Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-06-26 / 26. szám

1879-ki vallásügyi törvényeinkből, király és hazai kor­mány szeme láttára, büntetlenül kifosztogat ! Az atyafiságos indulatra kész kath. nép és az ellenségeskedő kath. egyházi kormanyzat oly ellentét, mely ellen állást foglalnunk kötelesség, remélve, hogy az igazságnak valaha mégis csak győznie kell s hogy a három szazados küzdelem a teljes vallásszabadság megadásával véget fog érni. Addig is azonban, míg ez bekövetkeznék — ré­szünkről nem keresve a békételenséget, — kötelessé­gemnek tartom munkatársaimat felhívni, hogy a kath. egyház részéről rajtunk elkövetett törvénysértéseket hivatalomnak esetenként azonnal bejelentsék, hogy jog­orvoslást kei esve testületünk nevében, legalább az or­szág első megyéjének ág. ev. esperességét a felekezeti békételenség gyúanyagatól lehetőleg megtisztíthassuk. Nagy feladat ez, kivált ha meggondoljuk, hogy esperes­ségiink északi szélén egy r. kath. bibornok kalapjainak árnyéka vetődik megyéikben elszórt híveinkre. De külügyeinkről térjünk át belügyeinkre. Nevel­jük egyházmegyénk szellemi tőkéjét! Ápoljuk a vallás szent tüzét egyházunk oltárain, törekedvén megoldani az egyházias és vallásos élet égető kérdéseit! Itt a vasárnap nyugalmának és megszentelésének kérdése, melyre nézve egyhaztársadalmi úton kell töre­kednünk, hogy presbytereink a vasárnap megszentelé­sének őreivé tétessenek s c tisztökre vonatkozó célszerű utasítást vegyenek Itt a filiak, kivált a tanítóval nem biró jiliális egy­házak ügye, melyeknek körében nemcsak a római pro­paganda, hanem a vallasi közönynek esik aldozatul akárhány, egyházilag elhagyatott ev. lélek. Egyéb in­tézkedéseken kivül, legégetőbb szükség van arra, hogy módot teremtsünk arra nézve, hogy a diaspora confir­mánsai az anyaegyházban ellátást nyerve, a 6 heti ta­nításban és a confirmátióban részesülhessenek. Itt a vallástanítás szakszerű kezelésének ügye ; de ezt csak általánosságban jelezem, s ez érdemben az al­esperesnek segédkezet nyújtani, mindenkor kész leszek. Itt a pestmegyei ev. esperesség egyik legszentebb ügye, az aszódi gymnásium ügye. Ez lelkemnek, mint eddig, ezután is ,dulce decus'-sa maradand, s ugy vé­lem, az esperesség ez intézetet szeme fényének tekinti; sőt — ha szabad merész hasonlattal élnem — espe­rességünk e gymnasiumot szellemi takarékpénztárának tekinheti, hol a szülők tőkéi biztosan elhelyezvék s honnan a kamatok áldása mar egy nemzedék óta terjed magara e testületre is. Növeljük azonban egyházmegyénk anyagi ere­jét is! Keresztyéni szabály a gyöngéket erősíteni. Ennek folytan feladatunk, a gyenge kezdő és az elgyengülő régi egyhazak anyagi erejét növelni. Rossz anya az, ki gyenge gyermekeit az erősökkel hasonlóan nem ré­szesiti szeretetben, ,1'aupcrcs semper habebitis', ezt mondja maga az Idvezitő és mégis, — mi köztünk egy­általán ne élhessen szegény, kezdő vagy megerőtlenült egyház, holott valamikor egyházaink mind szegény, kezdő és erőtelen testületek voltak ?! Mily szépen szól erre vonatkozólag boldog emlékezetű utolsó püspökünk! „Ébreszd Isten bennünk erőddel A szeretet alvó tüzét ; Hogy a részvétnek szent örömmel Osszuk gyümölcsét szerte szét, S ha egy tag fajdalmi nagyok, Gyógyítsák az összes tagok.* Pártolnunk kell az e. e.. gy ám intézetet, a gyengék­nek ezen nagyobb pártolásra érdemes gyámolat ! Növeljük egyházmegyénk anyagi erejét esperességi özvegy-árva-intézetünk pártolásával. A pestmegyei ev. papnak özvegye, legalabb is 400 frt évdijban része­sülve , ne legyen ugy , mint régen, a tarsadalom „nyomorultjainak* egyike. Hihetetlennek hangzik, de igaz, hogy egy hajdani fővárosi lelkésztársunk özvegye ka­lácssütésse! tengette jó ideig életét ! A mult évben el­fogadott özvegy - árva - intézeti módosított szabályzat egyértelmű keresztülvitele, lehetővé teendi, hogy fent­érintett tisztességes évdíjat elérhessük. Növeljük egyházmegyénk anyagi erejét végre azzal, hogy egyházegyetemünk számara részünkről is hathatós segédkezet nyujtsunk azon közalap megterem­téséhez, melyet egyetemes felügyelőnk báró Radvánszky Antal ő nmltsga inditványkép hozzánk is lebocsátott Tisztelt és szeretett munkatarsak ! Sok a teendő, melynek csak irányozasa lehet a főesperes munkarésze ; a kivitel, Isten segedelme mellett, a jóakaratú munkatar­sak dolga és dicsősége leend. Adja Isten, hogy a köl­csönös bizalomnak és testvéri szeretetnek sikerüljön dolgokat tenni, melyek Istentől valók. Befejezésül, engedje meg a szeretett elnöktárs és a közgyűlés tagjai, hogy néhány percre magamra is kitérjek. Ez év március 2-ik napján volt huszonöt éve, hogy a pestmegyei ág. hitv. ev. esperességet szolgálom. Ez a hely pedig, a hol állok, az én születésem­nek helye. Itt születtem, a pesti ev. anyaegyház kebe­lében, mint egyszerű pesti polgarnak gyermeke. Midőn 25 éves pályámra és szülőhelyem e dicső anyaszentegyházának 25 évi fejlődésére visszatekintek : hálával borulok le a Mindenhatónak szent színe előtt azért, hogy engem, esperességemet és szülő egyháza­mat megtartott és idáig segitett. — „Ebenezerl® — Idáig segítettél el, hatalmas Istenünk ; segélj tovább is buzgón kérünk. Ezekkel most már magamat a Nagys. és Nagyt. esperesség jó indulataba ajanlom.* Földváry Mihály erre az ujonválasztott elnöktárs buzgó támogatását ígérve, megnyita a tárgyalást. Az alesperesre begyült szavazatok szétágazóan el­rendeltetett, hogy julius 15-ig beküldessenek az uj sza-S2 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom