyház semmi pénzalapot sem mutathatott fel, melyből az építkezési költséget fedezhette volna. (Vége következik.) Pajkos Endre, ev. ref. s. lelkész. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ES ISKOLA. Edinburgh 1881. Junius 5. Május 31-ikével a gyülésezések hosszú sora záródott be, melytől, mint mondták „elsötétült a város* azon sok fekete ruhás egyházi férfiutói, kik ez alkalommal ide ugy az anyaországból, mint távol messze földről egybegyűltek. Skócia három tekintélyes egyháza tartotta évi nagygyűlését; az Egyesült Presbyteri Egyház (United Presbyterian Church) május 2 — io-ig ; az Állami Egyház (Established Church, vagy Church of Scotland) és a Szabad Egyház (Free Church of Scotland) egy időben május 19—31-ig. Igy ha nem királyi lakodalmat ült is, de érdekes események színhelye volt a mult hónapban Skócia fővárosa. Mert itt az egyház ügye általános közérdek s e gyűlések, bar minden évben ugyanez időben ismétlődnek, de azért mindannyiszor a legnagyobb érdeklődést szokták felkelteni, jeléül azon szeretetnek s ragaszkodásnak, a mivel ez a nép viseltetik azon király iránt, a ki feje és alapja az egyháznak. Szeretnék mind a három gyűlésről részletes tudósítással szolgálni, mert megérdemelné; elég érdekesek, de meg a gyűlés tárgyai és menete legvilágosabban tüntetnék (el az egyházak jelenlegi állását, azon tevékenységet, melyet mindegyik kifejt, azon viszonyt és különbséget, mely e három, alapjában egy egyházat alakilag egymástól elválasztja. Azonban minthogy bennünket legközelebbről a szabad egyház érdekel ; ez érdemli meg legjobban figyelmünket, gyűlése is ennek volt legérdekesebb; részletesebben csak erről szólok. A másik kettőről röviden elmondom a következőket: Az Egyesült Presbyteri Egyház, a három között a legkisebb, de azért buzgalomban a bel- és külmissio körében kifejtett tevékenységben nem akar elmaradni egyiktől sem. Lám gyűlését is legelőször tartotta meg, nehogy azt fogják rá, hogy kicsinysége érzetében szerénykedik. De nincs is rá oka. Nézzük csak a gyűlés színhelyét, oly imposans egy épület (színháznak készült, de dobra került s ol) an theologia lett belőle — a színteremből egy hatalmas ima- s alkalmilag gyülésterem, a mellék helyiségekből alkalmas tantermek — hogy mondva sem csinálhattak volna különbet), büszkén nézhetne rá egy „két millió lelket számláló ref. egyház* ís, pedig népessége csak 173,982 lélek 549 gyülekezetben. Még a szabad egyháznak sincs különb theologiája, pedig ez is nagyon szép. Szeretném eltolni az egyiket Budapestre, a másikat Debrecenbe, hogy . . . .? lenne belőlük egy egy prot. magy. egyetem. Hasonlatosképen a cassáját, melybe 1843 óta 8.819.970 font sterling vagyis nem kevesebb mint 207.027.640 forint folyt be (ebből még mi segíthetnénk az államon), és csak a mult évi bevétele 383.004 font (4.596.048 frt körül o. é). Igy aztán megérti az ember azt a következetességet, midőn azt mondja, hogy az államtól elvileg nem fogad el semmit; mert a szabad egyháztól csak ebben különbözik : a szabad egyház azt mondja, hogy függetlensége épségben hagyása mellett kész az állami egyházzal az állam nyújtotta előnyökkel osztozkodni. Egyházkormányzata a szabad egyházéval egy, azzal a kis különbséggel, hogy az egyesült presbyteri egyhazban a gyülekezetek—számra kevesebb lévén — csak presbyteriumokra vannak beosztva, s következik a legfelső fórum a svnodus, mig a szabad egyházban a gyülekezetek presbyteriumokra (egyházmegye nálunk), a presbyteriumok ismét több synodusra (megfeleld nálunk az egyházkerületnek) s ezek után következik a legfelső fórum a General Assembly, és hogy az egyesült presbyteri egyház synodusába minden egyház lelkésze, mig a szabad egyház General Assembly-jébe csak minden harmadik egyház lelkésze juthat be a megfelelő számú presbyterekkel. Ha az egyház május 2—io-ig tartott synodusát végig kisérnők, beláthatnánk az egyház belsejébe is, hogy mily derék ügybuzgó vezérférfiak, kik közül csak névleg is megemlítem Dr. Caldenvood, Principal Cairns, Rev. Clark (jelenleg a synodus elnöke—Moderátor), Dr. Ilutton, Dr. Kennedy s Dr. Ker a lelkes professor, ki ihletett előadásaival képes extasisba hozni tanítványait; mind oly nevek, melyek más egyházak körében is tisztelettel s elismeréssel említtetnek ; s ezeken kivül számosak, mily behatólag tagolták ez egyház fontosabb kérdéseit, mint az egyház alapelveinek kifejtése, továbbá a közerkölcsiség, theologiai képzés, az ifjúság gondozása,