Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-06-12 / 24. szám

határoztatnak meg; ha azt kérdezzük vala : mik a mi hiányaink s miként kell és lehet azokat pótolni? mik a mi legfőbb bajaink, melyek legtöbbször okoznak nekünk fennakadást, izetlenséget, vitázást s miként kell és lehet azokat orvosolni ? mik a mi égető szükségeink s miként kell és lehet azokat fedezni?: — akkor mindenki jókedvvel lát a dologhoz, mert tudja, hogy hasznos és szükséges munkával foglalkozik. De midőn az indítvány ekképen formuláztatott: ,a tiszántúli ref. egyházkerület elérkezettnek látja az időt, hogy lépést tegyen egy törvényes nemzeti zsinat szabályszerű összejövetelére, mely zsinatnak egyedüli teendője és végcélja lenne a hazánkbeli egész ref. egyháznak egységes szervezetét a legalsó foktól a legfelsőbbig megállapítani* : nem csoda, hogy a munkakedvet s érdekeltséget lehűtötte az egyedüli végcélul kitűzött, szükségtelen alkotmányozás és szervezkedés feladata. Hiszen van nekünk megbecsülhetlen egyházalkotmányunk és szervezetünk, comme il faut, melyet maga az élet fejtett ki, megérlelt s megállapított; melyet hogy felforgasson s megmásítson, azt a mindenható zsinatról sem merem föltenni; hiszen közöttünk nemcsak az írástudók s előkelők, hanem az értelmesb egyházfiak s harangozok is tudják, hogy az egyházközség fölötti hatóságok ily renddel következnek föltelé: egyházmegye, egyházkerület, convent, zsinat ; mindenki tudja, hogy az egyes egyházakban van képviseleti alapon egyháztanács (presbyterium) s közgyűlés, az egyházmegyén közigazgatási közgyűlés és törvényszék, az e. kerületen szintén ; hogy ki és mi az esperes és superintendens, az egyh. megyei s kerületi gondnok; hogy egyházkormányzatban s törvényszéken jogos és illetékes helyök van a világiaknak is; hogy a tisztviselők, egyháziak és világiak, képviseleti alapon, választás utján tagjaik a közgyűlések- s törvényszékeknek. A zsinatnak tehát nem lesz teendője az alkotmányozás és szervezés, mert az e. alkotmány és szervezet megvan, készen van, a mint azt maga az élet megteremtette; hanem a kész egyházi intézmények codificálása. Azonban kész vagyok illő mértékre leszállítani állításomat, mert hallom a philosynodisták ellentáborából a kifogást és cáfolatot, miszerint: Nem volt s nincsen conventünk, mely határozatképes, erre pedig nélkülözhetlen szükségünk van ; zsinatot kell tehát tartani, hogy ez megalkossa a határozatképes conventet, mert ezt senki meg nem teremtheti a zsinaton kivül 1 Valóban különös csodaintézmény lehet az a convent! Az élet megváltoztatta zsinati kánonainkat, megmásította a szathmar-németii zsinat által rendezett, fejedelmi megerősítéssel szentesitett egyh. szervezetet, a világi elemnek a kormányzatba igtatasával; mimagunk két évtized előtt megszüntettük a consistorialis rendszert, felváltván azt képviseletivel — zsinat nélkül; — csak conventet nem lehet alkotnunk zsinat nélkül 1 Ilyen remek műtétei honunkban egyedül ág. hitv. atyánkfiaitól telt ki. Üdv tehát a zsinatnak, mely a mimagunk által évtizedeken át ellenzett határozatképes conventet megalkotandja! A kétkedők és csüggedezők reményének élesztése tekintetéből nem lesz érdektelen megemlítenem, hogy kezdetben a convent megalakítása iránti javaslat tulajdonképen a fejedelmi trónról eredett; hogy a convent létjogosultsága az államkormány által soha kétségbe nem vonatott s a conventet urunk királyunk s a nm. ministerium mai nap is egyh. főhatóságul ismerik. Ha eddigelé a conventet bárki közöttünk létjogosultságára nézve ócsárolta s ostromolta, mondja el a vétkes: Mea culpa 1 mea maxima culpa ! Haán Lajos ur, egyetemes egyh. főjegyző, az ágost. hitv. evangélikusok négy e. kerülete egyetemes névtarának előszavában — Pohl Mihály hajdani bányakerületi superintendensnek kéziratos emlékirata után — a convent keletkezésének történetét igy adja elő : 1773. eszt. május havában történt, hogy Beleznay Miklós tábornok, ügyfelei megbizásából Bécsbe ment, hogy ott Mária Terézia királynőnek a helvét hitvallásuak részéről némely sérelmes eseteket előterjeszszen, kérve azoknak orvosoltatását. A királynő kihallgatván a panaszlót, többek közt oda nyilatkozott, mennyire terhére van az, hogy hasonló sérelmes kérelmekkel hol az egyik, hol a másik kerület részéről igénybe vétetik. Erre megjegyezte a tábornok, hogy hiszen ezen könnyen lehetne segíteni, még pedig ugy, ha ő Felsége megengedné, hogy a négy kerület időről-időre egyetemes gyűléseken összejöhetne és ha valami sérelmes esetek merülnének fel, azokat onnan együttesen és egyszerre terjesztenék be ő Felségének. Az eszme tetszett a királynőnek, helyeselte azt. Ennélfogva a mint Beleznay Bécsből visszatért, közölte ezen dolgot több helvét hitv. világi és egyházi előkelőbb ügyfeleivel s annak tüzetesebb megbeszélése végett egybehívta azokat szept. 12-ik napjára Bugyiba, Pestvármegyében. E gyűlésen megalakittatott az úgynevezett generale Consistorium, mely állott a négy világi kerületi felügyelőből és a négy superintendensből. Főkurátorul pedig megválasztatott maga az indítványozó, gróf Beleznay Miklós tábornok. A consistorium, hogy hivatalos állását annál inkább biztosítsa, küldöttséget menesztett Bécsbe, mely megalakulását ő Felségénél bejelentse. A küldöttség okt. 12-én nyert kihallgatást. O felsége a küldöttség tagjait kegyelmesen fogadta, de egyszersmind csodálkozását jelentette ki a felett, hogy miért nem tették ezt a református atyafiak az ágostai hitvallású testvérekkel egyetértve ? iriCTt előtte, úgymond, kedves dolog volna, ha az ágostai hitvallású evangélikusok is hasonló módon csoportosulnának stb. Ezek szerint nekünk elébb voll conventünk, mint az ág. hitv. evangélikusoknak. Tervezte és szervezte conventünket a budai zsinat is, melynek kánonai bár nem szentesittette csakugyan sok részben foganatosítva lettek a gyakorlati életben, mert mindenki szabhat önmagának rendet, melyet kövessen és megtartson. A convent is megmaradt, mint az e. kerületek egyetemes gyűlése. Fölterjesztéseket tett ez a helytartótanácshoz az egyetemes egyház részéről s viszont intézvényeket vett attól. 48