Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-05-29 / 22. szám
okokkal szemben, mas oldalról többek altal hangsúlyoz- > tátott és élénk színekkel vázoltatott az a veszély, mely magyarországi protestáns egyházi életünket épen az eddig oly sajnosan nélkülözött egység és összetartás | hiánya miatt fenyegette s mely szinte már elzüllött állapotokat teremtett számunkra épen azon az okon, mert nem lévén iranyadó előttünk s nem levén megszabva ugy egész köröknek, mint egyeseknek is jogai és kötelességei, mindez gyakran a legsajnosabb önkénykedésre szolgált csak alkalmul. Feltüntettetett, hogy a zsinat a helyett, hogy feladná vagy veszélyeztetné önkormányzatunkat, ellenkezőleg képviseleti természeténél fogva is, méltán alkotmányunk betetőzésének tekintethető s azzal, hogy az 179 i-iki törvény értelmében a zsinat által hozott törvények, csak fensőbb megerősítés után emelkedhetnek jogerőre, még egyáltalaban nincs veszélyeztetve, vagy korlátozva szabadságunk, különösen ha meggondoljuk, hogy nincs is protestáns egyház, mely nem sanctionált törvényekkel kormányozhatná önmagát, sőt mi több, kívánatossá válik a tervezett zsinat megtartasa már csak azon ok miatt is, hogy a mennyiben az 1791-iki törvénycikk tartalma talán megváltoztatandó, az ily módon mintegy alkotmanyos uton, az egységes ref. egyház óhajának megfelelőleg változtattassék meg s mert azok, a kik a zsinattartás ellen a hatarozatképes conventre, ille- ; tőleg ennek a zsinatot pótló célszerűségére hivatkoznak, tulajdonképen egy nem létező alapról bizonyítanak, akkor, mikor tényleg még határozatképes konventünk nem létezik s épen a zsinat van hivatva arra, hogy alkotmányunk keretébe, az összetartásnak egy ilyen kapcsai beillessze. Ily elvi küzdelmek s a kérdésnek beható boncolasa után névszerinti szavazás tűzetvén ki az 1880 szeptember 13—21 napjain, Budapesten tartott konventnek 62-ik jegyzőkönyvi pontjában hozott azon határozata, mely szerint a legközelebbi alkotmányozó zsinat egy behívásának idejéül folyó évi október hó 31 -ik napja tűzetett ki, egyházkerületünk altal 33 szavazattal 14 szavazat ellenében elfogadtatott. (Folytatása következik.) Mitrovics Gyula, egyh. ker. aljegyző. | Ismét az 53. §. Fabrics József ag. h. ev. és Guzsorics Anna r. kath. kölesdi házaspár figyermekét a kajdacsi r. kath. plébános : segédje — előleges tiltakozásom daczára — f. h. i-cn az itteni kapolnában megkeresztelte. Atirván az anyakönyvi adatokért, a plébánostól a következő levelet vettem: „ü 8 /i88i• A kajdacsi r. kath. plébánia hivataltól. A tiszt, ágost. t. vallású lelkészi hivatalnak Kölesden. A vegyes házasságból született gyermekekre vonatkozólag az 868 és 878 évben hozott törvénycikkek, illetőleg az elhírhedt 53. §. a sopronyi budai és tatai eseményele folytán, mint a r. lelkészi hivatal előtt is tudva van, az illetékes birák által kellőleg meg lettek világosítva; — ezeknél fogva Fabrics József vegyes házasságban élő protestáns Atyafi gyermekét (vagy olvasható így is: „Atya figyermekét*) — kaplanyommal jogosan kereszteltettem meg; annál is inkább, mert az Atya Írásban adá tudtomra, hogy egybekelése alkalmával ígéretet tőn mindkét rendbeli gyermekeinek a kath. vallásbani neveltetésére, egyúttal felkért, hogy ezen ígéretet beváltva, figyermekét keresztelném meg (ezen Írásbeli kérelme és nyilatkozata nálam barmikor megtekinthető). „A fent címzett lelkészi hivatalnak nem vagyok írnoka, s azért ha a megkeresztelt, és altalam az anyakönyvben beírt Fábrics-féle ügyre vonatkozó adatokra szüksége volna, azok a t. lelkészi hivatal altal a keresztelő anyakönyvből bármikor kiírhatók. Hivatalos tisztelettel, kelt Kajdacson május 15-kén 18S1. Szántó Zsigmond s. k. plébános.* A keresztelés alkalmaval a kath. segédpap — a mint ezt a községi elöljáróság altal hitelesített tanú vallomások igazoljak — a sekrestyében a keresztanyát kérdezvén, micsoda vallásban kívánja neveltetni a megkeresztelendő gyermeket, s erre azt a feleletet vévén, hogy „evang. vallásban*, ezt mondá : „kutyát nem keresztelek*, a keresztapa s anya vallásat tudakolván s ezek protestánsok levén, szinte igy szólt : „kutyát nem irok be.* A szülésznő hivatkozvan a törvényre, a káplán itt ki nem irható becstelen szavakkal illette a törvényt. Az esetet följelentettem a nt. esperesi hivatal utján a főtiszt, superintendens urnák orvoslás végett, a plébános fentebb is közölt levelét a tanúvallomásokkal együtt eredetiben mellékelve, lvölesd 1881 Maj. 16. Lágler Sándor, evang. lelkész. A budapesti unitárius fiók egyház ünnepélye A koronaherczeg-parnál egyháza nevében tisztelkedő Ferenc József unitárius püspök azon kedves újsággal lepte meg budapesti fiók-egyházi híveit május 19. tartott közgyíilésökben, hogy a kebelükben, erdélyrészi hitrokonaik közt és angol-amerikai unitáriusoknál összegyűlt segély-alap lehetővé teszi azon régi óhajuk valósitasát, hogy anyaegyházzá alakuljanak • az angolok és amerikaiak e célra 200 sterling fontot adnak évről évre — sikerét látva — addig, mig nélkülözhetik és saját erejökön fennállhatnak. Kellemesebb hir nem jöhetett a kis gyülekezet közé Királyi házunk ünnepe a budapesti sőt az összes magyar unitáriusoknak is méltó ünnepe. Egyházi gondnok Hajós János miniszteri tanácsos indítványára az erdélyrészi és angol-amerikai hitrokonoknak meleg köszönetet mondott a gyülekezet s az angolokhoz taviratban is kifejezte háláját s örömét. A közgyűlésben részt vettek: az elnök-püspökön és gondnokon kivül herczeg Odescalchi Arthur, országgyűlési képiselő, Bedö Albert magyarországi fő erdőtanácsos, ifj. Dániel Gábor, Székely Elek, Gát -Tenő ország"
