Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-29 / 22. szám

E targyra vonatkozólag inditvanyba tétetett egyszersmind, hogy az egyetemes értekezleti elnök úr figyelme felhívandó arra, miszerint a nagy értekezlet tartási idejét a szokottnál előbbre tegye, már csak azért is, mivel a minisztérium által kilátásba helyezett országos tanitói gyűlés augusztus közepére van tervezve. Ezután irott munkák olvastatlak: a) Alany és állítmány ismertetése a népiskola Il-ik osztalyaban. Szerző Hagymási Pál. b) Természetrajzi előadás az állatországból. Szerző Tóth Imre. c) Helyes-e a térképeket, fali olvasótáblákat, természettani és természetrajzi ábrákat a falon állandóan kifüggesztve tartani ? Szerző Hagymási Pál. Erre mindjárt az irott munkák biralata következett. Különösen kiemeltetett az a) alatti, módszertani előadás, mely igen sikerültnek nyilváníttatott. Hasonlókép helyes módszertani előadásnak ítéltetett a b) alatti munka, melynek szerzője az értekezleten jelen sem volt. A c) alatti mű szerzője, míg egyrészt a munkásságért dicséretet nyert ; addig maga a mű, több felhozott okokkal, azt igyekezett bebizonyítani, hogy a nevezett segélyeszközök állandóan való kifüggesztése nem helyes, — míg az értekezlet tagjai közül — bár kevesen — azt vitatták, hogy igen is, helyes. Következett a könyvtári tartozások kimutatása. De a mennyiben oly hibák fedeztettek fel, hogy tanúk állítása szerént befizetett pénzek be nem írattak s nem nyugtáztattak, az még egyszeri átvizsgálás végett az egyetemes értekezlet elnökének átküldetni véleményeztetett. Az elnök és jegyzői hivatalra nézve, az alapszabályokban megirt három év letelvén, alúlirt elnök hivataláról — alkalmi beszéddel — lemond. S miután azt többszöri felkérés, illetőleg megválasztás után sem volt hajlandó elfogadni s tovább folytatni: ismételt szavazásnal Fűri Lajos egerlövői tanitó nyert általános többséget az elnökségre, ki a körülményeket szintén ismerve, nem örömest bár, de az alapszabályoknak hódolva, ideiglenesen elfogadta. Hasonlókép jegyzőnek Paksi Dániel helyett Dezső Gerson választatott meg. Jövő értekezlet helyéül Ábrány tüzetett ki. Ertekezőnek Önként ajánlkozott Dezső Gerson keresztesi nagyobb fi-tanitó. Más értekező nem ajánlkozván, a történelem előadására Fejes József hevesi tanitó neveztetett ki az értekezlet által. A csekély számmal képviselt értekezlet a mennyire levert volt a miatt, hogy alig harmada jelent meg a korbeli tanítóságnak, annal inkább meglepte s örömét találta azon nagyszerű és szíves fogadtatasban, melyet a keresztesi ref. egyház lelkészei, egyházi elöljárói, nemcsak az értekezlet napján, hanem már az azt megelőző napon is igyekeztek kimutatni. Szívünk mélyéből kívánjuk : Éljenek sokáig a tanügyért lelkesülő s buzgólkodó keresztesiek ! . . . Hagymást Pál, volt körelnök. A dunántuli ág. hitv evang egyházmegyék tanitó értekezleteinek alapszabályai.*) A társulás eszméjének megvalósítása korunk egyik legfeltűnőbb jellemvonását képezi. Azok, kik ugyanazon célok megvalósitasáia törekesznek, ugyanazon érdekek szolgálatában állnak, közös érdekeiknek minél sikeresebb előmozditasa s biztosítása céljából szövetkeznek egymassal, társulatokat, egyleteket alakítanak. Belátták ezen szövetkezésnek szükségét nemcsak azok, kik anyagi érdekek előmozdításán fáradoznak, hanem azok is, kik erkölcsi és szellemi célok szolgálatában allanak. Ezen, a korszellemből következő szükségérzet hozta létre azoknak szövetségét is, kik a leglényegesebb, legszentebb ügynek, a népoktatás és nevelés ügyének szolgálatában állnak, ez hozta létre a tanitóegyleteket. Nem felsőbb hatósagi meghagyás, nem allami vagy egyházi törvényhozás által megparancsolva, hanem egyedül és kizárólag a tanitók saját hajlama, önkéntes elhatározasa, szükségérzete és kezdeményezése folytán jöttek létre azok. S én azt hiszem, hogy csak addig van értelme, jelentősége a tanító-egyleteknek, csak addig viseltethetnek a tagok kellő buzgósaggal, szeretettel egyletük iránt, s csak addig képesek ezen egyletek kitűzött céljaikat megvalósítani, míg magukat a tagok Önelhatározásán, autonómiáján alapuló független szabad társulatoknak tekinthetik. S épen azért bátor vagyok kifogásolni a fennt címzett alapszabalyoknak mindjárt i. §-át is, mely elrendeli, mintegy meghagyja, megparancsolja, hogy minden egyházmegyében egy vagy több evang. felekezeti tanitó-egylet szervezendő. De hát ki szervezze ? az esperes rendelje össze a tanítókat talán büntetés terhe alatt ? — Igenis szervezik magok a tanitók, ha akarják. Ha nem akarják, én azt hiszem, nem kényszeríthetők rá, a mint, hogy eddig is többször megtörtént, hogy némely mar létezett tanitó-egyletek feloszlottak s idő múlva újra szervezkedtek. En nem helyeslem, hogy a mi eddig önkéntes szabad társulat volt: I az ezentúl felülről octroyalt testület legyen. Ugyan mit szólna hozzá a közvélemény, ha ennek analógiája szerint a kormány elrendelné, hogy minden városban és megyében ennyi meg ennyi önkéntes tűzoltó — egylet vagy más efféle szervezendő, s egyszersmind az alapszabályokat is rendeletben kiadná? Felette sajnálnám azonban, ha ezen nézetnyilvánitásomból valaki azt olvasná ki, hogy én a tanitó-egyleteket szükségteleneknek tartom ; nagyon is elismerem azoknak szükségességét, tapasztalásból ismerem azoknak üdvös hatását az egyes tagokra s ezek altal a népoktatásra nézve : csak azon nézetemnek'óhajtoltam kifejezést adni, miszerint jobb, célszerűbb, üdvösebb lett volna a tanitó egyleteket önkéntes, szabad társulatoknak meghagyni, s mint ilyeneknek megengedni, hogy alabszabályaikat magok készítsék, hivatalnokaik számát, működési — és jogkörét magok szabályozzák *) Lásd: a dunántuli evang. egyházkertilet 1880. aug. 18. Kőszegen tartott közgyűlési jegyzőkönyve 38. pontját.