Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-03 / 27. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HI V ATA L: IX. kar. Kiniijy-jtca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre X frt öO kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Rélyegdij külön 30 kr. ÍUgT" Teljes számú példányokkal írLirxciég- szolgráLltLatumlc. Előfizetési felhívás „PROTESTÁNS EGYHÁZI és ISKOLAI LAP" 1881-dik évi, huszonnegyedik, 2-ik félévi folyamára. Előfizetési ellj : Egész évre 9 forint, félévre 4 forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Kinizsy-utca 29-ik szám alatt) kérjük küldeni. Laptulajdonos és felelős szerkesztő Dr. Ballagi Mór. Protestáns házasság Polgári házasság. Divatba hozódott egy idő é)ta a polgári házasság eszméje s a kik arról írtak és beszéltek, azt hitték, hogy abban rejlik a társadalom boldogságának, békéjének főíeltétele Felhoztak mellette sok mindenféle okokat, és az irodalom pár tolta, mint szabadelvűnek látszó eszmét. Tagadhatatlan is, hogy az a szerencsétlen, a ki életét tudatlanságból valamely erkölcstelen és kegyetlen természetű, javíthatatlan élettárssal találta összekötni, még pedig a sacramentum kötele és pecséte által örökre, feloldhatatlanul — végképen eltévesztette életét, s megmérgezte földi boldogságát, mert nyűgeiből, láncaiból szabadulni nem lesz képes soha. Ennek oka a házasság sacramentumi volta, feloldhatlansága. Ez okból aztán sürgetni kezdették a polgári házasságot; mely alatt értették azt, hogy az bizonyos okok miatt, bizonyos körülmények között h(j\jen felhonthaló, Irgi/cn polgári, még pedig hivatkoztak leginkább Amerikára és Franciaországra, hogy lám ott a polgári házasság divatozik, tehát annak valami liberális és practicus dolognak kell lenni, ergo hozzuk be mink ís! Azt azonban itthon sohasem olvastam, hogy hát minő ís lenne az a behozandó polgári házasság!? Minden intézménynél a fő kellék az, hogy céljának megfelelő és jó legyen. A házassági intézménynek akár egyházi, akár polgári, célja az, hogy szilárd alapját képezze a családi életnek. A mivelt ó-világ keresztyénsége, sőt a pogány Róma házassági intézménye elég szilárd volt annak idejében, s amint a középkori államok áttértek a keresztyén hitre, átvették a keresztyén házassági intézményt is az ő szentségével s felbonthatatlanságával és az nagyon jó, nagyon célszerű volt annak idejében. De azt kérdhetné valaki, hogy akkor aki erkölcstelen élettársával a földi pokolra volt kárhoztatva, hogy szabadult meg? Hát ennek is meg volt a maga orvossága: a középkori törvények a házasságtörést halállal büntették, sőt magyar törvényeink a férjeknek megengedték, hogy tetten kapott hűtlenségnél a férj a nőt azon helyen megölhette; ilyen törvények mellett a házasság lehetett bepecsételt szentség, amely 53