Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-07-03 / 27. szám
857 lenne ütve, bátran mehetne oda, ahol a part szakad, vagy vehetne a kezébe peregrinus botot, mert akkora vétket követne el, a melyért érdemes, hogy halálnak halálával lakoljon. Nagy, halálos bün az a kettős házasság de iure! In praxi azonban egészen másként áll a dolog. Pityi Palkó ha megunta feleségét, elveri gyerekestől és hoz a szomszéd faluból fiatalabbat, szebbet, a jegyző ur megirja a levelét és élik a gyöngy életet; ha azt is meg unja, hoz másikat, harmadikat, sőt néha kettőt, hármat egyszerre!! levelük van, azt tartja, hogy beszegődtek örökre, és in praxi virít a polygamia nálunk gyöngyén !!! A pap haragszik, ir főbíróhoz, csendbiztoshoz stb; azt mondják rá hogy hiszen cselédjei, cselédet tartani pedig szabad-Honatyák 1 befolyásos főpásztorok, nem érzitek a rothadás bűzét ? Valami rothad van Dániában ! Ha büntetni bírjátok a szegény papot, akit tán hamis okmányokkal rászedett a kitanult gazember — mert, hogy tudva kössön kettős házasságot pap, olyan nincs ! — mért nem sújtjátok agyon a gaz kéjencet, a ki a közerkölcsösséget mindennap arcul veri paráznaságával, melyet még polgári házasságnak akar keresztelni ?! Le a vadházas ságokkai! törvényt és rendőrséget ellenük! mert ez a családok tisztaságának s jövendőjének megölője!! Az a szegény ember pedig, a kit felesége elhagyott, restelli a dolgot, szégyene, bánata és kára van bőven talán bűne nélkül; gazdasága kis fertály sessió, ház és szőlő, miből meglehet éldegélni, aki dolgozni akar; de pusztulásnak indul, mert nincs segítő társ; sőt tán neveletlen gyermeket is hagyott nyakán ^a rossz asszony*, kérdezi papot, bírót stb.; de csak a váló pörre utasítják, s ha pört kezdett, mire az lejár, nem lesz ház, a mibe más asszonyt vigyen, de még a rongyos szűr is alig akad meg a nyakában; gyermeke felnevekedik neveletlenül, lesz belőle gézengúz; lefejtették a fiskális urak a bőrét is. Vagy ha ezt tudva, nem pöröl, hanem tesz annyit, amennyit a törvény megenged: hoz valahonnan egy másik asszonyt, a ki szintén elhagyta az urát, és ép azért semmire való; akkor az pusztítja ki mindenéből; igy is ugy is tönkre kell mennie ! Igy terjed a ragály a társadalom fenekén, és ássa alá a családok s velők a társadalom boldogságát. 858 Adja vissza nekünk a kormány azt, amit az üldözések alatt elvett tőlünk erőszakkal a hatalom. Az egyházi bíráskodásnak, közerkölcsre felügyeletnek stb. jogát, s felekezetünk kebelében meg fogjuk szüntetni azon bajokat, melyek a társadalmat most alá ássák, később fenekestül fogják fölforgatni. Zsinatunk leendő atyái! Itt a bajok özöne. Ide vigyázzatok ! mentsétek meg tősgyökeres magyar felekezetünk erkölcsiségét, jövendő jólétét. A mi ős jogunk volt, szerezzétek vissza; ami ős erkölcsünk volt, keltsétek uj életre; hadd legyen felekezetünk a magyarság sava borsa. Ugy is kevesen vagyunk. Az a pár milliónyi tiszta magyar megérdemli, hogy megmentessék. Nagy Ignác, kölkedi ref. leik. ISKOLAÜGY. Nyilt kérelem az ev. ref. tanítók zsinati emlékirata tárgyában! (Különösen a mélyen tisztelt ev. ref. esperesi karhoz intézve.) A b.-somogyi ev. ref. egyházmegyei tanitók még az 1878. év elején készítettek egy, a tanitók anyagi s jogi helyzetének javitásat kérelmező zsinati emlékiratot. Ez eml. irat az 1878. évi országos tanitói gyűlés alkalmával Budapesten jelen volt ref. tanítóknak is bemutattatván, az értekezleti tagok által tárgyalasi alapul egyhangúlag elfogadtatott és helyesnek találtatott. Ugyanezen értekezlet dr. Kiss Áron tanár ur következő határozati javaslatat is magáévá tette : „A III. egyet, tanitógyíílésen összegyűlt h. h. tanitói értekezlet határozza el: 1. Ilogy — — — a zsinatot megelőzőleg, tanitóképviseleti értekezletet tart, melynek feladata legyen a somogyi » Emlékirat*-ot tárgyalni s esetleg módosítva a zsinat elé. terjeszteni. 2. hogy az egyh. megyék felszólitandók, hogy az értekezletre egy-egy képviselőt küldjenek s annak díjazását viseljék.( < E határozatnak foganatosítása reám, alulírottra bízatott. Ámde mit tehetek én e nagy fontosságú határozat valósítására — egyházi s világi nagyjaink, vezérférfiaink, elöljáróink támogató jóakarata, erkölcsi s anyagi pártfogása nélkül ? — Készséggel elismerem, hogy semmit ! Azért is, a mily szent bennem a meggyőződés, hogy a tanitók óhajtásainak, kérelmeinek ily nemű tisztességes alakban leendő kifejezése nemcsak a tanitók, hanem közvetve a tanügy emelésére és virágoztatására, a bajainkon segíteni kész egyházi s világi nagyjainknak pedig igenis szükséges tájékoztatására szolgáland: ép-PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP.
