Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-06-19 / 25. szám

boldogtalan előtt megnyitotta, a tanpályavégzetteket diplomával ellátta s oda juttatta, hogy közülök ez idő szerint mintegy 200-an, bár okleveles tanárok, nem találnak üres kathedrát. Es ne gazdálkodjunk az állam módjara, mely allamnak az egyik középtanodai tanárképezdéje, bár a pesti egyetemmel kapcsolatban, évenkint 34,000 — kolozsvári tanárképezdéje, a helyi egyetem mellett, 15,000 frtnyi kiadást igényel. Majdan elkovetkezendik a debreceni zsinat építményeinek betetőzése, kánonainak felséges királyunk altal leendő szentesítése. Erre tekintettel, a zsinati előmunkálatoknak csak egy részéről nyilatkozom, t. i. a köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzatáról. E füzet summariuma azon javaslatoknak, melyek az oktatás ügyére nézve, két évtized óta, a napi hírlapokban, folyóiratokban , miniszteri törvényjavaslatokban tétettek. Molnár A. úr gondosan összeszedte s egybeállította azokat, de tekintet nélkül arra, mi és mennyi való azokból kánonkönyvbe ? tekintet nélkül arra, hogy a tanügy rendezése (coordinatio literariae institutionis) az állam jogaihoz tartozik. E két szempontból, vélem, a szabalyzat módosítandó lesz ; mert nem találtathatik íelelős miniszter, a ki a kir. Felségnek ajánlhassa e szabalyzatnak, ugy a mint az most van, szentesítését s fenn ne tartsa az allam tulajdon s elidegenithetlen jogát az oktatasügy rendezésére nézve. S ezzel véget érne a zsinat, zsinati értekezésem szintén, ha nem kellene amazt egy utózsinatnak követnie. Az országyűlés, latjuk, az elszaporázott munkálkodás miatt, kénytelen a hozott törvényeknek jelentékeny részét, a szerzett tapasztalatok utan, két—három év multán, novellázni. Ez baj s némi pironság a polgári téren is, — azonban, minthogy az országgyűlés mondhatni permanens, legalabb minden évben rendszeresen megujul: a törvény módosítása nem nagy nehézséggel eszközölhető. Sokkal nagyob a baj s megszégyenitőbb a szükség egyházi téren, hol a zsinati törvényeket szintén csak zsinat módosithatvan, novellazás végett újfent szent zsinatot kell egybegyűjteni. Ezt talán már a philosynodisták is megsokalják. De jönni fog, mert jönnie kell, az utózsinat, melynek vezére igy szóland : Nem azért jöttem, hogy eltöröljem a törvényt, hanem hogy azt betöltsem. Legvégül sajnálatomat kell kifejeznem a fölött, hogy a zsinati költségek fedezése végett, egyházkerületünk tőkevagyonat kell megtámadnunk — - eddigelé a zsinati előkészületekre másfél ezer forintot költöttünk — mondana a német, saubere Wirthschaft! — és sajnálatomat esperes urak irányában, kikre e gyászos tiszt nehezül, végrehajtás utján szedni be az ínséges gyülekezetektől a zsinati költségeknek reájok esedékes részét. — Egyébiránt fogadom, hogy a zsinatról, a nem-érdeklettek untatására, az érdekletteknek netalan boszuságára is, többé nem szólok. (Vége következik.) Az érmelléki ref. egyházmegye közgyűlése. Folyó junius hó 8-dikán az érmelléki ref. egyházmegye rendkívüli közgyűlést tartott. Miután a már egyházkerületileg is megerősített uj esperes, Szőke János ur, meleg vallásos kedélyéről, és mély honfiúi szeretetéről tanúskodó kenetteljes imájabau, Istennek szent lelkét kérte reánk, a gyűlést megnyitottnak nyilvánította. Fráter Imre segédgondnok ur, a tényleg csak ezúttal befejezett egyházmegyei tisztújítás alkalmaból, uj elnöktarsat, az ő ismert szelid és nemes lelkének egész melegével üdvözli, Isten áldását kérve annak szép, de nagy felelősséggel járó működésére. Majd kifejezés adatik a Papp Gábor volt esperes ur iránti elösmerésnek is. Az egyházmegyei egyházi jegyzőségre, és egy egyházi tanácsbiróságra közelebb beadott szavazatok nyomán egyházi jegyzővé tanácsbiró és papi gyámintézeti pénztárnok Kassay Ignác diószegi, tanácsbiróvá pedig Takács József, széplaki lelkész urak lettek megválasztva. Miután előbbi az egyházmegyének ő feléje fordult bizalmát megköszönve, a reá ruházott tisztet elfogadja : esküjét a gyűlés előtt leteszi. Takács József ur nem volt jelen. Ezután esperes ur előterjeszti a jelen gyűlés egybehívására főindokul szolgáló tárgyát: a zsinati képviselők megválasztása, és a zsinati költségek mikénti előteremtése fontos ügyét. Tudatvan a gyűléssel, miszerint ezekre vonatkozólag püspök úrtól közelebb vett fölhívásban egyházmegyénk oda utasittatik, hogy kebeléből egy bizottságot nevezzen ki, melynek feladata leend a zsinati képviselők megválasztására beadandó szavazatlapokat felbontani, és jelentését a zsinati központi bizottsághoz szept. hó elejére benyújtani: jelzett egyházmegyei bizottságba esperes, segédgondnok, és egyházi jegyző urak választattak meg ; az egyes egyhazak szavazatainak az esperesi hivatalhoz leendő beadasi határidejéül julius hó 20-dik napja tűzetik ki. Majd tárgyaltatott a zsinati költségek előállításának mikéntje, mire nézve a végmegallapodás oda ütött ki, hogy a már fentemiitett egyházmegyei kinevezett bizottság, az agentiális fizetések alapján vesse ki a minden egyházközségre külön-kiflön eső összeget, s hivja fel azokat a reájuk vetendő mennyiségnek az esperesi hivatalhoz sept. i-őig leendő beküldésére; önbelatására bizatvan minden egyhaznak, annak akár önkéntes adakozás, akár kivetés utján, vagy végre — ha az tehetségében áll — folyó pénztárából történendő előállítása. Ama — fájdalom - még ma sem teljesített kötelességnek, hogy konventi költség fejében egyházmegyénk még ma is 378 osztr. ért. forinttal adós, az által siet eleget tenni egyházmegyénk, hogy ez összeget közigazgatási pénztárából ezennel kiutalványozza, s annak esperes ur kezéhez való áttételére közigazgatási pénztárnokot fölhívja. Fölmerült a lelkész-választási szabályzatok módosításának kérdése. Miután ugyanis püspök ur altal espe-